A képviselők hozzászólásai és a szavazás részletei megtalálhatók az OGY honlapján.
Dátuma 2000.06.20 18:46:34
Szavazási mód Listás
Elnök Dr. Áder János (Fidesz)
"Igen"-ek száma 66
"Nem"-ek száma 84
Tartózkodások
149
Elfogadás :
Elvetett
Ábrahám János
Avarkeszi Dezső
Bajor Tibor
Balogh László Dr.
Benedek Mihály
Burány Sándor
Csákabonyi Balázs
Csizmár Gábor
Érsek Zsolt
Farkas Imre
Fodor Sándor
Francz Rezső
Godó Lajos
Gyárfás Ildikó
Hajdú László
Jánosi György
Jauernik István
Juhász Gábor
Juhászné Lévai Katalin
Kálmán András
Karl Imre
Kertész István
Korózs Lajos
Kósa Ferenc
Kristyánné Aknai Erzsébet
Lakatos András
Lendvai Ildikó
Nemcsók János
Podolák György
Pozsgai Balázs
Sáling József
Schwarcz Tibor
Sibak András
Simon József
Solymosi József
Soós Győző
Szabados Tamás
Szabó Sándorné
Szili Sándor
Takács Imre
Tóbiás József
Tompa Sándor
Tóth András
Tóth Károly
Tóth Sándor
Vágvölgyi János
Vancsik Zoltán
Vojnik Mária
Wiener György
Zatykó János
Zuschlag János
*****************
15 SZDSZ:
Bauer Tamás
Béki Gabriella
Dornbach Alajos
Eörsi Mátyás
Hack Péter
Hankó Faragó Miklós
Kis Zoltán
Kovács Kálmán
Kuncze Gábor
Mádai Péter
Mécs Imre
Pető Iván
Szent-Iványi István
T. Asztalos Ildikó
Világosi Gábor
A NEM szavazatok:
FIDESSZ /18/
Ágota Gábor, Gubicza Tibor, Gyapay Zoltán, Gyimesi József
Dr., Harrach Péter, Kosztolányi Dénes Dr., Kovács Ferenc, Mánya Kristóf
Dr., Németh Zsolt, Pánczél Károly, Polonyi Kornél, Potápi Árpád, Ruchti
Róbert, Salamon László Dr., Sasvári Szilárd, Simicskó István, Várkonyi
András, Vidoven Árpád Dr.
FKGP /33/
Atyánszky György, Balogh József, Bánk Attila Dr., Barkóczy
Gellért, Bernáth Varga Balázs Dr., Csúcs László Dr., Czira Szabolcs Dr.,
Czoma Kálmán, Danka Lajos, Fenyvesi Máté Dr., Gyimóthy Géza, Hanó Miklós,
Hegedűs Mihály Dr., Homoki János Dr., Horváth Béla, Kékkői Zoltán, Kiszely
Katalin Dr., Kurucsai Csaba Dr., Lengyel János, Orosházi György Dr., Pancza
István, Pápai Mihály, Pokol Béla Dr., Simon Miklós Dr., Szabó János Dr.,
Szentgyörgyvölgyi Péter Dr., Tímár György Dr., Torgyán Józsefné Cseh Mária
Dr., Tóth Imre, Turi-Kovács Béla Dr., Vincze László, Zakó László, Zsikla
Győző.
MDF /15/
Balogh László, Balsai István Dr., Csáky András Dr., Csapody
Miklós Dr., Ékes József, Font Sándor, Gémesi György Dr., Herényi Károly,
Horváth Balázs Dr., Kelemen András Dr., Lezsák Sándor, Medgyasszay László
Dr., Németh Zsolt, Szászfalvi László, Varga István Dr.
MIÉP /12/
Balczó Zoltán, Bogdán Emil Dr., Bognár László Dr., Csurka
István, Erkel Tibor, Fenyvessy Zoltán Dr., Gidai Erzsébet Dr., Hegedűs
Loránt ifj., Kapronczi Mihály, Kiss Andor, Lentner Csaba Dr., Rozgonyi
Ernő.
MSZP /5/
Ecsődi László, Molnár János Dr., Németh Imre Dr., Szűrös
Mátyás Dr., Tóth András.
FÜGGETLEN /1/
Cseh Sándor
Igen, nem,
tart.
FIDESZ 0
18 113
FKGP
0
33
1
MDF
0
15
0
MIÉP
0
12
0
MSZP 51
5 34
SZDSZ 15
0
0
Független 0
1
1
*******************
A
vita felszólalásai az Országgyűlési Naplóban olvashatók.(H/2833 iromány,
felzólások sorszáma 29-től kezdődik.)
