A másodlagos szocializáció intézményei így az iskola és az óvoda adhat olyan keretet, amelyek között mód nyílik, az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakulására.

Az újságolvasó, korunk napi problémáiban minimálisan tájékozott laikus számára is jól ismert tény, hogy a magyar népesség egészségi állapota rendkívül kedvezőtlen mutatókkal jellemezhető. Ha szemügyre veszünk szinte bármilyen nemzetközi összehasonlítást, jól látható, hogy a magyar népesség születéskor várható életesélyei, a születéskor várható élettartam jelentősen elmarad az Európa fejlettebb országaiban várhatótól, de még a korábbi szocialista blokk országai is kedvezőbb helyet foglalnak el e tekintetben.

A vezető halálokok, melyek e fentiekben jelzett kedvezőtlen statisztikai adatokat eredményezik, az alábbiak: szív és érrendszeri megbetegedések, alkoholos májcirrózis, rákos megbetegedések (ezek a nem fertőző, krónikus megbetegedések), továbbá közúti, munkahelyi illetve otthoni balesetek és az öngyilkosságok. E halálokok csaknem mindegyike összefüggésbe hozható az életmóddal, vagyis a táplálkozási, alkoholfogyasztási szokásokkal, dohányzással, a testmozgás hiányával, a kapcsolati problémákkal, a megküzdési stratégiák elégtelen voltával.

Ez a felismerés tükröződött abban a döntésben is, hogy a Világbank által a népegészségügyi helyzet javítása érdekében Magyarországnak folyósított kölcsönből egy olyan kezdeményezés finanszírozására is sor kerül, melynek tengelyében egy egészségnevelési tananyag kifejlesztése, és ellenőrzött feltételek mellett történő kipróbálása áll. Reálisan nem gondolhatjuk, hogy egy egészségnevelési tantárgy önmagában, elszigetelten érezhető javulást eredményez a népesség egészségi állapotában, ezért szerencsés, hogy az iskola-egészségügy problémája szélesebb kontextusba ágyazódik, és a program hatékonyságát növelheti a párhuzamosan készülő, korszerû szemléletet tükröző “Iskola-egészségügyi kézikönyv”.

A tananyag Egyesült Királyságbéli kollégáinkkal, a szakma doyenjeivel, való együttmûködés eredményeképpen nyeri el sajátos arculatát. Azon igyekszünk, hogy újszerû szemléletet és módszereket tegyünk használatossá a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Kimondott célunk, hogy az iskola, mint kiemelkedően fontos szocializációs színtér atmoszféráját megváltoztassuk, s hogy ezáltal ahhoz járuljunk hozzá, hogy az iskola az egészségbarát életformák kialakításának mûhelyévé váljon.

Különösen aktuálissá válik ez a célkitûzés most, amikor az 1995-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv immár gyakorlattá kell, hogy váljon az iskolákban. Ez a dokumentum kötelezővé teszi az egészség-megőrzéssel kapcsolatos ismeretek, készségek és jártasságok oktatását minden magyar iskolában, sőt az egészségtan az alapvizsgának is részét képezi.

A NAT-ban megfogalmazottak kötelességet rónak az iskolákra (fenntartókra) és az egyes pedagógusokra, az viszont nem mondatik meg, hogy milyen eszközökhöz nyúlhatnak a végrehajtás során az érintettek.

Az “Egészséges Élet” tantárgy kidolgozásának és kísérleti bevezetésének célja, a tanulók (pedagógusok és szülők) személyes részvételén keresztül, attitûd- és szemléletformálás a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása érdekében.

A tantárgy felépítése, logikája - eltérően más egészségnevelési programoktól - az életvezetés összetevőit vizsgálja, mint a növekedés-érés fontos tudnivalóit. Annak ellenére, hogy többször hivatkozik az egyes összetevők betegséget előidéző kockázataira, veszélyeire, nem ezekre helyezi a hangsúlyt. A program tehát alapvetően szocializációs, interorizációs értéktartalomként fogalmazódik meg, amelynek társadalmi értéküzenete van, és szervesen épül be a társadalom szocializációs intézményrendszerének közvetítendő tartalmaiba.

