Kovács Ferenc
Önálló kiállítások:
- Színek és Formák I. 1993. Kutatópark, Oslo
- Színek és Formák II. 1995. Westside Gallery Oslo
- Színek és Formák III. 1995. Bartók Művészetek Háza,
Dunaújváros
- Színek és Formák IV. 1996. Kutatópark, Oslo
- Színek és Formák V. 1996. Városi Galéria, Nyíregyháza
- Elôkészületben ... és Formák VI. 2000.
Munkásművelôdési Központ, Dunaújváros
 |
Kovács Ferenc 1949-ben született
Nyíregyházán. A BME-n szerzett villamosmérnöki diplomát. 1982 óta él
Norvégiában. Az Osloi Egyetem médiamérnöke. Színház -és filmdramaturgiai, valamint
design tanulmányokat folytatott Budapesten, Osloban, Koppenhágában. Portré -és
kisfilmjei a magyar és a norvég televízióban is bemutatásra kerülnek. Fest, 1993
óta szerepel önálló kiállításokon, könyvekben, folyóiratokban illusztrál. A
Magyar Írószövetség tagja.
|
" Kovács Ferenc -bármennyire is hihetetlen-
szét akarja és tudja választani önmagában a racionális elméleti embert és a
képekhez-álmokhoz forduló (menekülô?) alkotót. Képei, bár kívánnak némi
intellektuális felkészültséget a befogadótól , elsôsorban érzelmeinkre kívánnak
hatni. Még akkor is, ha az .Kovács Ferenc - bármennyire is hihetetlen - szét akarja
és tudja választani önmagában a racionális elméletészt és a képekhez-álmokhoz
forduló (menekülô?) alkotót. Képei, bár kívánnak némi intellektuális
felkészültséget a befogadótól, elsôsorban érzelmeinkre kívánnak hatni. Még akkor
is, ha az Ablakok-sorozat felfogható egyfajta visszájára fordított üdvtörténetnek
(az ismerôsen szürke háztömbök ismerôsen szürke lakói elôbb színt kapnak,
késôbb az így megdolgozott, kiigazított terek -immár az ablakokkal együtt-
beletompulnak, simulnak a semmibe), még akkor is, ha mindvégig találó mottók
igazítják útba az értelmezôt.
A Formák és Színek sorozat képei
álomvilágba kalauzolnak: e munkák expresszív, tiszta és erôs -néha kifejezetten
vad- színei, nonfiguratív alakzatai, egyszerre hatásos-látványos és (a mottó
ismeretében) sokatmondó megoldásai a tárlat egyik meghatározó darabjává teszik a
sorozatot. Kovácsnál az álom-művek alapja sokszor egy csigát idézô forma, a színek
e térbe kényszeríttetnek, és nincs szabadulás. Az álom, a labirintus és a káosz
(tudjuk jól ) szinonim fogalmak. A négy évszak képei némiképp kilógnak e
sorból: az impressziók ereje és a tudatosság szigora keveredik e munkákban, szép,
természetes és kérlelhetetlen rendben jelenik meg a sarjadó tavasz, a hersegô nyár,
a véres-vörös ôsz, a pusztulást hozó tél..
Más elemek, más megoldások is
"számíthatnak" -derül ki az Ibsen-sorozatból: itt a személyiségek
(Peer Gynt; Aase; Solveig) és a párok (Gunhild és Elsa; Fanny és Ekhart) leglényegét
igyekezett megjeleníteni az alkotó. Végletekig redukált formanyelvvel, éterien tiszta
alakokkal és színekkel, egyetlen "fölös" folt, fonal nélkül... "
Nyulasi Zsolt, Fejér Megyei
Hírlap, 1995.04.14.
|
