HEL sajtószemle 2003 április

0402

Kovács Gyula nyugállományú alezrredes: Győzött a tehetetlenség NSZ • 2003. 04. 02.
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=103330&DocID=94558#94558

A kormány megtárgyalta az önkéntes haderőre való áttérésről szóló előterjesztést. Ismét győzött a rendszer tehetetlensége. A döntéshozók a káposzta ügyében ismét a kecskéhez (a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar apparátusához) fordultak, s úgy találták, hogy 2005-ig fenn kell tartani a sorkatonai szolgálatot.

Az önkéntes haderő megteremtésének szükségességét minden parlamenti párt elismerte és jelenleg is támogatja. Nézeteltérés az ütemezésben van. Az előző kormány – a mai ellenzék – az 1999-ben kezdeményezett haderőreform 61/2000-es országgyűlési határozatában meghatározott 2010-es határidőt tartotta és tartja elfogadhatónak. Az új kormány programjában 2006 szerepel.

Az időpontok értelmezésében érzékelhető némi fogalmi zavar is. A politikusok egy része egyenlőségjelet tesz a sorkatonai rendszer felszámolása és a professzionális haderő kialakítása közé, pedig nem nehéz belátni, hogy a NATO-követelményeknek megfelelni képes professzionális haderőt még nem alakítottuk ki azzal, hogy az utolsó sorkatonát is kilöktük a laktanya kapuján.

A politikusok a sorkatonai rendszer megszüntetését, szüneteltetését is össze szokták keverni a hadkötelezettség teljes felszámolásával. A kormány elé került előterjesztés nagyon helyesen csak a hadkötelezettség békeidőben való szüneteltetésére tesz javaslatot, nem kívánja a hadkötelezettség minden elemét felszámolni.

Vélhetően rendezettebbé válhat a gondolkodásunk, ha megkülönböztetjük a megkülönböztetendőket.

Egymással szorosan összefüggő, de időben egymástól jól elválasztható mozzanatokról van itt szó. A legtöbb vita a sorkatonaság megszüntetésének időpontja körül van. Ez természetes, hiszen a polgárokat ez érdekli legjobban.

A sorkatonaságot sok szempontból lehet védeni és támadni. Ismertek a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának részben pacifista érvei. Néhány politikusnak még egyetemi előfelvételis sorkatona korában szerzett negatív tapasztalatai alapján alakult ki és rögzült a véleménye. A szubjektív érvek szintjén mindenkinek száz százalékig igaza lehet, de ezeknek az érveknek az a bajuk, hogy alulnézetből, a sorkatona szemszögéből vizsgálják a hadügy egyik alapvető kérdését.

A sorkatonaság felszámolása mellett sokkal komolyabb katonai szakmai érvek is felsorakoztathatók. A hadkötelezettségen és az önkéntességen alapuló haderő között mindig az adott ország adott történelmi körülményei szerint lehet helyesen választani. A hadkötelezettségre alapozott, sőt koedukált izraeli haderő szerintem a világ leghatékonyabb hadereje. Az Egyesült Államok ugyancsak rendkívüli hatékony hadereje az önkéntességen alapul, de a törvényeik fenntartják a hadkötelezettség ideiglenes visszaállításának lehetőségét. Azt azért általános szabálynak lehet tekinteni, hogy a sorozott haderő a tömeghadseregek jellemzője.

Az 1999-es NATO-csúcs a kibővítésről és Jugoszlávia bombázásának az elrendeléséről hozott határozatairól híres. Csak a szakemberek tudják, hogy ekkor két nagyon fontos okmányt is elfogadtak. Az Új Stratégiai Koncepciót, amely politikai alapvetéseket tartalmaz és a Védelmi Képességek Kezdeményezést, amely a katonai, szakmai követelményeket határozza meg a tagországok haderői számára, hogy reagálni tudjanak a XXI. század kihívásaira.

A Védelmi Képességek Kezdeményezése alapján a magyar haderőnek már 1999, a belépés időpontja óta az alábbi területekre kellett volna összpontosítania a figyelmét a reformcélok meghatározása során.

1. A magyar kontingens telepíthető legyen a NATO határain kívüli területre is, és ott képes legyen alegységekkel és tűzzel manőverezni.

