Az Egyesület és munkája
Szemléletmód és marketing
Egyéb prevenciós tevékenységek

Az Egyesület és munkája

Egyesületünk 1992. július 08.-án alakult, a Fővárosi Önkormányzat Operatív Drogbizottságának drogkampányával egyidejűleg. 1992. szeptember elseje 07 órától folyamatosan működtetjük a drogterápiás lánc első állomását, egy közvetlen és anonim drogsegély telefonszolgálatot, mely ingyenesen hívható az ország egész területéről.

A drogsegély telefonszolgálat az addikció, dependencia, tolerancia témakörét megcélozva a társadalom legszélesebb rétegeit éri el. Feladata a fiatalok által használt drogok, középkorú és idősebb korosztályok alkohol- és gyógyszerfüggésének és az ebből fakadó családi és iskolai, munkahelyi problémák kezelése (minta közvetítés). A szolgálat feladata a droggal és fogyasztásával kapcsolatos információ bevitele a társadalmi szemléletbe, a veszélyeztetett, érintett korosztályoknak szakszerű információt nyújtani, amely képessé teszi a változásra és változtatásra, a hatékony döntésre, konfliktuskezelésre és megoldásra.

Országunk átmeneti időszakban: a megnyílt utak labirintusában inadekvát problémamegoldásokat választ az egyén, amelyeknek a buktatóit ő és a társadalom most tapasztalja meg kétségbeesetten. Ezen a szinten válhat kezelhetővé a szabadság és korlátozás, tolerancia és szabályozás, autonómia és kiszolgáltatottság. A civil szférában a mentálhigiéné feladata, hogy elsősorban a veszélyeztetett és kockázati csoportokra hatva mind többüket érintve átvezessen az alternatívákhoz.

Az ártalomcsökkentés kollektív feladatot jelent, elhanyagolása kollektív krízis kialakulását indukálja. Napjainkban erre a krízisre számos jel utal (gazdaság, szociális, egészségügyi hanyatlás) és ezek a jelenségek a kollektív regresszió kialakulását is eredményezhetik. A rendszerben való előregondolkodás vezethet el a kezelhetőség pontjaihoz.

Az általunk ellátott feladat a szakmai elvárásoknak tanácsadást biztosít a hozzátartozóknak, tanácsadást ad drogügyben az érintetteknek. Tevékenységünk az egészségügyi ellátás normatívái és kódolási standardjai szerint mérhetőek és feldolgozhatóak. Az általunk fogadott, többszempontúan regisztrált és statisztikailag feldolgozott telefonhívásokból előrejelzést tudunk adni a várható egészségügyi ellátás-, és kórházi ágylétszám-igényről az akut detoxikációs állapotok, szövődmények miatt kezelésre szorulók számát és trendjét tekintve. Mindez statisztikai feldolgozó munkánk részeredményeként megjeleníthető. (felméréseink eredményeiből) Statisztikánk szerint a droggal kapcsolatos trendek egy éven belüli várható robbanást jeleznek a 20-25 éves populáció(!) között. Éppen ez a korosztály lenne hivatott, hogy aktív és meghatározó módon részt vegyen az ország sorsának alakításában. A már dependens drogosok által közvetített ártalmak mikro és makroszociális mezőben, divergens módon adódnak tovább. Gyakran elfelejtjük, hogy betegek, szenvednek, meghalhatnak (és sokan meg is halnak), mintát közvetítenek (negatív értékképzés, AIDS, HIV pozitivitás, hepatitis), sokszor nehezen nyomonkövethetőek, gyakran csak utólag regisztrálhatók.

Az ártalomcsökkentést szekunder és tercier prevenció szintjén lehet kezelni, mivel a hazai szokások szerint csak vészhelyzetben kap valamilyen segítséget a szenvedéybeteg. A drogsegély-telefonszolgálat elsőként találkozhat a szenvedélybeteg klienssel, a lelki gondokkal küzdő, segítséget kérő emberrel. A kialakított emberi kapcsolat, amely csak verbális síkon zajlik, számtalan esetben azt az elismerést adja meg, hogy az anonimitásában megmaradt kliens személyes kapcsolatba szeretne kerülni az ügyelővel, aki ezt a bizalmi, megértő, együttérző, támogató légkört megteremtette.

Az Egyesület tevékenységének bővítéseként rövid időn belül szeretnénk beindítani a Segítő Irodát, mely biztosítaná az igényként megfogalmazott személyes kapcsolat, a közvetlen segítés lehetőségét. Az Egyesület tevékenysége folytán a rászorulók a civil szférán keresztül kapják meg a szakellátás szintű segítséget.

