A mai Hercegszántó helyén már Szent István idejében volt egy helység: Zantow néven, Szent István ezt a veszprémvölgyi apácáknak adományozta, az itt lévő kápolnával és 30 házzal együtt. Kálmán király 1108-ban ezt az adományt erősítette azzal, hogy a vásárjog joga az apátnőé.

1323.-ban egy bátmonostori beiktatásnál szereplő első elismert név: Szántói Dömötör, 1405-ben Hercegh Péter birtoka volt Szekcsővel, Dávoddal / akkor még Dauth / Dus, és ténye nevű földesúrról nevezték el községünket, Hercegszántónak , nem pedig a főhercegi birtokról, mint a köztudatban él.

A török korban nevét Szántovára szlávosították el. Vidékén négy elpusztított község volt: Szecs, Kétház, Tdis és Mendi / Németi /.

Az akkori oklevelek: Alsó-Közép és első Szántóvát emlegetnek.

1658-ban újból Szántó néven szerepel. Az érseki levéltárban 1679-ben is Szántó néven van felemlítve. Ekkor 47 gazda lakott benne.

A római katolikus plébánia 1712 óta áll fenn, temploma 1752-ben épült. Ekkor a földesúr Grassalkovics herceg, aki annak a kornak egyik legmozgékonyabb embere volt országos viszonylatban is. Emlékezetes a történelemből a pozsonyi országgyűlés, melyen a magyarok a bajbajutott királynénak megajánlották a segítséget. Ennek az országgyűlésnek az előkészítésében és a hozott határozathoz szükséges propagandában szerzett érdemeiért kapta az alacsony sorsból tüneményesen és gyorsan emelkedő Grassalkovics a hercegi címet és Bajától – Hercegszántóig terjedő óriási birtokot. A Bajai városháza volt a herceg kastélya. Egyszer a gavallér herceg nyáron szánkóztatta meg a királynét a bajaiSzent Antal utcában, hó helyett sóval volt fölhintve az út.

1830-as években 27 szerb család élt Szántón.

1810-ben villámtól sújtva a templom megrongálódott. 1815-ben épült újjá.

1848-ban még Grassalkovics földesúr, aki utód nélkül halt meg és az újtelepen lévő kisebb földjét a római katolikus iskolára hagyta azzal , hogy a szegény gyermekeknek ennek a jövedelméből vegyenek könyvet, ugyanígy a kastélyát Baja városára hagyta.

A Baja – Bezdán között épült tápcsatorna szerződését 1870-ben írta alá Türr István akinek rokona volt községünk régi főjegyzője, Odry Andor. A tápcsatorna 1874-ben készült el és adták át a forgalomnak. Egy 1875 évi kimutatás szerint a csatorna költsége 2.239.124 –Ft. Ez a csatorna Hercegszántó életében fontos szerepet játszik. 1876-ban az árvíz átszakította a bajai zsilipet és annyira megrongálta a csatornát, hogy javítani kellett. Ez a javítás 1878-ban készült el. Ennek a csatornának a jelentősége, hogy a Ferenc-csatornát ezen keresztül táplálják Bajától – Bezdánig, 60 cm esése van.

A község neve 1904-ben újra Hercegszántó lesz egy miniszteri rendeletre. Ugyanakkor az országos törzskönyvbe felvették a határában levő Rasztina / Haraszti / nevű pusztát is.

A község bajai – bezdáni tápcsatorna között mocsras, nádas rét terült el, ahol még öregapáink nagy halakat fogtak. A római katolikus plébánia kertje végén csónakba ülve Mohácsig lehetett hajókázni. Ezt kb. 180 kh. Területű mocsaras rétet 1875-78-ban vette meg Küllödi és Béregi svábok a kincstártól. Erről nevezték német rétnek, ahogy ma is általánosan ismerik Dunamegyei Békástó. A tápcsatorna megásása után adta al a kincstár Budzsakot is, melyet már a Hercegszántóiak vettek meg.

1878-ban a mostani Pap-tanyától a Sirók tanyáig húzódó erdőt a kincstár kivágatta, és a földet eladta a Hercegszántóiaknak. 1888-90 a mostani községi kúttól a határig ugyancsak kivágták az erdőt, a földet pedig eladták. Innen ered ennek a határrésznek “ Fekete erdő “ .

Községünkben állítólag nemesi birtok volt a Kempl-tanya, Újtelep, Vörös féle ház, a Fáth Lajos féle görögkeleti paplak, a községháza. A községháza az egykori kincstári birtok intézőjének a lakása volt.

A nagy malmot 1908-ban Mojzes György építette 1910-ben.

A hangya szövetkezet 1912-ben alakult. A vasút 1911-12-ben épült és 1912 május 12-én lett átadva a forgalomnak. Megszünt 19?? december 31. Neve: Baja – Bezdán – Zombor – Apatin – Szond H. ÉV. 1934-ben vette át az állam.

A téglagyár 1942-ben , a kendergyár 1944-ben épült.

A zárda 1926-ban készült el. Az új iskola 1929-ben készült el.

A margitta-szigeti szivattyú 1910-ben épült.

Az 1929-ben a világgazdasági válság kitörése éreztette hatását a búza értékesítése szinte lehetetlenné vált. 1930-ban törvényt hoztak az eladási árra.

1945-ben Albert-pusztán 1629 kh. földet osztottak szét. A községben 260 kh. földet vettek igénybe és 373 igénylő között osztottak szét. A kapott földet aki igény tartott rá, törpebirtokosok és a nincstelenek között osztották szét.