2. A magyar résztvevők ellátása részben hazai ellátóbázisról, részben a többnemzetiségű ellátóbázisról valósuljon meg huzamos időn át. A műveleti képesség hosszabb idejű fenntartása érdekében a kiküldött erőt képes legyen félévente azonos harcértékű csapattal leváltani.

3. A csapatoknak olyan elrettentő erővel kell rendelkezniük, hogy a konfliktusban részt vevő felek ne is gondolhassanak megtámadásukra. A passzív védelem eszközeivel is gondoskodni kell a túlélőképességről.

4. A csapatoknak hatékonyan kell megvalósítaniuk a kitűzött politikai célokat úgy, hogy közben a politika korlátozhatja a rendelkezésre álló tűzerőt a harcba vetési rendszabályokkal.

5. A feladatokat minden esetben többnemzetiségű kötelékben kell végrehajtani, ezért elengedhetetlen követelmény az információs és vezetési-irányítási rendszerek összekapcsolhatósága.

A fenti követelmények egyike sem realizálható a Magyar Honvédség jelenlegi sorkatonai rendszerével. Ez az alapvető és legfontosabb érv a sorkatonai szolgálat fenntartása ellen.

A fenti pontok megmutatják azt is, hogy a szövetségen belül elavult az a – itthon még újra és újra hangoztatott – téveszme, hogy a haderő feladata kizárólag az ország területének és légterének védelme. Ez a gondolat azért hamis, mert a civilizált világot, ezen belül hazánkat reálisan fenyegető veszélyek a világ távoli pontjain keletkeznek. Belátható időn belül az egységesülő Európában kizárt a hazánkat közvetlenül érintő konfliktusok veszélye. Ha mégis feltételezzük egy hazai védelmi művelet lehetőségét, azt csak szövetségeseinkkel együttműködve képzelhetjük el. Ma egyetlen olyan hadra fogható egységünk vagy alegységünk sincs, amely a fent írt képességekkel rendelkező s hazánk területére segítségnyújtás céljából érkező szövetséges csapatokkal képes lenne együttműködni, tehát egy hazai szövetséges műveletben sem alkalmazhatók sorkatonákkal feltöltött alegységek.

A sorkatonai szolgálat másik célja a tartalékképzés. A ma 45 ezer fős haderőnek 180 ezer tartalékos katonája van. A békében élő csapatok számára szinte megoldhatatlan, hogy a gyakorlatokon erősen csökkentett létszámmal részt vevő állomány részére működő haditechnikai eszközöket biztosítsanak. Évek óta a zárolt eszközökkel tartjuk fenn a kiképzőeszközök üzemképességét, ennek következtében már a zárolt eszközök között is alig van üzemképes. Ezek szerint tartalékos sorkatonákra sincs szükségünk, hiszen nincs értelme hadra foghatatlan eszközökre mozgósítani embereket. A sorkatonai szolgálat tehát nemcsak érzelmi alapon, hanem szakmai szempontból is elutasítandó.

A sorkatonai szolgálat mellett érvelők szerint a katonáskodás része kell legyen a fiatal férfiak szocializációs folyamatának. Szerintem ma a politikai és a katonai vezetés nem képes arra, hogy a sorkatonai szolgálat szocializációs hatásait befolyásolja. Természetesen nem várható el a honvédelmi minisztertől, hogy ha a cikk olvasásában idáig eljutott, akkor vegye a telefont, és körbetelefonálja a csapatparancsnokokat, hogy holnap szereljenek le minden sorkatonát. Egy olyan bürokratikus rendszernek, mint a haderő, van egy bizonyos tehetetlensége, de még ezzel számolva is reális lehetne az alábbi menetrend:

– 2003 májusára befejeződhet a védelmi felülvizsgálat, és ugyanarra a következtetésre jut, amiről én akarom itt meggyőzni az olvasót.

– 2003 júliusára ki lehet dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyek meggyorsítják a szerződéses állomány felvételét.

– 2003. augusztus: az utolsó bevonultatás.

– 2004. január: az utolsó sorkatonák leszerelése.

Ez a folyamat nem igényli az alkotmány és a kétharmados törvények módosítását. A sorkatonai szolgálat szüneteltetését a közvélemény elsöprő többséggel támogatná, hiszen látná, hogy a haderő nem omlik össze, és tapasztalhatná, hogy a 2004. évi költségvetésben jelentős források szabadultak fel a professzionális haderő megteremtését szolgáló célokra. Az ellenzéki pártok csak népszerűségük veszélyeztetésével ellenezhetnék, netán obstruálhatnák a hadkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatos törvénykezést.