A szakmai továbbképzés keretében néhány munkatársunk részt vett egy stressz-és konfliktuskezelés tréningen. Év elejétől az ENSZ által szervezett San-Diego-i Egyetem munkacsoportja által a Népjóléti Minisztérium szervezésében tartott "trénerek trénere" című intenzív képzésen vett részt két munkatársunk. Négy fiatal munkatársunk jár önismereti személyiségfejlesztő csoportba, három végzős pszichológusunk pszichodramatikus továbbképzésre. Egyesületünk nemzetközi elismertségének bizonyítékaként meghívást kaptunk a I. Egyiptomi Nemzetközi Addikció és Drogabúzus konferenciára. Mivel Egyesületünk munkáját a NIOK "Az év nonprofit szervezete " díjjal tüntette ki, az ezzel járó anyagi támogatás lehetővé tette számunkra a konferencián való részvételt.
PHARE- képzés keretében két munkatársunk tartott tréninget az ország megyei vezető védőnőinek. Hasonlóképpen segítő foglalkozású szakemberképzésen a Híd Családsegítő - és Képzési Központban, a salgótarjáni Mentálhygiénés képzési Központban, a dunaújvárosi Drogprevenciós Tanácskozáson vettünk részt. Felkértek bennünket a Nemzetközi Rendőrakadémia hallgatóinak tartandó előadásra.
Folyamatosan képződünk számítógépes és informatikai területen is. Erre azért is nagy szükség van, mert a hívásaink jegyzőkönyvezése, tárolása ezt követően feldolgozása csak számítógépes adatbázissal és háttérrel valósíthatő meg. E célból vettünk egy használt számítógépet ez év januárban, és mára kiépült naprakész adattárunk: feldolgozható, trendek előrejelzésére alkalmas információs eszközzel rendelkezünk.

A telefonszolgálatot kísérleti jelleggel indítottuk, de a kereslet ("piaci törvények") alapján folyamatossá kellett tennünk. A szerteágazó "lobbyk" és különböző drogpolitikai érdekeltségek között végig a lehetséges együttműködések felületeit kerestük és találtuk meg. Munkánkat itthon és nemzetközileg is elismerik szakmailag, miközben mindennapos működési gondokkal kell megküzdenünk.

Sajnálatos módon az európai országokhoz hasonlóan már hazánkban is komoly, és egyre komolyabb igény jelentkezik az egyesület által végzett tevékenységre.

Szemléletmód és marketing

Szemléletünk, hogy minden autodestruktiv viselkedés megelőzése lényegileg azonos a drogprevencióval is.
A politikai és gazdasági átalakulással párhuzamosan, a "piactörvények" betörésével nyugati típusú viselkedésminták, liberalizmusok - a valós problémákat álmegoldásokkal kezelni akaró átvett, úgynevezett coping modellek - váltak divatossá. Ezek óriási időveszteséget jelenthetnek, a valós megoldásokat lépéshátrányba kényszeríthetik. A köztudatban lévő információhiány kapcsán az egyes ember, miközben saját partikularitásába zárva él, messze elmarad a nem honos fejlődési trendtől.
A szemlélet módosításának, illetve az információk átadásának egyik lehetősége a marketing tevékenység.
Az eddig tabuként kezelt drog szót felvállalva, testközelbe hozva, tudatosan kereszteltük szolgálatunkat "Drog Stop" névre. A nevünkkel vállalt felszólító jelleggel két szinten is mobilizálódhat az egyén, csoportok, társadalo:, a segítséget kérők lehetőséget kaphatnak, hogy megszabaduljanak szenvedélyüktől - a másik szint a hozzátartozók, segíteni akarók, pedagógusok, ifjúsági csoportok, gyermek-közösségek, akár nagyobb társadalmi csoportok, akiket a segíteni akarás motiválhat, involválhat a név felszólító erejével. Mindkét szintet megcélozva a hétköznapi élet tiszta felületein megjelenve próbáljuk lerombolni az előítéleteket, - melyek indulattalanítása révén a segítő tendenciák erősödnek fel, egy önzetlen, segítő viszonyulásban, majd összefogásban tehetik kompetensé és hatékonnyá az egyént, csoportokat. Ez később átvezethet az önsegítés, majd a civil szervezetek felé.
Statisztikánk tükrében felvethető, hogy a szemléletváltásban játszott szerepünk következtében már mérhetővé vált az a segítő szándék, amely egyre nagyobb arányokban jelentkezik a hívások különböző területein. Amikor 15 millió gyufásdoboz felületén megjelent telefonszámunk "Egy segítő szó" felirattal, kiugróan megemelkedett a hívások száma. Nyomonkövetve a folyamatot több tízezer matricán már "Segítünk, hogy segíthess" mondatot jelentettük meg.
Más megcélzott területeken - médiák, írott és elektronikus sajtó, irodalmi és szakmai kiadványok felületein is folyamatosan megjelenünk. Az általunk képviselt attitűd tudatosan vállaltan a segítők táborát gyarapítja. Tapasztalatunk, hogy az involváltság egyszerre feltétele és garanciája a hatékony prevenciónak és a kockázatkezelésnek.
Az általunk vállalt kockázat a nyitást képviselte a segítő társadalom felé, a megszokott konzervatívabb, költségesebb korházi-egészségügyi szféra helyett.

