A kihirdetés napja: 1996. december 26.
A törvény címe és preambuluma az 1997.
évi CXXIX. törvény 1. és 2.§-ával
megállapított szöveg.
1.§ (1) A Szja tv. 45.§-ára is figyelemmel, e törvény
alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget
kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában
vagy az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolásában az összevont adóalap adójának
összegébõl a kedvezmények levonása után
fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély
a bevallás benyújtására nyitva álló
határidõig megfizette, arra a rendelkezõ nyilatkozat
éve szeptember harmincadik napján túlnyúló
fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt
nem kapott.
(2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban
rendelkezhet befizetett adójának
a) egy százalékáról a 4.§-ban,
b) további egy százalékáról pedig
a 4/A.§-ban
meghatározottak közül kiválasztott egy-egy
kedvezményezett javára, feltéve, hogy az a)-b) pont
szerinti összeg külön-külön legalább 100
forint.
(3) A befizetett adó egy-egy százalékáról
csak teljes egészében lehet rendelkezni a 4.§-ban és/vagy
a 4/A.§-ban meghatározott kedvezményezettek közül
kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.
A 1.§ az 1997. évi CXXIX. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
2.§ (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának
az 1.§-ban meghatározott bármely részérõl
e törvény szabályai szerint rendelkezett, és
rendelkezésének teljesítése megtörtént,
akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági
ellenõrzés, sem önellenõrzés következményeként
utóbb nem módosítható.
(2) Ha a magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot
tartalmazó adóbevallásának önellenõrzése
vagy adóhatósági ellenõrzése az összevont
adóalapjára kevesebbet állapít meg a bevallott
összegnél, akkor a különbözetnek az 1.§
(2) bekezdése a)-b) pontjában rögzített hányadát
- ha legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése
a kedvezményezett javára megtörtént - az adóhatóság
határozata alapján a magánszemélynek meg kell
fizetnie.
A 2.§ az 1997. évi CXXIX. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.
3.§ Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély érvényes rendelkezõ nyilatkozata és adóbevallása (adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolása) vonatkozó adatai alapján az 1.§ rendelkezései szerint meghatározott összeget utalja át a kedvezményezett(ek) javára.
A 3.§ az 1997. évi CXXIX. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.
4.§ (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett
a)
b) azon - az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet
(kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói
érdekképviseleti szervezetet), azon alapítvány,
amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ
nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább
három évvel nyilvántartásba vett, és
alapszabálya, illetõleg alapító okirata szerint
az említett rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ
napja elõtt legalább egy évvel a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvény 26.§
c) pontjában meghatározott tevékenységgel ténylegesen
foglalkozik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is;
c) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító
okirata szerint b) pontban felsorolt tevékenységekkel foglalkozik;
d) a következõkben felsorolt országos közgyûjtemény
és egyéb kulturális intézmény:
1. Hadtörténeti Múzeum,
2. Iparmûvészeti Múzeum,
3. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,
4. Kortárs Mûvészeti Múzeum,
5. Közlekedési Múzeum,
6. Magyar Állami Operaház,
7. Magyar Nemzeti Múzeum,
8. Magyar Nemzeti Galéria,
9. Magyar Természettudományi Múzeum,
10. Mezõgazdasági Múzeum,
11. Nemzeti Színház,
12. Néprajzi Múzeum,
13. Országos Mûszaki Múzeum,
14. Országos Széchenyi Könyvtár,
15. Országos Levéltár,
16. Országos Mûszaki Információs Központ
és Könyvtár,
17. Petõfi Irodalmi Múzeum,
18. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár
és Levéltár,
19. Szabadtéri Néprajzi Múzeum,
20. Szépmûvészeti Múzeum,
21. Testnevelési és Sportmúzeum;
e) a Magyar Tudományos Akadémia;
f) a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogram;
g) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram;
h) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram;
i) a Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogram;
j) az elkülönített állami pénzalap;
k) azok a színházak, közgyûjtemények,
közmûvelõdési intézmények, amelyek
a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja
elõtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól
vagy a központi költségvetéstõl egyedi támogatásban
részesült;
l) Új Nemzeti Színház építési
programja.