Összegezve: Azt kívántam megértetni az olvasóval, hogy a magyar sorkatonai szolgálat megreformálhatatlanul elavult rendszere az a romhalmaz, melyet mi-előbb el kell takarítani, mert útját állja a professzionális haderő felépítésének. Az adózó polgárok 314 milliárd forintját dobjuk ki az ablakon 2003-ban, majd évente 40-50 milliárddal többet mindaddig, amíg a sorkatonai szolgálat béklyóiban vergődünk.

Ha az ellenzék együttműködik, akkor ez év végére az alkotmány és a kétharmados törvények módosításai átvihetők a parlamenten. Ha az ellenzék ellenáll, akkor a jelenlegi felállás mellett a kormányzati ciklus végéig sem teremthetők meg a hadkötelezettség szüneteltetésének törvényi feltételei. A sorkatonai szolgálat szüneteltetésének azonban nincs törvényi akadálya.

Az ellenzéknek meg kellene értenie, hogy a sorkatonai rendszert a kormányzó koalíció nem azért számolja fel, hogy borsot törjön az ellenzék orra alá, hanem azért, mert a fenntartásának nincs indoka, mert pazarló, mert akadályozza a közös cél, a professzionális haderő megteremtését.

0404
Korridor  3-04-04 19:20   Katonás (t)rend: 50 milliárd forintba kerül az új egyenruha
http://www.korridor.hu/cikk.php?cikk=100000055849
....
A következő tíz évben teljesen újra cserélik a magyar katonák egyenruha-csomagját. A kényelmesebb, erősebb és modernebb felszerelés megfelel a NATO-előírásoknak - az új gyakorlók az infrasugarakat is elnyelik.
. A teljes ruhacsere több mint 50 milliárd forintba kerül.


0411
A HM honlapjáról: A Magyar Honvédség vezetői értekezlete
http://www.honvedelem.hu/cikk.php?cikk=12733
A miniszterelnök megköveteli a Magyar Honvédség személyi állományától, hogy vegyen részt a hadsereg átalakításában és támogassa annak folyamatát.

Medgyessy Péter a Magyar Honvédség április 11-i, pénteki budapesti feladatszabó értekezletén tartott beszédében kiemelte, hogy a honvédelem megújulására csak akkor van esély, ha azt minden vezető személyes felelősségének tekinti. Szavai szerint sokszor fájdalmas lesz az átalakítás, amely elengedhetetlen, mert a hadsereg és az ország biztonságának jövője ezen múlik. A miniszterelnök közölte, hogy terveik szerint már jóval a
kormányzati ciklus vége előtt megvalósítható a sorkatonai szolgálat megszüntetése.

Medgyessy Péter kiemelte, hogy személyesen kíséri figyelemmel a védelmi felülvizsgálatot és az azt követő átalakítás folyamatát, abban minden eszközzel támogatja a honvédelmi minisztert. Közölte, hogy a Magyar Honvédségnek képességeiben, napi működésében és
gondolkodásában is változnia kell.

Hibás gondolkodásnak nevezte, ha azt hiszik az emberek, hogy a NATO tagjaként Magyarországnak semmi tennivalója nincs. Hangsúlyozta: biztosítanunk kell partnereinket arról, hogy hozzájárulunk a közös biztonsághoz, nem csak haszonélvezők akarunk lenni. Mint mondta, a kormány teljesítette ígéreteit, olyan körülmények között növelte a haderő költségvetési támogatását, amikor az egészségügyben, az oktatásban, az infrastruktúra-fejlesztésben még sok tennivaló van.

Medgyessy Péter szerint mindez az adófizetők megelőlegezett bizalmát tükrözi, „Magyarország polgárai joggal várják el, hogy áldozatvállalásukért
megfelelő védelmi képességeket kapjanak”. A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan és nem folytatható gyakorlat, hogy a költségvetés felosztásakor mindig a csapatok és a katonai
képességek kerülnek a sor végére.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a védelmi felülvizsgálat céljáról elmondta, hogy a változás és a stabilitás fenntartása mellett olyan korszerű haderőt szeretnének kialakítani, amely képes a szövetségesekkel való együttműködésre és az ország biztonságának garantálására. A miniszter szerint azt kell elérni, hogy a honvédség ne legyen a társadalom mostohagyereke. Véleménye szerint a hadsereg elvesztegetett tíz évet, nem történt képességnövekedés és nem bővültek az erőforrások.