Mécs Imre:
Jelenleg két hadsereget tart fenn az ország. Az egyik hadsereg a
sorozott katonákat használja - egy meglehet?sen gyenge és
elégtelen kiképzés keretében, kilenc hónapon keresztül foglalkoztatja
őket -, ugyanakkor a valódi katonai feladatokra, a NATO-n belüli
feladatok végrehajtására egy másik hadsereget kell fenntartanunk -
az sincs még kész, az is fejlődés alatt van, és az is csak részben hasznosítható.
Az ország nem elég gazdag ahhoz, hogy két hadsereget tartson
fenn, és úgy gondoljuk - és így gondolja az a 204 ezer állampolgár
is, aki aláírta -, hogy ez teljesen felesleges.
SIMICSKÓ ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
... Úgy érzem, hogy nem érdemes sok szót fecsérelni erre a kezdeményezésre, mert ahogy kiderült, megalapozatlan, átgondolatlan volta miatt nincs sem érdemi társadalmi, sem politikai támogatottsága. (Dr. Kis Zoltán: Nem olvastad!) Nem is lehet, hiszen ezen célok megvalósítása irreális mind gazdasági, mind pénzügyi, mind honvédelmi szakmai szempontból; ez csupán puszta pártpolitikai érdekeket szolgáló kalandor próbálkozás, bármiféle alátámasztás nélkül.
...A Fidesz szándéka, hogy fokozatosan alakítja át a Magyar
Honvédséget tisztán professzionális, hivatásosokból és
szerződésesekből álló haderővé, jelenleg azonban nem mondhatunk
le a sorozás intézményéről, rövid távon legalábbis semmiképpen
sem.
....
Szeretnék néhány szót szólni arról az új szervezetről, a nemzetőrségről,
...A nemzetőr egységekben az alapképzés, amely terveink szerint a
három hónapot nem haladná meg, sorozás útján való behívás szerint
történne mindaddig, amíg nem látszik biztosítottnak az önkéntesek
kellő száma.
DR. MOLNÁR JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapok során
meggyőződhettünk róla, hogy az önkéntes hadseregre való áttérés
kérdése egyaránt foglalkoztatja a pártokat és a civil szervezeteket.
... Az áttérés egyik legfontosabb tényezője a pénzügyi
fedezet, hogy mibe kerül az áttérés, majd a folyamatos fenntartás és
fejlesztés. Értékelni kell továbbá a modern hadseregek
professzionális struktúráit, az átmenetek tapasztalatait és ezek hazai
konklúzióit, és a csak hivatásosokból álló testületek, például a
határőrség, rendőrség tanulságait.
... Éppen ezért támogatjuk az önkéntes hadseregre való
áttérés mielőbbi bevezetését, amikor erre a feltételek
megteremtődnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és a Kisgazdapárt
soraiban.)
LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
Ettől eltekintve többször hangzik el a sorkötelezettség eltörlését,
illetve már 2002-ben a sorkötelezettségről a profi hadseregre való
áttérést kezdeményező tisztelt képviselők szájából, hogy a
NATO-országokban az előrehaladás, a korszerűség... - mert egyre
több NATO-országra az a jellemző, hogy a hivatásos és önkéntes
hadseregek lépnek a sorozott hadseregek helyébe. Ez egy hatalmas
nagy csúsztatás, és engedjék meg nekem, hogy most végre
lerögzíthessem, hogy az Európában lévő országok közül Hollandián
és Belgiumon kívül mindenütt sorkötelezettség van (Közbeszólás az
SZDSZ soraiból.), és sorköteles hadsereg van.
...........
Ezen túlmenően: a Független Kisgazdapártnál, de nálam elsősorban,
a sorkötelezettség nemzetfilozófiai kérdés. Egyszer már vegyük
tudomásul, hogy nincs joga senkinek megfosztani az egészséges,
épkézláb fiatalembert attól a kötelességétől, hogy a hazáját
megvédhesse! Nem szabad a katonaságot, a haza védelmét
foglalkozássá degradálni, kedves SZDSZ-es képviselőtársaim! A
haza védelme minden épkézláb magyar embernek kötelessége, és
nem szabad foglalkozást csinálni belőle! Ezt már többször
megpróbálták, de olyankor mindig nagyon kellemetlen helyzetbe
kerültek az országok. És higgyék el nekem, hogy én nem azért, mert
öreg vagyok, nem azért, mert katona voltam, nem azért, mert
konzervatív vagyok, hanem mert magyarnak érzem magam, és
féltem a nemzetemet, ezért igenis egyértelműen ki kell jelentsem,
hogy aki ma a sorkötelezettséget el akarja törölni, és aki ma a
hadsereg átszervezésénél, a reformtörekvéseknél az ütőképes
magyar hadsereg megteremtését ilyen különféle politikai okok miatt
megpróbálja ilyen kakukktojásként, szabad madárként beletenni a
közvéleménybe, és aláírásokat gyűjteni, az bizony nagy veszélynek
teszik ki ezt az országot.