Egyéb prevenciós tevékenységek

1992. október 9-11-e között a Fővárosi Önkormányzat által szervezett drogellenes kampányt /Ne veszítsd el a fejed !/ követően szolgálatunkat sokan hívták. A Calypso rádió közvetítésével jutottunk el a gazdagréti általános iskolákba, ahol öt munkatársunk tartott felvilágosító előadásokat "Kérdezz-felelek " formában. Meglepő volt a kisebb korosztály aktivitása, involváltsága. Két héttel később a szülőknek tartottunk FÓRUM-ot, és előadást a kábeltévén keresztül. Az egyesületen belül szerveztünk egy prevenciós munkacsoportot, akik 1993 nyarán Tatán egy hetes személyiségfejlesztő tábort szerveztek középiskolások részére. Az önismeret mellett fő célunk volt, hogy fiatalokat megtanítsuk a probléma-érzékenységre és konfliktus-kezelésre társaik között. A tematikus /AIDS, drogokról szóló ismeretek/ vonatkozásokat tudatosítottuk az önismereti-, pszichodráma-, játékterápiás foglalkozások során, a szabadidő együttes-élmény szintű eltöltésén keresztül. A táborban való részvételüktől nemcsak személyiségfejlődésüket, hanem közvetve az iskolai szubcsoportjukra dominanciaszerepükből adódóan pozitív hatásukat is várjuk. A változás mérhető, és szeretnénk is nyomon követni őket. A pozitív visszajelzések hatására szeretnénk megismételni az eredetileg modellkísérletnek induló kezdeményezést.

Kezdeti aktivitásunkat támogatóink (MATÁV, MOL, BKV, médiumok) társadalmi méretű összefogása segítette. Induláskor több, mint tízezer matricát ragasztottunk ki a fővárosban utcákon, exponált szórakozóhelyeken, a BKV járművein, telefonfülkékre. Számos riport, TV műsor készült a szolgálattal, a drogkampány idején folyamatosan jelen voltunk a médiákban. Párhuzamosan emelkedett a hívások száma ezidőben. Ez adta az ötletet, hogy a Gyufagyár segítségével pár hét alatt 15 millió gyufásdoboz felületén jelent meg telefonszámunk, "Egy segítő szó" felirattal, mely után kiugróan megemelkedett az adekvát hívások száma. Ez elgondolkodtatott bennünket a marketing tevékenység lehetőségeiről és jelentőségéről.
Meghatározónak tűnik a Mentálhigiéné marketing vonatkozása. Alapvető, hogy az egyes ember és a közvélemény informált és involvált legyen. A társadalom csak így képes kezelni a jelenlegi droghelyzet magyarországi valóságát és kreatív megoldást találni a probléma kezelésére.
Az egyesület kiadta a nemzetközileg elismert drogszakértő Marek Kotanski "Eladtam magam az embereknek" című könyvét, mely hiánypótló volt a maga területén. A szakmai kapcsolat szélesítése érdekében Kotanski meghívásunkra hazánkba látogatott, melynek kapcsán és a vele készült beszélgetések és szakmai programok alapján egy ismeretterjesztő filmet készítettünk.
A telefonszolgálat által képviselt szemlélet és attitüd kisugárzásának köszönhetően kapunk rendszeresen meghívást felvilágosító és ismeretterjesztő előadások tartására. Ezeknek megpróbálunk maximálisan eleget tenni, néhányukkal komolyabb kapcsolatot is kialakítottunk ( Ferencvárosi Alternatív Iskola, Terézvárosi Szakmunkásképző Középiskola, Csillebérci Amerikai Iskola). A fenti iskolákban az előadásokon kívül keresletcsökkentő, módszerspecifikus célú tréningeket is tartunk, - 21 csoport 5 héten keresztül heti egy alkalommal, amely nyári táborokkal zárul. A felnőtt csoportnak /pedagógusok, segítők/ a rövid dinamikus terápiák közül a TA módszerrel, a diákcsoportoknak pszichodramatikus, sajátélményen keresztül biztosítjuk az információátadást, szemlélet formálást elkerülő viselkedésmód megtapasztalását.

Működésünket és programunkat hosszú távúra tervezzük, szeretnénk kivenni a részünket a drogprevenció aktuális feladataiból is. Szemléletünk szerint a jelen gazdasági-szociális krízishelyzet egzisztenciális létbizonytalanságot, egzisztenciális szorongást jelent az egyén számára. A "szülőként gondoskodó állam" illúziója szétfoszlott, az egyén problémái súlyozottan életközelivé váltak (az eddig ismeretlen munkanélküliség, a szociális biztonságvesztés). Megoldásuk a partikularitás szintjén már nem lehetséges. Paradox módon e krízisállapot a változás lehetőségét is jelentheti, ha az egyén a regresszióból képes kreatív módon felnőtt én-állapotot kialakítani, segítséggel viselkedési korrekciót tanulni. A megoldásnak alanyává és aktív részesévé válhat, hiszen a megoldásból is fakadó belső lelki béke sok energiát képes mozgósítani. Az egyén visszanyerheti kompetenciáját léte összes ( mikro- és makroszociális ) mezőjében.