Juhász Ferenc kiemelte, hogy a honvédelmi költségvetés hatvan százalékát
jelenleg bérekre és szociális kiadásokra, további harmincat a fenntartásra költenek, így alig marad pénz fejlesztésekre, gyakorlatokra. Rámutatott arra, hogy az előző években történt haderőreform részlegesen érintette a vezetői állományt, amelynek létszáma most jóval nagyobb, mint a rendszerváltás idején volt. Juhász Ferenc úgy vélte, hogy az előző kormányokban nem volt meg a bátorság a reform teljes véghezviteléhez. Közölte, hogy ez a kormány végigviszi azt, amit eltervezett.

Szenes Zoltán altábornagy, vezérkari főnök értékelésében egyebek között kiemelte, hogy kicsi a légierő hadrafoghatósága, alacsony szintű a honvédség szállítóképessége, és nem elegendő a páncéltörő, valamint a légvédelmi képesség sem. A feladatok között említette, hogy 2010-re a magyar hadseregnek el kell érnie egy átlagos NATO-tagország haderejének szintjét, képesnek kell lennie a szövetséggel való hatékony együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a megkezdett fejlesztési programokat, és kiemelte, hogy a nemzetközi békemissziókban való magyar szerepvállalás lassan, fokozatosan erősödni fog.

0414
RTL Klub   Sorkatonák: kijelölik, kire kerül még sor    2003-04-14 19:05:13

Várhatóan a hónap végére elkészül a Magyar Honvédségnél annak a gyorsított programnak a terve, amely alapján 2004 végére teljesen felszámolják a sorállományú katonaságot. Addig azonban szükség van a sorkatonákra is, akik nemcsak katonai feladatokat látnak el, hanem mu"ködtetik, o"rzik, és védik a laktanyákat - mondta a vezérkari fo"nök Szombathelyen.

Az önkéntes hadero"re való áttérés hat-kilenc milliárd forintba kerül, csak fokozatosan lehet végrehajtani, és a költségeket részben abból a megtakarításból fedezik, amit a Honvédelmi Minisztériumnál tervezett több mint ezer fo"s létszámleépítéssel érnek el. A vezérkari fo"nök azt mondta, hogy pontosan meghatározták azoknak a körét, akiket még behívnak sorkatonának, elso"sorban az iskolai végzettséget, és az egészségügyi alkalmasságot veszik majd figyelembe.


0415
Stop:  Újabb vita a hivatásos haderõre való áttérésrõl    2003. április 15. kedd 14:34
http://www.stop.hu/hirek/politika/index.tdp?f=39904
A katonai vezetés a 2004. december 31-ei idõpontot tartja ideálisnak a professzionális haderõre való átállásra - ismertette Havril András

