1997. évi CLVI. törvény

a közhasznú szervezetekrõl

Az Országgyûlés a nem kormányzati és nem haszonelvû szervezeetk hazai hagyományainak megõrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú mûködésük és gazdálkodásuk áttekinthetõbbé tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elõsegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következõ törvényt alkotja:

A törvényt az Országgyûlés az 1997. december 15-i ülésnapján fogadta el.

I. Fejezet 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 
A törvény célja

1.§ E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszûnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek mûködésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a mûködés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vontkozó szabályokat.

A közhasznú szervezetek típusai

2.§ (1) Közhasznú servezetté minõsíthetõ a Magyarországon nyilvántartásba vett
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetõvé teszi.
(2) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minõsítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejûleg kéri.

II. Fejezet 
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI, VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETÕ KEDVEZMÉNYEK 
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

3.§ A közhasznú szervezetté minõsíthetõ szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).
4.§ (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nam veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítendõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenõ, e törvényben elõírt további követelményeknek is meg kell felelnie (7 §).
5.§ Kiemelkedõen közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítõ okiratának a 4.§-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá
b) a létesítõ okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

A közhasznú szrvezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevõit megilletõ kedvezmények

6.§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítõ okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintõ kedvezmény,
3. helyi adókötelezettséget érintõ kedvezmény,
4. illetékkedvezmény,
5. vámkedvezmény,
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevõjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítõ okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintõ kedvezmény, illetve személyi jöveddlemadó kötelezettséget érintõ kedvezmény,
d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétõl külön kedvezmény
illeti meg.
(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgáltot teljesítõ személy foglalkoztatására.
(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

III. Fejezet 
A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MÛKÖDÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI RENDJE 
A közhasznú mûködéssel kapcsolatos szabályok

7.§ (1) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell
a) a legfõbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintézõ és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezetõ szerv)
1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet,
2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára,
3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathoztal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását ellenõrzõ a vezetõ szervtõl elékülönült szrv (a továbbiakban: felügyelõ szerv) léterhozása vagy kijelölése kötelezõ, ennek létrehozására, hatáskörére és mûködésére, valamint
d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára
vonatkozó szabályokat.
(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belsõ szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetésétõl, amelybõl a vezetõ szerv döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
b) a vezetõ szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérõl, valamint
d) a közhasznú szervezet mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
8.§ (1) A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a haározat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletbn egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezetõ szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül iugénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet éltal tagjának a tagsági jogviszohy alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttaását -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek kozzátartozója.
9.§ (1) A közhasznú szervezet megszûnését követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(2) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
10.§ (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetõ szervtõl elkülönült felügelõ szerv létrehozása akkor is kötelezõ, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
(2) A felügyelõ szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
11.§ (1) A felügyelõ szerv ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezt munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelõ szerv tagja a közhasznú szervezet vezetõ szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítõ okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelõ szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdkeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.
(4) Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a felügyelõ szerv indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására a felügyelõ szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv köteles haladéktalanul értesíteni a torvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A közcélú adománygyûjtés szabályai

12.§ (1) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés nem járhat az adományozók, illetõleg más személyek zaklatásával, a személyhez fûzõdõ jogok és az emberi méltóság sérelmével.
(2) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ.
13.§ A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

A gazdálkodás általános szabályai

14.§ (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitõl - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli sazerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzõdásben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetõk.
(4) A közhasznú szervezet a felelõs személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
15.§ (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítõ okiratban meghatározott szabályok szerint - pályához kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbõl - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak elõre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
16.§ (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
17.§ A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfõbb szerv fogad el.

A nyilvántartási szabályok

18.§ (1) A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A közhasznú szervezet bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetésébõl származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A beszámolási szabályok

19.§ (1) A közhasznú szervezet köteles az éves bszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfõbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számvitetli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások érékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot készíthet.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
20.§ A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszûnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetõleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerzõdésébõl eredõ kötelezettségeit idõarányosan teljesíteni.

IV. Fejezet 
A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK FELÜGYELETE, NYILVÁNTARTÁSA, VALAMINT A RÁJUK VONATKOZÓ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS 
A közhasznú szervezetek felügyelete

21.§ A közhasznú szervezetek feletti adóellenõrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenõrzését az Állami Számvevõszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú mûködés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételre, az átsorolásra és a közhasznúsági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárás szabályai.