És most újra el kell mondjam, hogy az előző fölszólalásban a
papagájeffektusról beszéltek. A papagájeffektust ha én nem
ötezerszer vitattam meg már minden fórumon a tisztelt SZDSZ
tagjaival; és ma már, hála istennek, a közvélemény-kutatás is 60-70
százalékban nekünk ad igazat, hogy igenis a sorkötelezettség fontos,
mert a fiatalságnak fegyelmet ad, mert a fiatalságot önállóvá teszi,
a
fiatalságot felelősségtudattal látja el - mert a fiatalság drogozik,
a
fiatalság züllik, mert a liberális nevelés nem megfelelő, tessék
tisztességes magyar embereket nevelni! Azok a szülők a tiszteletre
méltók, akik nem aláírásokkal foglalkoznak, hanem azt mondják:
fiam, azért nőttél meg, azért vagy épkézláb, hogy tessék, szolgáld
le
azt a kis idődet, hogy ha szüksége lesz a hazának rá, akkor védd
meg! (Taps a Kisgazdapárt, a Fidesz és a MIÉP soraiban.) Ez a
lényege a dolognak! A többi nagyon jól hangzik, meg minden nagyon
helyes, de nem jó.
Továbbmennék, még arról kellene néhány szót szóljak, hogy a
haderőreformmal kapcsolatban fölmerülnek bizonyos más kérdések,
és most szeretném, ha a tárgyilagosság venne erőt rajtam, mert
engem mindig fölháborítanak ezek a Linder Béla-féle dolgok.
Nem tehetek róla, de ilyen vagyok. Felháborít, de most próbálom
visszafogni magam. (Mádai Péter közbeszólása.)
................
Tehát már az Egyesült Államokban is foglalkoznak vele, de itt,
Magyarországon, ahol hagyományaink vannak, ahol mi büszkék
voltunk a katonáinkra és büszkék kell legyünk majd a katonáinkra,
amikor egy igazi nemzeti hadsereget össze tudunk hozni és
megcsinálni, nagyon kérem, hogy ebben támogassa a parlament a
társadalmat, a hadsereget, a honvédelmi vezetést. A Független
Kisgazdapárt a sorkötelezettség fenntartása mellett foglal állást,
és
nagyon távoli jövőben látja csak annak a lehetőségét, hogy az
önkéntes hadseregre áttérhessünk, de akkor már olyan fiatalok
lesznek, akik katonák akarnak lenni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
...Miért nem bíznak a kormánypártok, jelesül a Kisgazdapárt és Lányi
Zsolt abban, hogy kellő számú fiatal jelentkezne? Vegyük csak végig
a számokat! Ugyancsak holnap fogunk szavazni az új
létszámarányokról. Ezek szerint 12 ezer főt kíván behívni a
honvédelmi vezetés. Ez kilenc hónapról átszámítva egy évre, 15 ezer
főt jelent. Tehát 15 ezer fiatalember részére lehet csak kiképzést
biztosítani. Ugyanakkor a sorvány 90-100 ezres; ez azt jelenti, hogy
a fiatalembereknek csak 15-18 százalékát lehet behívni. Vajon ez
hogyan lesz megoldva? És miért nem tudjuk azt elképzelni, hogy 12
vagy 13 ezer fiatalember önként bevonulna, és egy lényegesen
tartalmasabb, jobb kiképzésben venne részt?
....
Az udvarsöprögetés, sajnos, tényleges dolog. Nem a katonák hibája,
hogy udvart söprögettetnek velük,...
***********
DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
... A Magyar Demokrata Fórum véleménye
szerint az alkotmányban rögzített honvédelmi kötelezettséget, ezen
belül a hadkötelezettséget és a sorkötelezettséget is fenn kell tartani.
...
Az elmúlt két évben az elemi csapások széles skáláját voltunk
kénytelenek elszenvedni. Az árvizek, a felhőszakadást követő
hegyvidéki árhullámok, a földgázkitörés, a belvizek után a pünkösdi
ünnepek alatt a tűzvésszel is meg kellett ismerkednünk.