altábornagy, vezérkari fõnökhelyettes az elkészült szakértõi elemzés eredményét az országgyûlés Honvédelmi Bizottságának keddi ülésén. Az X-Press úgy tudja, hogy a bejelentés után a képviselõk között heves vita tört ki, majd a délutáni parlamenti szavazások miatt felfüggesztették az ülést. A bizottság ellenzéki tagjai kérésére a folytatásra a honvédelmi minisztert vagy a politikai államtitkárt is meghívják, szerintük ugyanis számos vitás kérdés, így az átállás idõpontja nem szakmai, hanem politikai kérdés. Havril András elmondta: a 2004 végi idõpontra az elõnyök, hátrányok, a gazdasági lehetõségek és a nemzetközi kötelezettségvállalások mérlegelésével jutott a vizsgálat. Az ideális forgatókönyv szerint a légierõhöz jövõ márciusban, a szárazföldi csapatokhoz pedig két hónappal késõbb vonulnának be az utolsó sorkatonák letölteni féléves szolgálatukat. A nem kiemelt katonai objektumok védelmét külsõ cégek bevonásával tervezik megoldani, erre már idén májusban kiírják a tendert, és ez év végére végleg ki is váltanák a sorkatonákat. A készenléti és ügyeleti szolgálatot ellátók létszámát ugyanakkor a jövõben csökkentik, ugyanis a hivatásos katonák többe kerülnek, mint a sorkatonák. A napi élet, az ellátás biztosítását szintén a magánszféra bevonásával a legolcsóbb megoldani a sorkatonák távozása után. Az elemzés úgy számol, a legénységi, azaz rangfokozat nélküli állományban 11000-11500 katonára lesz szüksége a seregnek (korábban csaknem kétezerrel többel számoltak). Az ülés berekesztése miatt nem hallgatták meg a meghívott megyei és fõvárosi hadkiegészítõ parancsnokokat, akik az eddigi toborzási tapasztalatokról számoltak volna be. Annyi azonban kiderült, hogy ezen a téren változtatni szeretnének a mostani gyakorlaton: júniustól a mostani havi 250 kétszerésére szeretnék növelni az újonnan szerzõdtetett hivatásos katonák számát, amelyhez az altábornagy közlése szerint adottak a feltételek. A jövõben kimondottan az üres posztokra, a vizsgálat során meghatározott fontossági sorrendben keresnek embereket, és jobban összehangolják a megyei toborzóirodák és a minisztérium személyügyi csoportfõnöksége tevékenységét. Szóba került az is, hogy az átállás közeledtével egyre többen próbálnak kibújni a sorkatonai szolgálat alól, Simicskó István, a bizottság fideszes alelnöke ennek kapcsán megjegyezte: szerinte ebben "óriási az SZDSZ egyes politikusainak nyilatkozatai, illetve a párt Sorkatonák, oszolj! kampányának szerepe". Még mindig nem készült el ugyanakkor a védelmi képességek március végére ígért felülvizsgálata, így számos részletkérdésrõl nem születhet döntés, illetve vitázni sem érdemes róluk; ilyen többek között egyes csapatok és kiképzõbázisok jövõje.

0416
MNO:   Lemondott Simicskó István  2003. április 16. 14:17
0417
Hozzászólások az MNO fórumán: Politika-Simicskó István a mennybe megy
http://www.mno.hu/index.mno?pg=3&action=showmsg&tid=11168
#47 Vadkörte elôzmény: #28 2003-04-17 09:42
Jómagam voltam már katona és 6 hónapig, hanem 3szor annyi ideig. Sohasem féltem a katonaságtól, de tapasztalatból mondom: annak a 18 hónapnak az ég világon semmi értelme nem volt. Maximum annyi, hogy mire öreg lettem kitűnő módszereket tanultam a kopaszok szivatására. Éles lőgyakorlaton egyszer voltam, úgyhogy valószínűleg egy döglött elefántot sem tudnék eltalálni az AK-val.
Boldog emlékű századparancsnokom legemlékezetesebb alakítása az volt, hogy egy ízben - miután úgy találta, hogy kb. 3 órányi takarítás után is piszkos a körlet - beöntött vagy 10 vödörnyi vizet, majd rádobott 3 zsacskónyi Ultrát. Nem volt semmi meló kipucolni azt a mintegy másfél méternyi habot...
Tudnék még néhány "kellemes" kis történetet mesélni, de semmi értelme. Mint a jelenlegi hadseregnek sincs.
#48 Atomgoa elôzmény: #47 2003-04-17 10:01
Én "csak" 12 hónapot voltam, de a szívemből szóltál!!!!

0423
HVG 2003-04-23 Molnár Ferenc: Lesz-e profi hadsereg?
…A Magyar Honvédség "szakképzett képtelensége" ma már tagadhatatlan tény, s először akkor vált széles körben nyilvánvalóvá, amikor az országot NATO-kritikák érték azért, mert elmulasztotta vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
…
Ez a korábbiaknál letisztultabb helyzet találkozik ma egyrészt azzal, hogy a NATO tovább sürgeti a magyar katonai képességek fejlesztését, másrészt pedig azzal, hogy elkerülhetetlen a "sereg" hatékonyságának növelése. Ez utóbbit szolgálja például, hogy a kormány már nem a kötelező katonai szolgálat mindenáron való fenntartásán munkálkodik, hanem korszerűbb, önkéntes haderő kialakításán. Mindenesetre sokszor az a látszat keletkezik, hogy leginkább csak a honvédelmi tárca szervezetei erőltetik, esetenként egymással is versengve, az önkéntes haderő kialakítását. Pedig mindez a jelenleginél erőteljesebb kormányzati támogatást igényelne, főként azért, mert igazán össztársadalmi ügyről van szó, másrészt pedig amiatt, hogy az átalakítás méretei több tárcát érintő megoldásokat kívánnak.
…
Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a haderőreformot célzó gyors és határozott lépések sorozatát továbbra is lassíthatják, az átalakítást töredékessé tehetik azok a csoportok, amelyek kevéssé látják érdekeik érvényesülését.
…A napokban kilátásba helyezett újabb leépítéseknek és átszervezéseknek persze hatalmas kockázatuk is van: nevezetesen az, ha a profi honvédelmi szervezet létrehozása helyett ezúttal is az örök profi túlélők győzelme következne be.

