1989. évi II. törvény

az egyesülési jogról

Az Országgyûlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel -, a következõ törvényt alkotja:

A kihirdetés napja: 1989. január 24.

I. Fejezet 
Általános rendelkezések

1.§ Az egyesülési jog mindenkit megilletõ alapvetõ szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetõleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.

A 1.§ az 1989. évi XXXI. törvény 38.§ (1) alapján módosított szöveg.

2.§ (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mûködtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2.§-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bûncselekményt és bûncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

A 2.§ (1)-(2) bekezdése az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint a mûködéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
3.§ (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
(2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.

A 3.§ (3) bekezdése az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (2) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg.

(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintézõ és képviseleti szerveit megválassza.
4.§ (1) A társadalmi szervezet megalakulását követõen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben elõírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.

A 4.§ (1) bekezdésének utolsó mondata az 1993. évi XCII. törvény 41.§ (1) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.

(2) A párt munkahelyi szervezõdésére, gazdálkodására (19.§), valamint megszûnésére [16.§ (2) bekezdés e) pont, 20-21.§] külön törvény rendelkezései az irányadóak.

A 4.§ (2) bekezdését az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (3) bekezdése állapította meg.

4/A.§ Az egyesületre (Ptk. 61-64.§) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.

A 4/A.§ az 1993. évi XCII. törvény 41.§ (1) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

5.§ Nem minõsül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek mûködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete.

A 5.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1989. évi 9. törvényt valamint a 6/1989. (VI.8.) IM rendeletet.

II. fejezet 
A társadalmi szervezet alapszabálya

6.§ (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitûzéseknek megfelelõen biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló mûködését, elõsegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl.
7.§ (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja - az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül - nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
(2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló mûködési körben tevékenykedõ, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétõl különböznie kell.

III. fejezet 
A tagok jogai és kötelességei

8.§ (1) A társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetõleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár, valamint - társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén - más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(2) Párt alapítója és tisztségviselõje csak magyar állampolgár lehet. A párt magyar állampolgársággal nem rendelkezõ tagjai a párton belül jelöltállítási és szavazati joggal nem rendelkezhetnek.

A 8.§ az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

9.§ A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
10.§ (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértõ határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(3) A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény, valamint a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.

A 10.§ (3) bekezdését az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (5) bekezdése iktatta a törvénybe.

IV. fejezet 
A társadalmi szervezet szervezeti rendje

11.§ (1) A társadalmi szervezet legfelsõbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
(2) A társadalmi szervezet legfelsõbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A legfelsõbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetõleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettõl eltérõen meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
(3) Az ügyintézõ és képviseleti szerveket az alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.
12.§ (1) A társadalmi szervezet legfelsõbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintézõ szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintézõ szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfelsõbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.

V. fejezet 
A társadalmi szervezetek szövetségei

13.§ A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és mûködésére, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.

VI. fejezet 
A társadalmi szervezet felügyelete

14.§ (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet mûködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a mûködés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

A 14.§ az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (6) bekezdése által megállapított szöveg.

(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15.§ (1) A társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyûlés jegyzõkönyvét.
(3) A bíróság a nyilvántartásba vételrõl nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.

A 15.§ (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 41.§ (1) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg.

(4) Ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetõleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
16.§ (1) A társadalmi szervezet tagja által (10.§), valamint az ügyész által [14.§] indított perek a megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.

A 16.§ (1) bekezdése az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (7) bekezdése által módosított szöveg.

(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértõ határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsõbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenõrzésére felügyelõbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak mûködése a 2.§ (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megszûnését, ha legalább egy éve nem mûködik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

A (2) bekezdéshez lásd: a 6/1989. (VI. 8.) IM rendeletet.

(3) A párt vonatkozásában a 16.§ (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyelõ biztos csak a párt gazdálkodásának ellenõrzésére rendelhetõ ki.

A 16.§ (3) bekezdését az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (7) bekezdése iktatta be a törvénybe. A Magyar Közlöny 1990. évi 18. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg.

17.§ Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkezõ állami szerv a hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

VII. fejezet 
A társadalmi szervezet gazdálkodása

18.§ A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
19.§ (1) A társadalmi szervezet vagyona elsõsorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képzõdik.
(2) A társadalmi szervezet - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

VIII. fejezet 
A társadalmi szervezet megszûnése

20.§ A társadalmi szervezet megszûnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetõleg megszûnésének megállapításával.
21.§ (1) A társadalmi szervezet megszûnése esetén - a hitelezõk kielégítése után - vagyonáról az alapszabály elõírása, vagy a legfelsõbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendõk ellátása a felszámolók feladata.
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szûnt meg vagy megszûnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezõk kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekû célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

IX. fejezet 
Záró rendelkezések

22.§ Az e törvény hatálybalépésekor mûködõ és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek 1989. december 31-ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet megszûntnek kell tekinteni.
23.§ Az e törvény hatálybalépése elõtt külön jogszabály alapján létesített, illetõleg mûködõ társadalmi szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
24.§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket - a politikai párt kivételével - meghatározza.

A 24.§ az 1990. évi XL. 51.§ (2) alapján módosított szöveg.

25.§ (1) A fegyveres erõk és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.

A 25.§ (1) bekezdésének végrehajtására lásd a 7/1989. (XI.10.) HM rendeletet.

(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre e törvény 11.§-ának rendelkezései nem terjednek ki.
26.§

A 26.§ átvezetve az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 212.§-ába.

27.§

A 27.§ átvezetve az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) VI. fejezetének 7. és 8. címe alatti részeibe (57-60.§).

28.§ (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát veszti:
az egyesületekrõl szóló 1970. évi 35. törvényerejû rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 29. törvényerejû rendelet és az 1983. évi 27. törvényerejû rendelet;
a mezõgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejû rendelet 2.§-a;
az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerejû rendelet 3.§-ának (4) bekezdése;
a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 70.§-ának (2) bekezdésében a "...míg egyesületnél a felügyelõ szerv hozzájárulására van szükség." szövegrész.