...
A mai fiatalság állapotát elemezve talán a
legszembetűnőbb jelenség a szinte évről évre növekvő számú,
katonai szolgálatra alkalmatlan sorköteles. Ez a jelenség minden
szempontból riasztó.
....
Más aspektusból is vizsgálhatjuk az előterjesztést. A Hadtudományi
Lexikon 1995-ös kiadása az önkéntes haderő és a professzionális
haderő közé egyenlőségjelet tesz - nem mellékesen jegyzem meg,
hogy a kiadás éve 1995 -, és a "hivatásos tiszt" címszó alatt említi
meg, hogy a tiszti rendfokozatok alhadnagytól kezdve következnek.
...
A mi fogalmaink szerint a katona nem csupán egyenruhás polgár, a
hivatásos katonai pálya nem csupán ugyanolyan foglalkozás, hivatás,
mint az azonos iskolai végzettséghez kötött más foglalkozás. A
különbség az egyenruhában, a hazához való viszonyulásban, a
speciális kötöttségeiben van, amit ellensúlyozni kellene
kedvezményeknek, például a nyugdíjkorhatárnak, a magasabb
nyugdíjszázaléknak, ingyen lakáshoz jutásnak és egyebeknek.
...
....
A sorállomány kiképzettsége a leszerelés idejére éri el a kívánt
mértéket. A jelenlegi rövid sorkatonai időszak nem teszi lehetővé,
hogy már korábban teljes mértékig kiképzettnek tekintsük őket. Ezt
rögzíti alkotmányunk is, amely tiltja sorkatonai szolgálatát teljesítők
részére a nemzetközi kötelezettségeinkből adódó békefenntartásban
való részvételt.
....
Vagy egy másik kérdés: miért ilyen rövid idő alatt, ebben a ciklusban
kellene megvalósítani az átállást, hiszen ismerjük a nyugati átállások
időterminusait. Csak egy válasz van: komolytalan a javaslat. Lenézik
a választókat is és minket is. Bedobva egy első látásra tetszetős
ötletet, melyet a parlamenti pártok általában elfogadnak, felvetve
azt,
hogy a honvédségnek a professzionalitás felé kell átalakulnia, de
vigyázva arra, hogy megvalósíthatatlan legyen a javaslat, mert így
mindenki ellentmond, és egyedül artikulálhatják ötletüket az
aláírás-gyűjtési akció segítségével. Ezzel sok médiaidőt lehet
szerezni, vezető politikusaik jelentős szereplési lehetőséget kapnak.
A lényeg tehát: sok hűhó semmiért; illetve nem a nemzet jövőjéért,
nem a nemzeti hadseregért való aggódás áll a háttérben, hanem
voksszerzés.
***************
KAPRONCZI MIHÁLY, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
........
Ma már a második világháború utáni expedíciós háborúk eredményei
minden teoretikust meggyőztek arról, hogy a hazáját védő
tömeghadsereg - mely jól szervezett, kiképzett és modern
fegyverekkel felszerelt - jelenti a legnagyobb elrettentő erőt és
kockázatot a támadóra nézve.
.......
A Honvédelmi Minisztérium 200-300 milliárd többletkiadást
prognosztizált az effektív költségekre, míg Magyar Bálint SZDSZ-es
képviselő úr 40 milliárdot. Ki kit csap be? - ez itt a kérdés.
A Magyar Igazság és Élet Pártja szomorúan, de határozottan
megállapítja, hogy véleménye szerint a választókat a Szabad
Demokraták Szövetsége félrevezette az aláírás során. A választók
vágya egy békésebb világért érthető, de térségünkbe sajnos még
nem érkezett el az SZDSZ által kitűzött cél a hadkötelezettség
megszüntetésére; a jelen helyzetben súlyos további anyagi terhet
jelentene a lakosságra, extraprofitot az idegen fegyvergyárosoknak
és súlyos veszélyt a magyar népnek. Emlékeznünk kell Trianonra,
hogy mi lett a "nem akarok több katonát látni" hazaáruló politika
következménye - az ezt kimondó hadminiszter gyalázatos nevét
megjegyezni nem érdemes.