0430

Simicskó István az MNO Online vendége   http://www.mno.hu/index.mno?pg=3&action=showmsg&tid=11290

#6 laparany 2003-04-25 12:05 Kedves Képviselő Úr! Ön, mint a Fidesz honvédelmi szakértője mindent megtett azért, hogy a kényszersorozást Magyarországon konzerválják, bebetonozzák. Ezért képes volt egy új szervezetet is kitalálni, a nemzetőrséget. Azt nyilatkozta, hogy "ez minden pénzt megér". Nincs lelkiismeret furdalása Képviselő Úrnak azokkal szemben, akiket akaratuk ellenére kényszerszolgálatra kötelezett volna? Ön szerint a kényszermunka hatékony? A kényszer nem is a hon védelmének szilárdítása miatt kellett volna , hanem ideológiai megfontolásból, pedig a Fidesz volt az első, aki kijelentette, hogy a hadseregnek nincs nevelő funkciója. Ismeri Ön azokat a szakértői megállapításokat, amelyek a tartalékképzés szempontjából is elvetik az Ön elképzelését? (pl. Deák P.) Emlékszik-e Képviselő Úr azokra a reklámokra, amelyek a magyar NATO népszavazés idején voltak? Az egyik így szól:"Anyu, ugye, ha NATO tagok leszünk , nem kell katonának mennem.- Nem kell kisfiam."-volt a válasz.(A relám feladója a M. Wörhner Alapítvány volt, ahol a Fidesz másik honv. szakértője Waschler Tamás volt fontos pizícióban .)
"Azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt - fogalmazott Orbán Viktor..." 2001. március 1. (MTI). Ön is egyetért ezzel a kijelentéssel? Ha igen, Ön másként tekint a volt honv. miniszterre, Szabó Jánosra vagy a volt honv. biz . elnökére, Simon Miklósra vagy Rogán Antalra, hiszen ők sem voltak sorkatonák soha. Hogy rendezi el ezeket a dolgokat Ön saját magában?

#43 Simicskó István elôzmény: #6 2003-04-30 10:36 T. Laparany
– Az alkotmány jelenlegi szabályozása szerint a kötelező sorkatonai szolgálat – és nem kényszersorozás – alkotmányos kötelesség. A Fidesz az elmúlt kormányzati ciklusban az akkori parlamenti pártokkal egyetértésben 2010-re határozta meg a professzionalista Magyar Honvédség létrehozásának feltételeit. Ma is azt vallom, hogy ha felelősségteljesen akarunk gondolkodni a haza védelméről, akkor azt az országgyűlési határozatot kell végrehajtani, amely ütemterv szerűen megalapozottan előkészíti a professzionalista Magyar Honvédség létrejöttét. Emellett azonban minden egyes NATO-tagországban, ahol profi hadseregek működnek, létrehoztak olyan speciális erőket, mint például a nemzeti gárda, honi gárda, territoriális hadsereg... Az én elgondolásom is az lett volna, hogy az ország biztonságának erősítése érdekében hozzuk létre a Nemzetőrséget, amelynek kereteiben magyar fiatalok minimális időtartamú alapvető katonai felkészítésben részesülhetnek, és ezt követően önkéntes alapon vállalhatnak feladatokat. Ma is működnek Magyarországon nehéz körülmények között különféle ejtőernyős, rádióamatőr, céllövő stb. klubok, amelyeket célszerű lenne felkarolni és a Nemzetőrség keretein belül működtetni. Katasztrófahelyzetekben nagyon nagy szükség lenne egy ilyen erőre, hiszen ha megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat, és a jövőben úgy tűnik, a Magyar Honvédség jelentős erőket küld külföldre, akkor ki fogja Magyarországot védelmezni mindenféle veszélyekkel szemben. Nem szerencsés, ha a sorkatonai szolgálatról úgy gondolkodunk, ha a személyes negatív élményeket hozzuk elő. Nekem az a véleményem, hogy a sorkatonai szolgálatot is lehet emberi körülmények között, értelmes feladatok végrehajtásával teljesítseni.


