|
Bachman Gábor
|
Bak Imre
|
Csernus Tibor
|
El Kazovszkij
|
Fajó János
|
fe Lugossy László
|
Konc András
|
Kőnig Frigyes
|
Köves Éva
|
Maurer Dóra
|
Nádler István
|
Pinczehelyi Sándor
|
Roskó Gábor
|
Szirtes János
|
|
Kőnig Frigyes
Született: 1955, Székesfehérvár
Kiállítások:
1980 - Magyar Iparművészeti Főikola, Budapest
1989 - Gyermekkori momentumok, Dorottya Utcai Kiállítóterem, Budapest
1990 - Tervek Egy Meg Nem Épülő Templomhoz, Magyar Építőművészek Székháza, Budapest
Ma, mikor számtalan ábrázolási forma és lehetőség létezik, hogyan adhatunk
választ a tér kérdéseire a képzőművészet eszközeivel? A személyes tapasztalatok
mellett felhasználtam, illetve segítségűl hívtam az igen gazdag képzőművészeti
hagyományokat is, melyek nélkűl nem tudom elképzelni e tevékenység gyakorlását.
A dolgokat térbeli vonatkozásukban elemeztem, és azt tapasztaltam, hogy ez a viszony
többirányú és oly mértékben válhat bonyolulttá, hogy minden bizonnyal a tér is a dolgok
közé tartozik, a dolgok teremtik meg azt. A tér egy olyanfajta, anyagilag tetten érhető
közeggé válik a dolgok bemutatása során, hogy formaként kell vele számolni.
Emellett gyakran érintettem a képzőművészet konkrét és absztrakt problematikáját.
Ez különösen tanúlságos volt, azért is mert a képzőművészeti hagyomány végét az
absztrakció megjelenésében fedezték fel sokan. Mindenki számára átélhető élményből
leszúrt módszerrel létrehozható a dolgok absztrakt megjelenítése. Ezt ma már nem
gyakorolja az absztrakt festészet, hanem önmagából kiindulva önmagától veszi át sját eredményeit.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy a naturalizmus és az absztrakció szélsőséges formái
rokonai lehetnek egymásnak - gondoljunk csak Monet késői munkáira és Pollock festményeire.
Kőnig Frigyes
Műterem,
1995, olaj, vászon 163X235 cm
« vissza
|