A kidolgozott tananyagot évfolyamonként eltérő egységesítő filozófiák hatják át, melyek egyaránt tükrözik a gyerekek életkori sajátosságait, és az egészség-megőrzés szempontjából leglényegesebb tartalmi üzeneteket.

Az egységesítő filozófia négy eleme: kíváncsiság, sokféleség, ismerkedés és együttmûködés. Ezek az elemek egyfelől segítik az iskolai beilleszkedést, másfelől “megágyaznak” a később egyre speciálisabbá váló egészségnevelési tartalmak számára.

Ahhoz, hogy biztonsággal “közlekedhessünk” szûkebb és tágabb környezetünkben, megfelelő kiinduló pontot jelenhet az önmagunkkal való ismerkedés, tudni, hogy milyenek voltunk és vagyunk, milyennek lát minket a környezetünk, mire kell figyelnünk, hiszen ha a legszûkebb közösségből (család, iskola) kilépünk, egészen más értelmezési keretbe kerülünk.

A kilépés motívuma különösen hangsúlyossá válik a harmadik évfolyam során, amikor már realitássá válnak a “kalandozások”, amelynek során megismerkedhetünk tágabb környezetünkkel, az ott tapasztalható örömökkel, kihívásokkal, veszélyekkel és ez utóbbiak “kezelésével”.

Ebben a periódusban a család és az iskola biztonságából való kilépés már nem pillanatnyi, a tartós, biztonságos kint létre kell berendezkedni. Így a legfőképpen egy pozitív (egyensúlyi) létállapot megismerésére és megteremtésére kell törekedni.

Az életmódba beletartozik mindaz, amit egy személy saját magával és környezetével összefüggésben tesz. Az életmódok különbözőek attól függően, hogy az emberek milyen életkorban vannak, mivel foglalkoznak és milyen életkörülmények között élnek.

Segítséget kíván nyújtani a felelősségvállaláshoz, a változások irányításához. A tanulók életük változásaira - iskolai élet, érdeklődési kör, család és barátok, szervezetük - összpontosítva azonosítják, tárják fel és bővítik a változások kézben tartásához szükséges jártasságokat.

Az emberek élete egészen váratlanul kibillenhet egyensúlyából akár a nélkül is, hogy tudatában lennének: az egyensúly kicsúszhat a kezükből. Ez az egyensúlyvesztés néhány tanulót félelemmel tölthet el. A tananyag fejezetei azt célozzák, hogy segítsék a tanulókat annak megértésében, hogy az élet, bármilyen életkorban átválthat a kiegyensúlyozottságból a kiegyensúlyozatlanságba, ezt mindannyiunknak el kell fogadni, és meg kell tanulni, hogyan tudunk új egyensúlyokat létrehozni életünkben.

A tanulók az eltelt évek alatt folyamatosan egyre nagyobb kontrollt szereztek saját életük felett, olyan képességek és jártasságok birtokába kerültek melyek révén képessé válnak megérteni az egészséges életmódok változatosságát, kezelni a változásokat, új egyensúlyokat teremteni. Ez évben felvillantva a jövő lehetséges kihívásait, az ezekre adható válaszokat, felkészíthetjük őket egy boldog és “EGÉSZséges ÉLET”-re.

Kulcsfontosságú elem: a diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétük fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében s kezelésében.

Az egészséges táplálkozás

Rávezeti a gyermekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok “egészséges”, és “kevésbé egészséges” típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát.

Mozgás és személyes higiéné

Az aktív személyes részvételt bátorítva segíti a gyermekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás, amire ez a tananyagrész ugyancsak lehetőséget biztosít.

Kábítószer-fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés

A fejezet célja, hogy általános és kiegyensúlyozott képet adjon a drogok természetéről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítsa őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – “anyagokkal” kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

Növekedés, változás és az emberi szexualitás

A fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és a nemi érést is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is.

Családi élet és kapcsolatok

Elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejûleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat.

Egészséges környezet

A tananyagrész a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szûkebb és tágabb közösséget és környezetet is.