A Magyar Igazság és Élet Pártja büszke akar lenni a Magyar
Honvédségre, a jól kiképzett, magabiztos sorozott katonáira, melynek
hadrafoghatósági létszáma szükség esetén az egymillió főt is
meghaladhatja, ezzel szemben néhány tízezer zsoldos katona csak
jelentéktelen haderőt adhatna.Ezért sajnálattal kell kijelentenünk,
hogy a legkisebb mértékben sem fogjuk támogatni a Szabad
Demokraták Szövetségének népi kezdeményezését.
***************
DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
...
Az általános hadkötelezettség fenntartásával a jelenlegi, sorozáson
alapuló, reguláris haderő átalakításának folytatásával meg kell
alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét. A
hadkiegészítés és toborzás rendszerét az új követelményekhez kell
igazítani, és hatékony működéssel kell biztosítani a hivatásos,
szerződéses és a sorállomány kellő számú és minőségű
utánpótlását.
...........
A sorkatonai szolgálat általános hadkötelezettségből eredő
fenntartását még mintegy 10-15 éves periódusra szükségessé teszi,
.....
Az elmondottak alapján a kormány nevében ismételten szeretném
kihangsúlyozni, hogy a sorkatonai szolgálat azonnali vagy nagyon
rövid időn belüli, 2002-ig történő megszüntetésének feltételei nem
biztosíthatók. Azt hiszem, hogy komoly kormányzati, politikai
tényezők nem indulhatnak ki ötletszerű felvetésekből, az
elmevillanások sziporkáiból, az ellenérdekeltségű megfogalmazások
intellektuális eleganciájából, a ráérő szójátékiparosok
találékonyságából, a pódium nélkül maradt szatirikus kapacitások
önszórakoztató lendületéből, olcsó kampánykezdeményezésekből.
(Mádai Péter: Tényleg olcsó volt!) Csak két fontos dologból
indulhatunk ki: az egyik feltétlenül a biztonság iránti felelősség,
amely ebben a nemzetben e pillanatban még jelen van; a másik
pedig a történelmileg adott kondíciók, amelyekkel jelenleg
rendelkezünk, és ezt felelősen meg is akarjuk tartani.
*******************
SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
....
Épp a mai napon megjelent egy nagyon fontos közvélemény-kutatási
eredmény. A Gallup felmérését tartom a kezemben, amelyben erre a
kérdésre, hogy "Ön szerint Magyarország 2002-ben áttérhet-e a
sorozott hadseregről a fizetett, hivatásos hadseregre?", a magyar
lakosságból a megkérdezettek körében 52 százalék nem tartja
reálisnak, reálisnak 34 százalék tartja csak. Ezt megelőzően, néhány
nappal ezelőtt volt egy másik közvélemény-kutatási eredmény,
amelyet a Magyar Hírlap végzett el. Ebben 54 százalék nem tartja
megvalósíthatónak 2002-ben a sorkatonai szolgálat eltörlését, és 46
százalék tartja megvalósíthatónak. Én úgy érzem, hogy ez egy
felelősségteljesen gondolkodó politikai erőnek mindenképpen
elgondolkodtató kell hogy legyen.
....
Azonban valóban van egy olyan tendencia a mienknél jóval fejlettebb
országok vonatkozásában, ahol áttértek már az önkéntes hivatásos
hadseregre. Mi is arra haladunk egyébként, de a realitások
figyelembevételével fokozatosan, átgondoltan tesszük mindezt. Mi
azt mondjuk, hogy nem a kérdés, hogy kell-e vagy sem profi
hadsereg, illetve fel lehet-e váltani a sorkötelezettséget vagy sem,
hanem az, hogy mikor. Az időtényező rendkívüli módon fontos, és ha
fel is váltjuk, hosszabb távon tudjuk mindezt megtenni, és csak
akkor, ha a területvédelmi rendszer átalakításával a nemzetőrséget
alakítjuk ki és szervezzük meg.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Kisgazdapárt, a Fidesz és a
MIÉP soraiban.)
......
98
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces hozzászólások során elég
sűrűn elhangzott két érv a kormánypárti képviselők részéről: az egyik
az aláírásgyűjtők sanda szándéka, a másik pedig a hazaszeretet
kérdése. Én azon szocialista képviselők közé tartozom, akik
néhányan aláírtuk ezt a népi kezdeményezést, és úgy gondolom,
hogy ez a két felvetés a kormánypárti képviselők részéről 200 ezer
honfitársunkkal együtt minket is sért.