A 4.§ (1) bekezdésének b) pontja az 1997. évi
CLVI. törvény 27.§ (5) bekezdésével megállapított
szöveg.
A 4.§ (1) bekezdés d) pontjának 17. alpontja
a Magyar Közlöny 1997. évi 24. számával
helyesbített szöveg.
A 4.§ (1) bekezdésének a) pontját az 1997.
évi CXXIX. törvény 11.§ (1) bekezdése hatálytalanította.
A 4.§ (1) bekezdésének k) és l) pontja
az 1997. évi CXXIX. törvény 6.§ (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelöltek
közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett,
amely
a) belföldi székhelyû, és
b) a hazai lakosság, illetõleg a határon túli
magyarság érdekében mûködik, és
c) nyilatkozik arról, hogy megfelel a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvény 4.§
(1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben
a 26.§-ának d) pontja - szerinti feltételnek, ennek
megfelelõen módosította alapszabályát,
alapító okiratát és
d) nyilatkozik arról, hogy a vám- és pénzügyõrségnél,
a társadalombiztosításnál, az állami
adóhatóságnál nyilvántartott, esedékes
köztartozása nincs, és
e) az önkormányzati adóhatóság által
30 napnál nem régebben kiállított igazolással
rendelkezik, mely szerint a kiállító szervezetnél
nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs,
és
f) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító
okirata szerinti - a 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
- tevékenységét a rendelkezõ nyilatkozat(ok)
évét megelõzõ egy év óta megszakítás
nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden
rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
A 4.§ (2) bekezdésének c) pontja az 1997. évi CLVI. törvény 27.§ (5) bekezdésével megállapított szöveg.
(3) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt rendelkezésektõl függetlenül az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelöltek közül az a szervezet is kezdeményezett, amely - ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel - közli az adóhatósággal, hogy a rendelkezõ nyilatkozatok szerinti összeget fordítsa köztartozása(i) kiegyenlítésére, pontosan megjelölve a címezett(ek)et és a kiegyenlítés sorrendjét is.
A 4.§ (2)-(3) bekezdése az 1997. évi CXXIX. törvény 6.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
4/A.§ (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:
a) a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló 1990. évi
IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet,
vallási közösség (a továbbiakban: egyház),
ha az egyházat a bíróság a rendelkezõ
nyilatkozat évének elsõ napja elõtt nyilvántartásba
vette; nem kedvezményezhetõ az egyház szervezeti egysége,
intézménye;
b) a rendelkezõ nyilatkozat évére vonatkozó
költségvetési törvényben az Országgyûlés
által a saját költségvetési fejezetében
meghatározott kiemelt elõirányzat.
(2) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatára
igényt tartó egyház kérésére
- az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba
vétel igazolása alapján - az Adó- és
Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) technikai
számot ad. Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés a)
pontja szerinti nyilvántartásba vételt sikertelenül
igazolja, a technikai szám kiadását az APEH megtagadja.
A határozatot a kedvezményezett kérelmére az
a bíróság, amelynél a kedvezményezett
nyilvántartásba vétele történt - nemperes
eljárásban 15 napon belül - a feltételek fennállásának
megállapítása esetén megváltoztatja.
(3) Az APEH elnöke hivatalból technikai számmal
látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.
(4) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatára
igényt tartó egyház a rendelkezõ nyilatkozat
éve június harmincadik napjáig jelenti be bankszámla
számát, illetõleg annak változását
az APEH elnökének.
A 4/A.§ az 1997. évi CXXIX. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.
5.§ (1) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot
(nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével
és az adóazonosító jelével ellátott,
de egy postai szabvány méretû borítékban
elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH
által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyezõ
méretû és adattartalmú lapon) lehet. a rendelkezõ
nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett
adószámát (a 4/A.§-ban említettek esetében
a technikai számot), továbbá feltüntethetõ
a kedvezményezett elnevezését. A magánszemély
a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot,
az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy - az
adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolás esetén - legkésõbb az adóévet
követõ március 25-éig közvetlenül a
munkáltatójának ad át.