22.§ (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.
(2) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmezõ melyik közhasznúsági fokozatban történõ nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhetõ meg.
(3) A közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl, az átsorolásról és a törlésrõl a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.
(4) A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetõleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történõ átsorolását, ha a mûködése e törvény 4-5 §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg.
23.§ Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetõleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történõ átsorolást, ha a közhasznú szervezet mûködése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítõ okiratban vagy az ennek alapján készített belsõ szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat.

A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása

24.§ (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének idõpontjára vonatkozó adatokkal.
(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás (1) bekezdésben említett adatai nyilvánosak.
25.§ Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.

V. Fejezet 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 
Értelmezõ rendelkezések

26.§ E törvény alkalmazásában
a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgátatás;
b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítõ okiratban megjelölt célkitûzés elérését közvetlenül szolgálja;
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következõ - a szervezet létesítõ okiratában szereplõ - cél szerinti tevékenységek:
1. egészségmegõrzés, betegségmgelõzés, gógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség mgóvása,
7. mûemlékvédelem,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tûzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
16. fogyasztóvédelem,
17. rehabilitációs foglalkoztatás,
18. munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elõsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
19. euroatlanti integráció elõsegítése,
20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehetõ - szolgáltatások;
21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység;
d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelölt állítása;
e) felelõs személy: a szervezet létesítõ okiratában és belsõ szabályzataiban vezetõ tisztségviselõként megjelölt vagy egébként érdemi döntési jogkörrrel rendelkezõ személy, valamint az a személy, aki a létesítõ okirat felhatalmazása, a szervezet képviseletére vagy bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;
f) legfõbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelõ szerve (szervezete), a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfõbb szerve, valamint a közhasznú társaság taggyûlése;
g) létesítõ okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság társasági szerzõdése, illetõleg alapító okirata;
h) nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkezõ forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetõleg vagyoni értékû jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történõ teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
i) pályázat: az a nyilvános vagy elõre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhetõ cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidõket, valamint a pályázat elbíráására hivatottak körét) megjelöli;
j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;
k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját eszközeibõl történõ értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredõ vagyonértékû jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tvékenység;
l) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást;
m) vezetõ tisztségviselõ: az alapítvány és a közalapítvány kezelõje, illetõleg kezelõ szervének (szervezetének) és felügyelõ szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelõ szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet vagy állami szerv - a kezelõ szerv (szervezet) egyszemélyi felelõs vezetõje vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti vagy felügyelõ szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetõje, valamint a felügyelõ bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervzettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítõ okirat szerint egyszemélyi felelõs vezetõ feladatot ellátó személy;
n) tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerzõdés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerzõdésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerzõdéskötés (szerzõdés-módosítás) évében és az azt követõ, legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvõ összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

A 26.§ c) pontjának 21-22. alpontja az 1998. évi XIV. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.
A 26.§ n) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 58.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 74.§ (3) bekezdése.

27.§ (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. A törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett azon szervezet, amely a 26.§ c) pontjában említett valamely közhasznú tevékenység folytatására jött létre, és a közhasznúségi nyilvántartásba vételére kérelmét 1998. június 1-je elõtt benyújtotta, 1998. január 1-jétõl a 22.§ (3) bekezdésében említett határozat jogerõre emelkedésének idõpontjáig, illetve amíg kérelmét a bíróság el nem utasította a kérelemben megjelölt közhasznúsági fokozat szerinti jogállásúnak minõsül.
(2) Az 1998. január 1. után alakuló szervezet a nyilvántartásba vétel napjától jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintõ kedvezmények és mentességek igénybevételére, ha legkésõbb a nyilvántartásba vétel évének utolsó napján a közhasznúsági nyilvántartásba vétele is megtörtént.
(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereibõl származó vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítõ okirata szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesül, az (1) bekezdésben megjelölt idõpontig köteles a közhasznúsági nyilvántartásba vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a támogatásának folyósítását fel kell függeszteni, és a szervezet - rá irányadó szabályok szerinti - megszüntetése is kérhetõ.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerzõdések létrehozására vonatkozó sajátos szabályait megállapítsa.
(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
a) 4.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"b) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, és alapszabálya, illetõleg alapító okirata szerint az említett rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény 26.§ c) pontjában meghatározott tevékenységgel ténylegesen foglalkozik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is;"
b) 4.§-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"c) nyilatkozik arról, hogy megfelel a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény 4.§ (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26.§-ának d) pontja - szerinti feltételnek, ennek megfelelõen módosította alapszabályát, alapító okiratát és"