|
Bachman Gábor
|
Bak Imre
|
Csernus Tibor
|
El Kazovszkij
|
Fajó János
|
fe Lugossy László
|
Konc András
|
Kőnig Frigyes
|
Köves Éva
|
Maurer Dóra
|
Nádler István
|
Pinczehelyi Sándor
|
Roskó Gábor
|
Szirtes János
|
|
Pinczehelyi Sándor
Született: 1946, Szigetvár
Kiállítások:
1974 - Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1986 - Ernst Múzeum, Budapest
1988 - XLIII. Velencei Biennále Magyar Pavilon
Az ő művészi útja (...) azt a lehetőséget demonstrálja, hogy miképpen haladhatja meg a nyolcvanas évek
történelem iránt érzékeny, nyitott, tudatosan a történelmi folyamatokban gondolkodó és a kulturtörténetet
mint személyesen értelmezhető, az individuális létre lebonható metaforakén tinterpretáló művészetfelfogás
a purista, objektivista, "tiszta" nyelvi modellekkel operáló művészetszemlélet.
Pinczehelyi egész oeuvre-jében a "tiszta" modellek történelmi jelentéstartalékokkal
és kulturtörténeti metaforákkal való megterhelését, mondhatni "túlterhelését" követhejük nyomon.
Az utóbbi évek eklektikus dekonstrukciói világosan mutatják ezt a törekvést, melyben Pinczehelyi
korábbi korszakainak egyes motívumait, képtípusiat, technikáit és stíluselemeit úgy használja fel, hogy
mindvégig legalábbis kétféle értelmezési szintet működtet: az immanens, nyelvi, strukturális interpretációt
és a történelmi, funkcionális, kultúrszociológiai utalások komplex rendszerét.
A két szintet - paradox módon - éppen a szubjektív megéléseken és személyes tapasztalatokon kiépített
individuális mitologiai keret fogja össze, egy sajátosan közép-kelet-európai művészszerep aktivizálásának
- pátosz nélküli, de olykor mégis heroikus - felvállalásával.
Hegyi Lóránd
Búcsú I.,
1973-96, olaj, vászon, 100X140 cm
« vissza
|