Én is Kalocsán voltam egyébként katona, de nekem nem jutott volna
eszembe, hogy Auschwitzhoz hasonlítsam, annak ellenére, hogy én
sem éreztem jól magam. Most nem arról beszélnék, amit Fodor
Gábor már elmondott, hogy az emberi jogokat hogyan sértik - és
nemcsak a pártállami időkben sértették, hanem most is hogyan
sértik -, hanem hogy mi értelme volt a 11 hónapos ottlétünknek. A
katonai művészetekből, tudományokból szinte semmit nem tanultunk
meg. Megtanultunk káromkodni - amire, azt hiszem, a mai
nemzedéknek sajnos már nincs szüksége -, megutáltuk a rendet úgy
általában, megutáltuk a katonaságot úgy általában, és jókat fociztunk
délutánonként. Mindegy, hogy milyen katonaságról van szó, azt
hiszem, az egy kicsit drága mulatság, hogy erre költsön nagy
összegeket az állam.
Én úgy gondolom, hogy helyesen járt el a Szabad Demokraták
Szövetsége, amikor ezt a népi kezdeményezést megindította, és
véleményem szerint helyesen tettük több mint 200 ezren, hogy
aláírtuk.
................
154
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr.
......
Nem vesszük számításba azt, hogy az az állomány, amely most sorozottként
benn van, az azzal, hogy az idő alatt esetlegesen kiesik az adófizetői
körből, milyen többletkiadásokat jelent, amelyeket nem a hadi és a honvédelmi
költségvetésben, hanem az összköltségvetésben vagyunk kénytelenek számba
venni. Ha azt a 4 millió forintot feltételezzük éves szinten egy katonára,
amit jövendő
célként kijelölünk, akkor azzal a tervezett állománnyal, amellyel
a hivatásos és önkéntes hadseregre történő átállást követően számol ez
az előterjesztés, illetve amellyel mi is és a honvédelmi tárca is foglalkozott
már korábban, az 140 milliárd forintot tenne ki. Ennyi lenne az a költség,
amibe maga az állomány kerül, nyilvánvalóan a szociális ellátással, a technológiával,
a szállással. És itt van egy újabb probléma, hogy mivel tudjuk rákényszeríteni
a mindenkori
kormányzatot arra, hogy megadja ennek a seregnek a presztízsét,
hogy szívesen menjenek oda azok az önkéntes és szerződött állományúak,
ha nem azzal, hogy olyan feltételekbe, olyan kiszolgálásba, olyan egyéb
szociális körülmények közti elhelyezésre kényszerítjük, amely már alkupozícióból
és nem kényszerből ered.
Amit ugyanis az önök elnöke nyilatkozott, és amiről itt szó volt, az
szó szerint igaz. Én abban a laktanyában szolgáltam, annak a
forradalmi ezrednek voltam jó katonája és jelenleg is
őrmestere... - mert vannak itt egyes képviselők, akik a mindenkori
honvédelmi miniszterhez szaladgálnak ezredesi és tábornoki
rendfokozatokat kérni, jóllehet egy percet nem töltöttek el a
hadseregben. Ha nem vagyok egy kicsit pikírt, remélem, hogy itt a
vitatkozó felek között nincs olyan, aki személyesen ne lett volna
érintve a haza iránti kötelezettség teljesítésében úgy, hogy ennek
eleget is tett, vagy kényszerből vagy örömből, remélem, hogy többen
vannak, akik örömből és hazafiúi buzgalomból tettek eleget - én nem.
Én kényszerből, csakhogy nem voltak protektoraim, nem tudtam
kibújni ez alól, pedig szerettem volna. Nem mertem a hároméves
börtönbüntetést kockáztatni, ami még az akkori szabályok szerint állt,
mert nem volt módomban az egyéb szolgáltatásokat igénybe venni,
és még orvosi igazolást sem kaptam.
Remélem, tisztelt képviselőtársaim, önök egyetlen rokonuknak és
gyereküknek sem kívánnak majd ilyen előnyt szerezni a jelenlegi
rendszerben, hogy elintézzük, hogy a gyerek ne legyen katona, ha az
esetleg nem akarna önként menni. (Nyitray András a fejét csóválja.)
Hiába csóválod a fejed, tisztelt képviselőtársam, sajnos, ez rendszer,
mert hallja ám az ember, ahogy jár - én tíz éve járok a politikai
körökben -, hogy azért meg-megszólalnak a folyosón, hogy kinek a
gyerekét kellene esetlegesen nem oda vagy emide vonultatni jobb
esetben, rosszabb esetben pedig esetlegesen nem is segíteni azt az
alkotmányos kötelezettséget, amelyről itt most papolunk.