A faluban az első termelőszövetkezet 1959-ben alakult a Felszabadulás Mg. Tsz. Elnöke: Molnár József. Székháza: Petőfi Sándor utca 8. szám. A Hóduna Dózsa Tsz. 1949-ben alakult. Elnöke: Víg József.

A hercegszántói Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1959-ben alakult. Az induló közös terület 220 kh. földet vettek igénybe. A Termelőszövetkezet 13 családdal, 18 taggal indult. A közös vagyont a tagok által behozott jószág és felszerelés alkotta. Megalakuláskor a vezetők: Nagy András elnök, Ifj. Molnár György pártitkár, főkönyvelő Balogh János. A termelőszövetkezet 1960 folyamán egyesült a hercegszántói Táncsics Tsz-szel, és ezáltal a taglétszáma 33 főre, a földterület nagysága 378 kh.-ra emelkedett. 1966-ban a termelőszövetkezet egyesült a hódunai Dózsa Tsz-szel, taglétszáma 555 főre emelkedett.

Telepítettek 1961-ben 90 kh. gyümölcsöt /alma/. A Bácska Tsz-szel karöltve építettek egy 4200 db hízósertés kibocsátású telepet. Az építkezést 1970-ben fejezik be.

1959-ben a Művelődési Ház igazgatója: Szabovlyev István.

1959 elején a tsz-ek taglétszáma:

Mozi 1957-ben készült el.

Kisz 1957. Március 31-én alakult 27 taggal.

1959 november 20-án megszavazzák, hogy a kultúrházban lakodalmat tarthassanak. 1959-ben befejezték a Kossuth utca kövezését a téglagyárig.

A takarékszövetkezet Hercegszántón 1958. december 19-én alakult meg. Ténylegesen működni kezd 1959. február 14-én. Feladata: alakosság gyors kölcsönnel való ellátása. Ügyintéző-könyvelő: Molnár István.

A Hangya Szövetkezet 1946. jan. 14-én alakult meg.

A Földműves Szövetkezet 1953. július 27-én a sorra kerülő egyesülés folytán jött létre.

1964. jan. 1-én egyesül a Nagybaracskai ÁFÉSZ-szel.

Új neve: Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ.

Feladata: a lakosság áru ellátása és áru felvásárlása.

Hercegszántó legrégibb épületei:

Lenin mgtsz székháza
Vörös féle ház, Dózsa Gy. utca.
Halászcsárda
Filákovity féle ház /volt erdészház / Dózsa Gy. Utca
Kempl tanya

Igen kevés a régi ház, egy részük a századforduló ízlését, más részük a két világháború közötti ízlés hatását mutatja.

Hercegszántói Új Élet TSZ 1957. Dec. 18-án alakult, mintegy 30 családdal 300 kh területen. A TSZ elnöke: Grosz Mihály, főkönyvelő: Ilka Zsuzsa. Megalakulásakor kezdeti nehézségekkel küzdöttek, gépparkjuk hiányos volt. 1959/60 évi átszervezés fejlődést hozott a tsz életében. Területe 3200 kh-ra, családok száma 222-re növekedett. 1964-ben az egy tagra eső jövedelem 12689 Ft volt, ami 1969 év végére 15700.ra növekedett.

1 kh területre jutó tiszta vagyon 1965-ben 5126 Ft, megy 1969 decemberére 10700 Ft-ra emelkedett.

TSZ növénytermesztéssel, állattenyésztéssel halászattal, baromfitenyésztéssel, keltetéssel foglalkozik.

Az Új Élet tsz elnöke 1970-ben Páncsity István, párttitkár: Vuity József. Lenin MG TSZ és az Új Élet MG TSZ 1974-ben egyesült, Lenin MG TSZ nevet vette fel.

1950. okt. 26-án alakult meg a /tanács/ Községi Tanács.

1951-ben Hercegszántóhoz csatolták Klágya és Hóduna pusztát /pénzügyeiket helyben intézik, végzik/.

1951.április 5-i tanácsülés alkalmával Kobor István tanácstag kéri a helység nevének megváltoztatását, azzal az indokkal, hogy itt “herceg még sosem szántott”.

Kérését elutasították. 1952-ben elnök: Matizev János.

1952-ben békekölcsön jegyzés.

1955. jan. 6-án a malmot átvette a tanács.

1955-ben tanácselnök Gál József, VB titkár: Blázsev Marin.

1956 elején a község nagy részét elöntötte a jeges ár.

Családonként 250 Ft gyorssegélyt kaptak, országos megmozdulás volt.

1956. okt.1-jén a hódunai iskola elkészült, de a budzsaki iskola nem így, akkor az erdőgazdaság épületében a kultúrtere lett beállítva iskolának. 1956. évi iskoláztatás: 15 gyerek egyáltalán nem volt még iskolában, akkor sokan nem jártak rendszeresen.

1958. jan. 22-én Gorjánác István a VB elnök.

1957. hullaház építés.

1958-ban a körzeti orvos: Dr. Gracza Illés.

1958. nov. 16-án tanács választások voltak. 2753 szavazó.

A lakosság összetétele: nemzetiségi, kétharmada magyar, egyharmada szerb-horvát. A nemzetiségi gyerekek részére szerb-horvát tanítási nyelvű általános iskola és óvoda biztosítja a megfelelő nyelvi képzést és oktatást.

Lenin MG TSZ, Ált. Fogy. Ért Szöv. Finomposztó Váll., Takarékszövetkezet, Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Erdőgazdaság karapancsai üzemegysége, Sütőipari Váll., Baja és Vidéke Halászati TSZ karapancsai telepe, Községi Tanács VB. Gazdasági Műszaki ellátó Szervezete.

Földterület: 5301 ha.

TSZ elnök: Szurcsik István

Párttitkár: Gyurity József.


Kutatások folyamatban.