1705-ben a pécsi Székeskáptalannak ( a török kiûzése után ) újból kellett Bükkösdöt telepítenie.
Földesura Petrovszky József volt.
Ugyancsak 1705-ben megyefalvi Horváth József - aki Szerém vármegye fõadószedõje volt - Megyefát
telepítette.
A birtok helyzetének rendezésére 1738-ban került sor, amikor a királytól donációs levelet nyert
Bükkösdre, Megyefára, Gyürüfûre, Goricára és több más pusztára. Bár H. Dániel praedicatumát Megyefa után
kapta, birtoka központjává mégis Bükkösdöt tette. Itt 1739-ben kápolnát építtetett. Vidéki rezidenciája az általam
is ismeretlen idõpontban emeltetett bükkösdi " kiskastély " lett, amely ma már nem létezik. ( A Bükkösd,
Kossuth L. u. 46-os számú épület helyén állt. )
 
 

Ez idõben rengeteg német telepes érkezett Magyarországra , mert adókedvezményeket, és katonáskodás
alóli felmentéseket kaptak a kamarától.
Az 1740-es években kezdte betelepíteni birtokát. 1748-ból és 1752-bõl ismerjük Bükkösd és Megyefa
összeírását. 1752-ben Bükkösd 25 családfõje közül 21 német, míg Megyefa 11 családja mind magyar.
Bükkösdöt 1705-ben Petrovszky József telepítette újra, akit 1723-ban a vármegye alispánjává
választottak. Várady errõl így ír:
"A vármegye képe...a tisztújitó közgyûlésen megváltozott...három jelölt közül Petrovszky Józsefet
választották meg alispánnak. Petrovszky ekkor legfiatalabb földesura volt a vármegyének. Meg kell említenünk a
választottak közûl Horváth Dániel persecutort, ki szintén új földesura volt Baranyának, ez idõben
szerezvén...Bükkösdöt és Ibafa vidékét,... s ki atyja volt a késõbb szereplõ családok leányágának... "
(1728-ban a vármegye nemeseit összeírták. 1732-ben 6 kisebb nemesi birtokost regisztráltak, köztük P.
Józsefet és H. Dánielt is.)
Az általam is ismert forrásokból megtudhatjuk, hogy Petrovszky József Rindsmann gróftól vásárolta meg
területeit.
A zselici nagybirtok megalapozója Jeszenszky János volt . Fiai és leányai házasságok révén ugyancsak
növelték a birtokot erdõrészekkel és több pusztával . A Horváth családtól birtokukba került Megyefa jelentõsen
gyarapította az uradalmat . Az õsi birtok " Bükkesd " volt , amelyet valószínûleg III. Károly adományára
vezethetünk vissza , de ez az adománylevél sajnos nincs meg .
 

Megyefán kastélyt építtettek és azt jelentõs uradalmi központtá igyekeztek fejleszteni . ( Az ibafai
kasznárságban J. Antal eredményesen gazdálkodott .) A Petrovszky családdal létrejött házassági kapcsolatok is
jelentõsen növelték az uradalom gazdagságát .
Az így kialakult nagy uradalom központja Bükkösd volt .1820-1848 között hozzátartozott : Bükkösd , Ibafa ,
Gorica , Helesfa , Szentkatalin , Gyürüfû és korpád is .
Az uradalmi központ jelentõségét emeli az a tény , hogy az 1830-as évek közepén Bükkösd elnyerte a
mezõvárosi rangot . Ennek értelmében minden évben négy alkalommal vásár volt a településen , az alábbi
napokon :

1. március 25-én ( Gyümölcsoltó Boldogasszony napján )
2. június 6-án ( Szentháromság napján )
3. október 4-én ( Ferenc napján )
4. november 11-én ( Márton napján )

Vissza : Falutörténet 2
Vissza : Falutörténet 3