Az õsi múlt szinte homályba vész. Jelentõséggel bír a völgy története szempontjából a török hódoltság
kora, amikor is Bükkösdtõl délre, a jelenlegi helesfai temetõnél völgyzáró vár épült.
A tatár, illetve a török dúlása Bükkösdöt teljesen elpusztította. Várady Ferenc munkájában az alábbi sorokat
olvashatjuk :
" E kis Baranyának tehát ekkor csak három szolgabirósága, illetve járása volt, melyek névszerént
megnevezve nincsenek...népességük rendkivül megcsappant, úgy, hogy egy-egy községben alig volt 10-15
ház...korábbi gazdagságához képest az egész vármegye nyomorúltnak mondható..."
A falvak 3/4-ed része elpusztult. Az egész vármegyét 1696-ban 2554 család lakja, egy-egy faluban 6-7
család él, ha él. ( A megyében összesen 273 lakott község van. )
 
 

Sonkoly Károly is megerõsíti azt, hogy a török idõkben ezen községek szinte teljesen kihaltak. Kutatásai
alapján említhetjük meg azt, hogy egy 1551-es összeírás már jelzi e falvak pusztulását. Migye- falwán és
Bikesden 2-2 portát említenek, a többi községrõl nincs adat. Megyefa elõfordul a török adójegyzékben is. A
határvidék népességének kétfelé kellett fizetnie. 1561-ben a szigetvári várnak adózó helyek között szerepel
Bykesd és Megyefalwa, amely ekkor az esztergomi érseké volt. Az állandó háborúk a falvak pusztulásához
vezettek. A parasztok elmenekültek, illetve elszegényedtek úgy, hogy adóalanyként számításba sem jöhettek.
A megszilárduló török közigazgatás több sikerrel adóztatta az ittmaradókat. A defterek 1582-ben
Megyefán még 11, Szentdomjánban 4 és Bükkösdön 25 adózót írtak össze.