Ne legyünk farizeusok, akkor mondjuk azt, hogy akkor ez a rendszer
mindenkire egyformán vonatkozzon, itt ne legyen kibúvó, hogy a
gyerekek hány százaléka alkalmatlan. Ha ilyen rokkant gyerekekből
áll ez az ország, miután egy orvosi igazolással megjelennek a
sorozóbizottságnál, akkor itt már a tolókocsikból hiány lenne, sorba
kellene érte állni!
Ez is ténykérdés, kedves, jó barátaim! És akkor sírunk, hogy a
gyerekek 70 százaléka a sorozáson alkalmatlan - biztosan igaz,
papír szerint. Hál' istennek, a body-building-termek meg a diszkók
nem ezt a képet mutatják összességében, bár egy-két egyetemen
kétségtelenül igaz, hogy a testi fejlődés lassan arányban áll egyes
szellemi képességekkel is, ami, sajnos, negatív irányban is igaz.
Tehát erre azért figyeljünk oda, hogy ha erről beszélünk, akkor ez is
legyen ott a másik oldalon, és nagyon szeretném tudni, hogy egy
ilyen morálisan nem biztos, hogy indokolható esetben - már ami a
sorozott katona problémáit jelentheti - az egészségkárosodással,
esetleges halálesettel mi újság van. Hogy mondjuk meg ezeknek a
szülőknek - mert sajnos, vannak egypár százan -, hogy a gyerekeik
halálesete és súlyos egészségkárosodása nem minden esetben
tisztázott, mert van egy úgynevezett mundérbecsület. Ezek az
emberek még mindig keresik az igazukat, mert a gyerekük nem
önként és dalolva ment abba a hadseregbe, hanem bevitték, és ott
maradt. Sajnos, az én Bakony '74 nevezetű hadgyakorlatomon, amin
forgalomirányítóként ténykedtem, nyolc ember maradt ott, mert
belefért a kálóba, mert volt ez a 3 ezrelékes káló. Egy ember sem
ezrelék, ha nem vállalja. Ha vállalja, akkor nyilván, az ács és tetőfedő
is kockázatot vállal, amikor odamegy, tudja, hogy mit vállalt, de nem
szokták őket sorozni, hogy a tizedik emeleten kényszerből kelljen
neki ácsszekercével fabrikálni. Szóval, ez is hozzátartozik a másik
oldalról, amikor itt ilyesmiről beszélünk.
A korábbi tárgyalásoknál megfigyelhető volt, akár a honvédelmi
törvénynél, akár a szolgálati törvénynél, hogy igen nagy érdeklődést
tanúsított az az állomány, akikről szó volt; itt tábornokok
jöttek-mentek különböző díszegyenruhákban. Amikor viszont olyan
kérdésről tárgyalunk, mint most is, hogy mikorra fejezhető be ez a
reform, vagy egyáltalán van-e szándék arra, hogy a hivatásos
állomány és a szerződött állomány határozza meg a magyar
hadsereget, akkor sajnálattal nem látjuk a képviselőit. Én nem
feltételezem, hogy el vannak tiltva a parlamenti vitától, de nagyon
jó
lenne, ha azok, akik érintettek ebben az ügyben, és akiknek a
reformot szakmapolitikailag elő kell majd készíteniük, azok az ilyen
vitákon is részt vehetnének, és nagyon jó lenne az is, ha az
előkészítésben nem olyan lobbiérdekek jelennének meg, amelyek a
kisebb és könnyebb ellenállás hatásába tolják a minisztériumot vagy
esetleg a minisztert, hogy "ej, ráérünk arra még".
Bonyolultabb ez a probléma, kedves, jó miniszter úr, én voltam
államtitkár, találkoztam ilyen köztisztviselői stílussal; ha valamit
nem
akarunk megoldani, akkor azt nem lehet megoldani. Sőt, az egyik, aki
24 órán belül el lett távolítva a minisztériumból, olyat mondott, hogy
az az ügy, ami magától nem oldódik meg, azzal ne is foglalkozzunk,
mert az megoldhatatlan. Őt megkértem, hogy a humánpolitikán
intézze a további ügyeit.
Tehát igenis, ez is amögött van, amit itt most egyes képviselők
teljesen jó szándékkal, azt mondom, teljesen átérezve a probléma
súlyát, felvetnek az átállás időpontja vonatkozásában, hogy az most
2002, 2004 vagy 2005. Mi állítjuk, hogy ha ezt a reformot, ezt az
átalakítást ebben az évben elkezdenénk, akkor ez 2002 végére
igenis, végrehajtható lenne.
