1.Horváth Dániel és örökösei
2.Petrovszky József és örökösei
3.kisjeszeni Jeszenszky János és örökösei.

1741.szeptember 13-án Mária Teréziától elõzõ érdemei elismeréseként fiúsítási oklevelet kap H.
Dániel három leánya részére fiúutód híjján A fiúsított Horváth - lányok házassága az alábbiak szerint alakult:
Horváth Krisztinát mindszentfalvai Petrovszky Ferenc , Horváth Klárát pedig kisjeszeni Jeszenszky János vette
nõül.
A volt megyei alispán ( H. Dániel ) családja iránti tiszteletbõl Klára esketését maga az akkori pécsi püspök (
Berényi Zsigmond gróf ) végezte 1748.február 25-én.
Jelentõséggel bír a Bükkösdi - uradalom történetében az az esemény, amikor is 1790. április 7-én a vármegye
tisztújító gyûlésén másodalispánná választották Petrovszky Zsigmondot. Zsigmond ( H. Krisztina és P. Ferenc
gyermeke ) 1777-ben lett Bükkösd földesura.
A Jeszenszky család ( nagy-jeszeni ) hazánk egyik legõsibb családja, melynek elsõ törzse Temérdek
Andrással az élén a XII.sz.-ban élt és a túróc-megyei Jeszen földet birtokolta. Fia ( Mágya ) azon számos
érdemeiért , melyeket õ és egyik fia ( Mihály ) IV.Béla, V.István és IV.László király uralkodása alatt tett, az
utóbbi királytól 1271-ben a jeszeni földre örökös adománylevelet nyert. A családfa törzsének, Mágyának ( kitõl a
család jeszen - Mágyának neveztetett ) jelentõségét tanúsítja az is, hogy utódai 1281-ben õsi jeszeni földjükre
megerõsítõ adománylevelet nyertek. Ennek a terjedelmes családnak több ágazata is él.
A kis-jeszeni és megyefai Jeszenszky-ág egyik õse Jeszenszky János, ki Szigetvár kapitánya volt
1748-ban , és ki elsõként települt Baranyába.
A volt alispán ( Horváth Dániel ) családjával megismerkedve 1748. február 25-én feleségül vette
Horváth Klárát .
J. János késõbb õrnagy lett; a források alapján 1765. július 19-én hunyt el. Házasságukból két
gyermek született : J. Antal ( 1752-1810 ) és J. Emmanuel ( 1749-1805 ) . J. János és gyermekei magukat
folyton " megyefalvai " elõnévvel írták , holott ez az elõnév anyjuk ( Horváth Klára ) elõneve volt .
Petrovszky Ferencné ( szül.Horváth Krisztina ) és kis-jeszeni Jeszenszky Jánosné ( szül. Horváth
Klára ) apjuk örökségét osztatlanul birtokolták. Jelentõs állomás a birtokok történetében az 1763-as esztendõ,
ugyanis ekkor történt meg a birtokmegosztás a két leány között.
Petrovszky János 1803-ban hunyt el. Özvegye - gyulai Gaál Franciska - 1832-ben halt meg, s mivel
velük halt ki e család Bükkösdön, birtokuk egy része visszaszállt az uralkodóra, illetve másik részét a rokon
Jeszenszkyek szerezték meg. Igy egyesítette ismét a Jeszenszky család a baranyai Horváth birtokokat: Bükkösdöt
és Megyefát
1832-ben a család férfi tagjai felosztották egymás között az uradalmat. December 27-én kelt az a 12
pontból álló osztálylevél, melynek értelmében:
J. Ferenc birtoka lett Bükkösd, Gorica, Gyürüfû, Ratkócza, Szentlélek-puszta.
J. János kapta Csebény, Ibafa, Lapsi, Liki, Megyefa helységeket.
I. Jeszenszky Ferenc még 1835 - ben meghalt , s özvegye ( Kliegl Terézia ) vezette a birtokot 1842.
évi haláláig . Gyermekük , II. Jeszenszky Ferenc (1822 -1891 ) 1835 - ben lett Bükkösd földesura , anyja segíti a
fiatal fiú munkáját .
A megyefai birtoktörténet újabb állomása az, amikor 1855-ben J. Nepomuki János halála után az
uradalmat egyik fia, J. Zoltán ( ? - 1885) kapta. 1885 után Megyefát és Kürtöspusztát gyermekeik, Dr. J. Béla
(1855 - 1930 ) és II. J.Zoltán (1849 - 1890 ) örökölték.
II. J. Zoltán Budapesten élt nejével, Bauer Rózával, akitõl 5 gyermeke született.
A századfordulón már egyik öccse, J.Lajos (1854-1917) a megyefai kastély ura. Minden bizonnyal kiegyezett a
Budapesten élõ testvérével, így lett övé a birtok.
J. Lajos 1917-ben halt meg, 64 éves korában. Elõször a kastély kertjében temették el, majd felesége
halála után, vele együtt a dombon lévõ családi sírkertbe helyezték el.
J. Lajos leánya, J. Mária Fedóra ( Irma ) egyedüli gyermekként örökölte a kastélyt (1901-1979).
1920-ban tartotta esküvõjét távoli rokonával, a család bükkösdi ágához tartozó Jeszenszky Ivánnal (1879-1955).
Ismerkedjünk meg közelebbrõl is IV. Jeszenszky Ferenccel, aki 1872 - ben született Pécsett.
Középiskolát Pécsett, gazdasági akadémiát Magyaróváron végzett. Ausztriában Salm hercegnél mint gazdasági
gyakornok fejlesztette szaktudását. 24 éves kora óta haláláig vezette a 2400 holdas õsi birtokot .1914-ben a 8-as
huszárezredhez vonult be, az orosz fronton harcolt. Itt megbetegedett, 1916-ban felmentették. A megszállás alatti
izgalmak következtében 1919-ben halt meg. Édesapja ( III. J. Ferenc ) a megyei életben játszott vezetõ szerepet.
Az õ testvére ( J. Emmanuel , Manó ) az orosz fronton halt hõsi halált. Fia ( V. J. Ferenc ) 1910-ben született
Bükkösdön, késõbb a berlini akadémia növendéke lett.