Hozzászóló: Balla Lajos-Laci, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője;
Megjegyzés: a szöveg a felszólaláskor használt jegyzet és a visszaemlékezés
alapján készült, mivel a gyorsírói jegyzeteket – ellentétben az ügyrendi
szabályozással – a felszólalást követően a
Parlament szakszolgálata nem adta át a felszólalónak.
Elnök úr, tisztelt képviselő kollégák és kolléganők!
Engedjék meg, hogy eleve kijelentsem, én:
– mint felelős egyén,
– mint a vajdasági magyar nemzeti közösség tagja,
– mint a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője
a törvény javaslata ellen fogok szavazni.
Szeretném megindokolni döntésemet:
1. Valószínűleg tudják, hogy a vajdasági magyarok nagy
többsége erőszakmentes, ellenzi az erőszakot, toleráns és nincs
felfegyverkezve. Mindebből arra következhetünk, hogy ezek az
emberek az Alkotmánnyal előírt sorkötelezettséget nem becsületbeli
ügyként élik meg, hanem erőszakként, amelyet az Alkotmányban
sorkötelezetteknek nevezett fiatalemberek ellen foganatosítanak. Nagy
valószínűséggel ez a helyzet a többi nemzeti közösségnél is,
mert különben az elmúlt tíz éves időszakban az országot nem hagyta
volna el körülbelül 500.000 tehetséges fiatal.
2. A tények cáfolhatatlanok és könyörtelenek. A Jugoszláv
Szövetségi Köztársaságban a GDP-ből (a tőlem idősebbek kedvéért:
a társadalmi össztermékből) a honvédelem részére – ahogyan Zebić
kormányfőhelyettes úr is beismerte – 7, 4%-ot választanak ki, ami a
kiegészítő adóbevételekkel együtt több mint 10%. Abban az esetben,
ha az össz szövetségi költségvetést nézzük, abból a katonaság
részesedése mintegy 75%-ot tesz ki.
Mi a helyzet a tranzícióban lévő országoknál? Ők
a GDP-ből 2 és
3% közötti összeget választanak ki, s ez az összeg az adott ország
költségvetésének 10%-a körül mozog. Ha pedig a fejlett országokat
szemléljük, náluk a GDP 4%-a fedezi a honvédelem költségeit, ami
az ország költségvetésében 20% körüli összegként jelenik meg.
Szintén tény, hogy a javasolt növekedést legjobban
a
mezőgazdasági termelők fogják megérezni, mivel a mezőgazdasági
felszerelés és mechanizáció után fizetendő forgalmi adó növekszik
0,6%-ról 1%-ra, azaz ez a növekedés 66.67%-ot tesz ki. Ez őket
különösen érzékenyen érinti, mivel termékeik szigorú állami
felügyelet alatt állnak, s ezt a szocális béke megőrzése miatt teszik
az illetékesek. Mindebből látható, hogy a szövetségi kormány ezzel
a
törvénnyel azt fogja elérni, hogy a mezőgazdaságban tovább
növekednek majd a veszteségek.
Jelentkezik még az inflációgerjesztő hatás is, azonban
erről a
szakembereknek kellene nyilatkozni.
3. Most pedig azokról az elvi kérdésekről szeretnék
beszélni,
amelyeket mindeddig nem vetettünk fel. Kihangsúlyozom: sem a
kormány tagjaitól, sem pedig képviselőtársaimtól nem várok választ
a
kérdésekre.
a) Minek nekünk 80.000 katonát számláló katonaság, amikor
az
egész világon a hasonló lakosságú államoknak nincs 20-30.000-nél
több katonájuk?
b) Minek nekünk sorkötelezettségen alapuló katonaság,
amikor a
világ egyre több országában önkéntes alapon szerveződő
professzionális katonaságok vannak? Mindnyájan tudjuk, hogy még
Oroszország is tervezi az ilyen jellegű áttérést.
c) Minek nekünk katonai-szakmai honvédelmi minisztérium,
amikor a demokratikus országokban ez a minisztérium látja el a
katonaság feletti parlamenti ellenőrző szerepkört, de úgyszintén
léteznek a katonaság és a minisztérium feletti civil kontroll szervei
is?
d) Nem gondolják már az illetékesek, hogy ideje
lenne
megkezdeni a katonaság alkotmányos reformját?
Számomra ezek a kérdések jelenleg a legfontosabbak,
különösen
a nehéz gazdasági helyzet miatt, de az sem elhanyagolható,
nemsokára itt lesznek a választások, s a választási hadjárat idején
ezekről állampolgáraink is megkérdezhetik az hadjáratban részt vevő
pártokat, illetve azok képviselőit.
Kérem mindazokat a képviselőket, akik hasonlóan
gondolkodnak,
mint én, szavazzanak a törvényjavaslat ellen!
***********************
Balla képviselő hozzászólása éles reagálásokat váltott ki. (A Free
B92 tudósítása a HEL júliusi sajtószemléjében
is megtekinthető.)
*********************
Back: Erőszakellenes Oldalak