Még egy kitétel itt az előttem szólók megjegyzésére: itt senki nem
állította, hogy a honvédség szerves részét képezi a határőrség, ha
jól
emlékszem, itt háromszor hangzott el az, hogy ez egy sorozott,
fegyveres testület volt. Most fegyveres testület, de hivatásos
fegyveres... (Mécs Imre: A fegyveres erő része.) Még precízebben:
itt a korábban katonaságot nem látott Mécs Imre úr azért elmondja
(Derültség.) - mármint belülről nem látott katonaságot (Mécs Imre:
Tizedes voltam.), tizedes volt, de lefokozták. Nos, ő tehát megjegyzi,
hogy a fegyveres erő része, és ez így helyes, és így precíz a
terminus technicus szerint. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyet nem
mondunk.
Arra már nem akarok kitérni, hogy a NATO-hoz való csatlakozás
milyen új katonapolitikai stratégiát eredményez ebben az országban,
és mennyire csökken valóban annak a haderőnek a fontossága,
amely emberanyaggal akar itt demonstrálni, és az emberanyagot
nem tartja számottevő fogyóeszköznek. Mint ahogy bennünket sem
tartottak az 1974-es árvíznél annak, amikor kivezényeltek egy szál
géppisztollyal a gátra, hogy véletlenül se fogjunk homokzsákot, mert
a budapesti forradalmi ezred nem azért van itt, hogy védje a gyulai
részt az árvíztől, hanem megvédje, ha esetlegesen át akarják
robbantani a gátat a másik oldalról. Ez volt a parancsunk, kedves
barátaim, éles lőszerrel és géppisztollyal. Ezt utólag tudtuk meg,
mert szerettünk volna segíteni a bajba jutottaknak, akik ott rakták
a
zsákot.
Sajnos, Lányi úr erre már nem tud reagálni, de érdekes volt a
felvetése a tűzoltással és az árvízi védekezéssel. Azt gondolom,
hogy egy hivatásos hadsereg ugyanúgy képes erre, és minden
elismerésem azoknak a katonáknak, akik oda ki lettek vezényelve,
vagy önként kimentek, de ahhoz nem kell különleges katonai
képzettség, hogy homokzsákot megtömjön valaki, azt hiszem, az a
katasztrófavédelmi törvény szerint egyéb úton-módon is elérhető és
megvalósítható.
Végezetül Antall Józsefnek egy idézete jut eszembe, aki a Fideszről
nyilatkozván annak idején, egy kicsit jó szándékkal és barátsággal
említette meg, amikor megkérdezték, hogy mégis, mi a véleménye a
Fideszről és a stílusáról. Azt mondta, hogy egy öreg liberálisnál csak
egy fiatal konzervatív nevetségesebb - és, hála istennek, én a
Fideszben nem ezt látom. Nos, remélem, hogy a jövendő igazolja
Antall József szavait, és azzal, hogy idősebb lett ez a generáció,
nem lett konzervatív, hanem maradt még a liberalizmusból is bennük
néhány gondolat.
Köszönöm szépen. (Dr. Fodor Gábor tapsol.)
180
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden, Körömi képviselő úr
nagyon jó példákat hozott a közösségi módon kielégítendő
szükségletekkel kapcsolatban: a haza védelmét, a közrendet és a
közvilágítást. Nagyon remélem, hogy a Fidesz nem akarja kötelezővé
tenni a fiatal férfiak számára, hogy rendőrök is legyenek, meg az
Elektromos Műveknél is dolgozzanak; ez kicsit hasonló a
kényszersorozással kapcsolatban.
A másik, amit el szeretnék mondani, szeretném leszögezni, hogy
nem csak arról folyik a vita a Házban, amit Körömi képviselő úr
mondott, tehát nem csak az időpontról. Érdemes lesz majd
megnézni a jegyzőkönyvben, hogy kormánypárti képviselőtársaink
mikről beszéltek még emellett. A nemzetközi tapasztalatokról
próbálták bizonygatni, hogy nem igazán az a trend, amelyet Fodor
Gábor képviselőtársam nagyon logikusan levezetett, és akkor még
nem beszéltünk a hazafias lózungokról. Számomra nem érthető az,
hogy ha 2002-ben még a nagyon fontos hazafias nevelésben is
szerepe van a katonaságnak, akkor, mondjuk, 2010-ben miért ne
lenne.
Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy bár Körömi képviselőtársunk ezt az
egyet vitatta - az időpontot -, de a kormánypárti képviselők többsége
nemcsak ezzel vitatkozott, hanem magával az önkéntes és hivatásos
hadsereggel is.