(2) A munkáltatói elszámolás esetén
a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot,
annak ragasztott felületére átnyúlóan
a magányszemélynek saját kezûleg alá
kell írnia. A munkáltató kísérõjegyzéket
készít, amely tartalmazza a rendelkezõ nyilatkozatot
tevõ személyek nevét, adóazonosító
jelét és a boríték átadását
igazoló aláírását. A munkáltató
a boríték átvételérõl elismervényt
ad. A munkáltató a rendelkezõ nyilatkozat tartalmát
nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen
állapotban, a kísérõjegyzékkel együtt,
az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás
elõírásainak megfelelõen, az adatszolgáltatással
együtt, zárt csomagban küldi meg az illetékes adóhatóságnak.
Az 5.§ (1)-(2) bekezdése az 1997. évi CXXIX. törvény 8.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(3) A borítékon és a rendelkezõ nyilatkozatban
feltüntetett adatok adótitoknak minõsülnek, és
ennek megfelelõ védelemben részesülnek, azzal
az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró
felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkezõ nyilatkozatának
tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek
tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást
közöl a kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság a borítékot és
a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot a boríték
felbontásakor egymással megegyezõ azonosító
kódjellel látja el, és azokat egymástól
elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejûleg
hozzá nem férhetõ módon - dolgozza fel, ellenõrzi,
illetve õrzi. Az adóhatóság egyébként
csak a rendelkezõ nyilatkozatok teljesítését
érintõ jogvita esetén, az abban eljáró
felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerõs
határozattal történõ lezártáig
- az egymástól elkülönített adatok kódjel
alapján történõ összekapcsolását.
(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett
õrzési kötelezettsége a rendelkezõ nyilatkozat
évét követõ ötödik év végéig
áll fenn, illetõleg ezt meghaladóan is az ezen idõpontig
megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerõs
lezárultáig. Ezen idõpontot követõen a
borítékokat és a rendelkezõ nyilatkozatokat
az APEH elnöke által kiadott eljárási rend szerint
meg kell megsemmisíteni.
(6) Az adóhatóság a magánszemélyek
adóbevallásához vagy adóbevallást helyettesítõ
munkáltatói elszámoláshoz mellékelt
rendelkezõ nyilatkozatok alapján minden év szeptember
1. napjáig felhívja a 4.§ szerinti kedvezményezettet
a 4.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározottak 30
napon belül történõ teljesítésére
azzal, hogy a 4.§ (2) bekezdésének e) pontja szerinti
esetben az igazolás tartalmazza a kiállító
önkormányzatnál nyilvántartott esedékes
köztartozást is. Ez a 30 napos határidõ jogvesztõ.
Az 5.§ (5)-(6) bekezdése az 1997. évi CXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
6.§ (1) Az APEH a 3.§-ban említett összeget a
4.§ szerinti kedvezményezett részére az ott elõírt
nyilatkozatok, igazolások benyújtásától
számított 30 napon belül, legkésõbb a
rendelkezõ nyilatkozat évének október 31-éig
a 4.§ (3) bekezdésében foglaltak esetében a köztartozások
levonása után utalja át.
(2) Az APEH az (1) bekezdés szerinti köztartozásokat
a kedvezményezett által megjelölt címzettek javára
a megjelölt sorrendben utalja át.
(3) A 4.§ szerinti kedvezményezettnek az e törvény
alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását
tartalmazó adatait az átutalást követõ
naptári év október 31-éig sajtóközleményben
nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel
igazolása céljából a sajtóközlemény
egy eredeti példányára az adózási bizonylat-megõrzési
szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az APEH a 4/A.§-ban említett kedvezményezettnek
a 3.§-ban említett összeget legkésõbb a
rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év
január 10-éig utalja át.