#17 turos 2003-04-27 17:27
Tisztelt Képviselő úr,

egyfelől tiszteletemet és köszönetemet szeretném kifejezni őszinte, tisztességes és bátor cselekedetéért, bár igazán szégyen, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban bátorságról kell, hogy beszéljünk.
A kérdésem Önhöz az, hogy lát-e lehetőséget az ultraliberális hisztériát átlépve a Nemzetőrség gondolatának újraélesztésére és megvalósítására ?
Tisztelettel: Turos Péter

#56 Simicskó István elôzmény: #17 2003-04-30 11:29
T. Turos
– Nagyon köszönöm bátorító és támogató sorait. A Nemzetőrség létrehozásával kapcsolatban úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormány semmilyen hajlandóságot nem mutat e fontos intézmény megvalósítására. Háromszor bukott el a Nemzetőrség tartós megteremtésének lehetősége (1848, 1956 és 2003), és tudjuk, hogy három a magyar igazság, de van még egy ráadás is.


#20 farkash 2003-04-28 08:49 Tisztelt Képviselő Úr!

A nemzetőrségről három kérdésem van.

1. Mit tud arról, hogy a sorköteles fiatalok között mennyire volt népszerű az Ön ötlete, egyáltalán mennyiben ismerték, hogy a kötelező nemzetőrség ötlete Öntől, a Fidesz biztonságpolitikusától származik? Mit jelenthetett ez szavazatokban a tavalyi választáson.

2. Milyen fejlett országokat ismer, ahol KÖTELEZŐ nemzetőrség van? Nekem is úgy tűnik, hogy van ilyen, de Ön ezt nálam jobban tudja. És arra is kiváncsi lennék, honnan vette az ötletet.

3. Most olvastam az MNO egy másik topicján, hogy Ma elhangzott a hírekben, hogy "a kiutasított szír orvos Magyarországon csak egyetlen szervezetnek volt a tagja, a nemzetőrségnek." Mit tud erről az esetről?

Véleményként hadd mondjam el: a kötelező nemzetőrséget politikai, szakmai és racionális szempontból elfogadhatatlannak tartom. Katonai szakértők szerint az erők szétforgácsolását, párhuzamos haderőt jelentene. Racionális szempontból fából vaskarika: a hazafiságot nem lehet kötelezően kikényszeríteni. Bizonyára Ön is ismeri Arany János Nemzetőr-dalát: "Nem kerestek engemet kötéllel..."

Végül még egy utolsó kérdés a Fidesz volt biztonságpolitikusához: a HEL nevében sokszor megkerestük, találkozni szerettünk volna. Miért nem fogadott bennünket?

Üdvözlettel:
Farkas Henrik HEL ügyvezető

#59 Simicskó István elôzmény: #20 2003-04-30 11:46
T. Farkash
– A fiatalok körében és a katona szakmához értők körében is népszerű gondolat a Nemzetőrség intézménye.
– A Nemzetőrség létrehozásánál egyetlen gondolat vezérelt, a haza védelmének erősítése. Nemzetközi példák annyiban fontosak, amennyiben hazai keretek között hasznosíthatóak, de a nemzeti sajátosságok figyelembevétele indokolt.
– Sajnálom, hogy az Ön felfogása, amely a haza védelméről szól, alapvetően eltér az enyémtől. Az idő majd eldönti, hogy mely vélemény helyes.

#30 egy magyar lány 2003-04-29 12:00
Tisztelt Képviselő úr!

Gondolkodik-e azon, hogy a nemzetőrség elvetélt eszméje helyett valami hasznosabb ügyet állítson tevékenysége középpontjába?

A fiatal nemzedékek testi- lelki egészségben való felnövekedése, nemzeti önérzetének emelése érdekében nagyon sok mindent lehetne és , kellene tennie minden hazáját, nemzetét szerető, féltő politikusnak! Nem hangzatos szólamokra, melldöngető hazafiaskodásra, hanem nagyon is hetköznapi, gyakorlati tettekre lenne szükség.
Nagy hibája a politikusok egy részének, így Önnek is, hogy a maga hite szerint akarja üdvözíteni az embereket, tegyen le erről!

