A kihirdetés napja: 1989. január 24.
A 1.§ az 1989. évi XXXI. törvény 38.§ (1) alapján módosított szöveg.
2.§ (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek,
a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel
nem rendelkezõ szervezetei - tevékenységük célja
és alapítóik szándéka szerint - társadalmi
szervezetet hozhatnak létre és mûködtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti
az Alkotmány 2.§-ának (3) bekezdését,
nem valósíthat meg bûncselekményt és
bûncselekmény elkövetésére való
felhívást, valamint nem járhat mások jogainak
és szabadságának sérelmével.
A 2.§ (1)-(2) bekezdése az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység
végzése céljából alapítható,
amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet
törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsõdlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése
céljából nem alapítható. Az egyesülési
jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek
szövetsége, továbbá - ha az alapszabály
így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége
jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége
nyilvánítható jogi személlyé, amelynek
önálló ügyintézõ és képviseleti
szerve van, valamint a mûködéséhez szükséges
vagyonnal (önálló költségvetéssel)
rendelkezik.
3.§ (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen
létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet,
amely az alapszabályban meghatározott célra alakul,
nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának
elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
(2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott
tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek
lehetnek a tagjai.
A 3.§ (3) bekezdése az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (2) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg.
(4) A társadalmi szervezet alapításához
az szükséges, hogy legalább tíz alapító
tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát
megállapítsa, ügyintézõ és képviseleti
szerveit megválassza.
4.§ (1) A társadalmi szervezet megalakulását
követõen kérni kell annak bírósági
nyilvántartásba vételét. A társadalmi
szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható
meg, ha alapítói az e törvényben elõírt
feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba
vétellel jön létre.
A 4.§ (1) bekezdésének utolsó mondata az 1993. évi XCII. törvény 41.§ (1) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.
(2) A párt munkahelyi szervezõdésére, gazdálkodására (19.§), valamint megszûnésére [16.§ (2) bekezdés e) pont, 20-21.§] külön törvény rendelkezései az irányadóak.
A 4.§ (2) bekezdését az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (3) bekezdése állapította meg.
4/A.§ Az egyesületre (Ptk. 61-64.§) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.
A 4/A.§ az 1993. évi XCII. törvény 41.§ (1) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.
5.§ Nem minõsül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek mûködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete.
A 5.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1989. évi 9. törvényt valamint a 6/1989. (VI.8.) IM rendeletet.
A 8.§ az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.
9.§ A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében
és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi
szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott
kötelességeinek.
10.§ (1) A társadalmi szervezet valamely szervének
törvénysértõ határozatát bármely
tag - a tudomására jutástól számított
30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat
végrehajtását nem gátolja, a bíróság
azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(3) A párt vonatkozásában a párt tagját
az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény,
valamint a pártok mûködésérõl és
gazdálkodásáról szóló törvény
megsértése esetén illeti meg.
A 10.§ (3) bekezdését az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (5) bekezdése iktatta a törvénybe.
A 14.§ az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (6) bekezdése által megállapított szöveg.
(2) A párt törvénysértése esetén
az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15.§ (1) A társadalmi szervezetet a székhelye szerint
illetékes megyei bíróság, illetõleg
a Fõvárosi Bíróság (a továbbiakban
együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló
kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére
jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni
kell az alapszabályt és az alakuló gyûlés
jegyzõkönyvét.
(3) A bíróság a nyilvántartásba
vételrõl nemperes eljárásban, soron kívül
határoz. A bíróság a nyilvántartásba
vételrõl szóló határozatát az
ügyészségnek is kézbesíti.
A 15.§ (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 41.§ (1) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg.
(4) Ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik,
illetõleg a társadalmi szervezet képviseletére
új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak
be kell jelenteni.
16.§ (1) A társadalmi szervezet tagja által (10.§),
valamint az ügyész által [14.§] indított
perek a megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi
Bíróság hatáskörébe tartoznak.
A 16.§ (1) bekezdése az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (7) bekezdése által módosított szöveg.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértõ
határozatát, és szükség szerint új
határozat hozatalát rendelheti el;
b) a mûködés törvényességének
helyreállítása céljából összehívhatja
a társadalmi szervezet legfelsõbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet mûködésének
törvényessége másképpen nem biztosítható,
tevékenységét felfüggesztheti, ellenõrzésére
felügyelõbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak mûködése
a 2.§ (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megszûnését,
ha legalább egy éve nem mûködik vagy tagjainak
száma tartósan az e törvény által megkívánt
létszám alatt van.
A (2) bekezdéshez lásd: a 6/1989. (VI. 8.) IM rendeletet.
(3) A párt vonatkozásában a 16.§ (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyelõ biztos csak a párt gazdálkodásának ellenõrzésére rendelhetõ ki.
A 16.§ (3) bekezdését az 1989. évi XXXIII. törvény 12.§ (7) bekezdése iktatta be a törvénybe. A Magyar Közlöny 1990. évi 18. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg.
17.§ Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkezõ állami szerv a hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
A 24.§ az 1990. évi XL. 51.§ (2) alapján módosított szöveg.
25.§ (1) A fegyveres erõk és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.
A 25.§ (1) bekezdésének végrehajtására lásd a 7/1989. (XI.10.) HM rendeletet.
(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre
e törvény 11.§-ának rendelkezései nem terjednek
ki.
26.§
A 26.§ átvezetve az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 212.§-ába.
27.§
A 27.§ átvezetve az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) VI. fejezetének 7. és 8. címe alatti részeibe (57-60.§).
28.§ (1) Ez a törvény kihirdetése napján
lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével
egyidejûleg a hatályát veszti:
az egyesületekrõl szóló 1970. évi
35. törvényerejû rendelet, valamint az azt módosító
1981. évi 29. törvényerejû rendelet és
az 1983. évi 27. törvényerejû rendelet;
a mezõgazdasági és élelmezésügyi
ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról
szóló 1979. évi 3. törvényerejû
rendelet 2.§-a;
az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról
szóló 1986. évi 9. törvényerejû
rendelet 3.§-ának (4) bekezdése;
a Polgári Törvénykönyvrõl szóló
1959. évi IV. törvény 70.§-ának (2) bekezdésében
a "...míg egyesületnél a felügyelõ szerv
hozzájárulására van szükség." szövegrész.