(5) Az APEH elnöke a rendelkezõ nyilatkozat éve
augusztus 31-éig tájékoztatja a Miniszterelnöki
Hivatalt és a Pénzügyminisztériumot az 1.§
(2) bekezdése b) pontjának elõírása
szerint tett rendelkezõ nyilatkozatok alapján a 4/A.§-ban
említett kedvezményezetteket megilletõ összegekrõl,
továbbá ezek összesített összegérõl,
valamint a 4/A.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettre
vonatkozó rendelkezõ nyilatkozatok számáról.
A pénzügyminiszter a 4/A.§ szerinti kedvezményezetteket
megilletõ összegeket a rendelkezõ nyilatkozat éve
szeptember 15-éig közzéteszi.
(6) Ha az adóbevallás, illetõleg a munkáltatói
elszámolás az átutaláshoz szükséges
adatfeldolgozásra - az 5.§ (4) bekezdésére is
figyelemmel lefolytatott ellenõrzés megállapítása
alapján - alkalmatlan, akkor az utalást akkor kell teljesíteni,
amikor a rendelkezõ nyilatkozat éve utolsó napját
követõ egy éven belül az említett iratok
helyesbítése alapján az lehetséges. Késõbbi
utalást az adóhatóság csak az 5.§ (4)
bekezdésében említett jogvitát lezáró
jogerõs határozat alapján teljesít.
A 6.§ az 1997. évi CXXIX. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.
7.§ (1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen,
ha a következõ esetek bármelyike állapítható
meg:
a) az 1.§-ban foglalt valamely feltétel nem áll
fenn;
b) a két beküldött rendelkezõ nyilatkozat esetén
mindkét kedvezményezett a 4.§-ban vagy a 4/A.§-ban
említettek körébe tartozik;
c) a rendelkezõ nyilatkozat nem tartalmaz adószámot,
illetõleg technikai számot, vagy az téves, illetõleg
olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A.§-ban említettek a rendelkezésbõl
enélkül is azonosíthatók;
d) a rendelkezõ nyilatkozat vagy a boríték, illetõleg
annak továbbítása nem felel meg az 5.§ (1)-(2)
bekezdésben foglalt elõírásoknak;
e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4.§ szerinti
feltételek meglétét az 5.§ (6) bekezdése
szerinti eljárásban nem igazolja, illetõleg a 4.§
(2) és (3) bekezdésében foglalt nyilatkozatételi
és közlési kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A 4.§-ban említett kedvezményezettnek átutalt
összeg olyan költségvetési támogatásnak
minõsül, amelynek az e törvény szerinti közcélú
tevékenységeknek megfelelõ felhasználását
az adóhatóság az adózás rendjérõl
szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelõ
szabályai alkalmazásával jogosult ellenõrizni.
A közcélú tevékenységnek nem megfelelõ
felhasználás megállapítása esetén
az adóhatóság errõl határozatot hoz,
és ennek alapján ezt az összeget - az Art. 95.§-a
szerinti elévülési idõn belül - visszafizeti.
(3) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4.§ szerinti
feltételek meglétét az 5.§ szerinti eljárásban
sikertelenül igazolja, illetõleg a 4.§ (2) és (3)
bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési
kötelezettségét nem teljesíti, errõl az
adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett
kérelmére az a bíróság, amelynél
a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt
- ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint
illetékes bíróság - nemperes eljárásban
15 napon belül a feltételek fennállásának
megállapítása esetén megváltoztathatja.
A 7.§ (1)-(3) bekezdése az 1997. évi CXXIX. törvény 10.§-ával megállapított szöveg.
8.§ (1) Ez a törvény a kihirdetése napját
követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezõ
nyilatkozatot elsõ alkalommal az 1996. évi jövedelemnek
- az 1.§-ban meghatározott - adójáról
lehet tenni.
(2) Az 5.§ alkalmazásában az 1996. évi jövedelemadójával
összefüggõ rendelkezés során adóazonosító
jel helyett a személyi számot kell feltüntetni.