#63 Simicskó István elôzmény: #30 2003-04-30 11:56 T. Egy Magyar Lány
– A Nemzetőrség létrehozása nem melldöngető hazafiaskodás, hanem a haza védelmének megerősítését, és így Ön és családjának biztonságát növelő célkitűzés. Ezenkívül azonban több tucatnyi törvénymódosító javaslatom van bent az Országgyűlés előtt, és egy olyan országgyűlési javaslatom, amelyben a régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé szereném nyilváníttatni. Pont azért, hogy gyermekeink és unokáink ne csak fényképekről és mesékből ismerhessék meg, hogy régen voltak olyan magyar állatfajták, amelyek a globalizálódó világban sajnos kipusztultak.

0423
HVG 2003-04-23   Molnár Ferenc: Lesz-e profi hadsereg?

…A Magyar Honvédség "szakképzett képtelensége" ma már tagadhatatlan tény, s először akkor vált széles körben nyilvánvalóvá, amikor az országot NATO-kritikák érték azért, mert elmulasztotta vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
…
Ez a korábbiaknál letisztultabb helyzet találkozik ma egyrészt azzal, hogy a NATO tovább sürgeti a magyar katonai képességek fejlesztését, másrészt pedig azzal, hogy elkerülhetetlen a "sereg" hatékonyságának növelése. Ez utóbbit szolgálja például, hogy a kormány már nem a kötelező katonai szolgálat mindenáron való fenntartásán munkálkodik, hanem korszerűbb, önkéntes haderő kialakításán. Mindenesetre sokszor az a látszat keletkezik, hogy leginkább csak a honvédelmi tárca szervezetei erőltetik, esetenként egymással is versengve, az önkéntes haderő kialakítását. Pedig mindez a jelenleginél erőteljesebb kormányzati támogatást igényelne, főként azért, mert igazán össztársadalmi ügyről van szó, másrészt pedig amiatt, hogy az átalakítás méretei több tárcát érintő megoldásokat kívánnak.
…
Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a haderőreformot célzó gyors és határozott lépések sorozatát továbbra is lassíthatják, az átalakítást töredékessé tehetik azok a csoportok, amelyek kevéssé látják érdekeik érvényesülését.
…A napokban kilátásba helyezett újabb leépítéseknek és átszervezéseknek persze hatalmas kockázatuk is van: nevezetesen az, ha a profi honvédelmi szervezet létrehozása helyett ezúttal is az örök profi túlélők győzelme következne be.

0430

Sorkatonaság: bírság a bliccelőknek     Százezer forint is lehet a büntetés
RTLKLUB Online/MTI  2003-04-30 16:19:29
http://www.online.rtlklub.hu/hirek/belfold/?id=030485347

Lehetséges, hogy 2005 előtt megszűnik a magyar fiatalok sorkatonai kötelezettsége, de addig mindenkinek kötelessége részt venni a sorozáson és bevonulni, ha arra parancsot kap. A honvédség nagyobb fegyelmet vár el a bevonulóktól, ugyanis a tapasztalatok szerint sok fiatal ok nélkül szeretne kibújni kötelezettsége alól.

Sütő Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Kiképző parancsnokságának vezetője Kaposváron azt mondta: a jövőben érvényt kell szerezni a törvényi szabályozásnak, vagyis ha egy fiatal nem jelenik meg a sorozáson, akkor 100 ezer forint bírsággal sújtható.

A Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon eddig 80 ezer forint volt a legmagasabb összegű bírság, amelyet egy több alkalommal behívott, de meg nem jelent fiatalemberre róttak ki - mondta.

A vezérőrnagy azt mondta, most az a jellemző, hogy a sorozásra berendelt fiatalok egy része igyekszik elkerülni a bevonulást, mások viszont szeretnének szerződéses katonának állni. A parancsnok szerint ez gyorsíthatja azt a folyamatot, amelynek eredményeként a sorkatonák helyét hivatásos állományúak veszik át.


********************************************
Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL   -    Sajtószemle
Erőszakellenes Oldalak           Kéziratok, újságcikkek (Farkas Henrik)

Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.