10. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

-Iskolánkban az oktatómunka során csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, térkép, munkafüzet, stb.) lehet használni a tananyag

feldolgozásához, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium

hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

A nyomtatot eszközökön túl néhány tantárgynál, egyéb eszközre is szükség

van (sportfelszerelés, rajzfelszerelés, stb.)

-Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges

kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei hatá-

rozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

a) a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

b) a több éven keresztül használható taneszközök előnyt élveznek

c) új taneszköz használata csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító

esetben vezethető be, egyeztetve az iskolaszékkel

d) a taneszközök árát egyeztetni kell az iskolaszékkel

-A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév májusában

szülői értekezleten tájékoztatjuk, hogy a következő tanév zökkenőmen-

tesen indulhasson.

A taneszközök beszerzése tanév kezdetére a szülők kötelessége.

-Az iskola saját költségvetési keretéből, és más támogatásokat felhasz-

nálva, nyomtatott taneszközöket szerez be az iskolai könyvtár számára.

Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók, a gyermek-és ifjúság-

védelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján, ingyenesen használ-

hatják.

11. Magasabb évfolyamra lépés feltételei

-Az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet a tanuló, ha a NAT minimum

követelményét az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

-A követelmények teljesítését a nevelő a tanuló év közbeni tanulmányi

munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

A 2-4. évfolyamon az ének, tánc, idegen nyelv, számítástechnika és

testnevelés tantárgyakból legalább a megfelelt minősítést, a 2-

4. évfolyam többi tantárgyából az elégséges év végi osztályzatot kell

megszerezni a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Az 5-6. évfolyamon az ének, tánc, vizuális kultúra, technika,

testnevelés, számítástechnika, nemzetiségi nyelv tantárgyakból

legalább a megfelelt, a többi tantárgyból, illetve az 7-8.évfolyamon

minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni

a tanulónak a továbbhaladáshoz.

-Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez nem

megfelelt, vagy elégtelen minősítést, akkor a következő tanévet

megelőző augusztus hónapjában javítóvizsgát tehet.

-Ha tanuló a 2-8. tanév végén három, vagy több tantárgyból szerez nem

megfelelt, vagy elégtelen minősítést, akkor az évfolyamot ismételni

köteles.

-Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az elő-

írt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és

tanulmányait az első évfolyamon folytatja, és iskolalátogatási

bizonyítványt kap.

-A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megálla-

pításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a)az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való

részvétel alól

b)az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a

tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesít-

se

c)egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

d)magántanuló volt

-A felmentett, a magántanulók és a 250 óránál többet mulasztott tanulók

esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, mindennapok csodái

5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, társadalmi isme-

retek, természetismeret

7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, fizika

kémia, biológia, földrajz.

12. Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei

-Az iskola Hercegszántó minden tanköteles korú tanulóját felveszi, ha

jelenkezik.

-Az első osztályba történő beíratkozás feltétele, hogy a gyermek az a-

dott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig töltse be,

vagy ha ezt csak december 31.napjáig tölti be, a szülő kérje az első

évfolyamra történő felvételt.

A beiratkozáskor be kell mutatni:

a)a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

b)a szülő személyi igazolványát,

c)a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt,

d)a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét, ha a gyermek

nem volt óvodás, vagy az óvoda a tanácsadó vizsgálatát javasolta,

e)a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi

javaslatával.

-A tankötelezettség kezdetéről az óvoda, a nevelési tanácsadó és a

gyermekorvos véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

-A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

a)a tanuló anyakönyvi kivonatát,

b)a szülő személyi igazolványát,

d)az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

e)az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

-A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát

kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában, a bizo-

nyítvány bejegyzései alapján nem tanult.

Amennyiben a tanuló a szintfelmérő vizsgán valamely tantárgyból az előírt

követelménynek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon

belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem meg-

felelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző

évfolyamra beíratkozni.

-Az iskola beíratkozási körzetén kívül lakó tanuló felvételekor a tanul-

mányi eredmény, magatartás és az adott évfolyamra járó tanulók létszámá-

nak figyelembevételével az iskola igazgatója dönt.

Ha tanuló tanév végi osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van, illetve maga-

tartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, vagy az első

évfolyamra jelentkezik, akkor az igazgató kikéri döntése előtt az intéz-

ményegység-vezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az

érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét.

A döntésről a szülőt értesíteni kell.

13. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellen-

őrzése és értékelése

-A célok teljesülésének értékelési-ellenőrzési mechanizmusa: eredmény

összevetése a céllal ki, milyen módszerrel, milyen időközben, milyen

időszakban.

Az értékelés legyen pozitív, a rosszat is jól adjuk el.

-Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetes-

ségének megfelelően a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkája,

vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés

kiterjedhet régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

Nem az a célunk, hogy tetten érjük a tanulót, mit nem tud, hanem azt

vizsgáljuk miben segíthetünk neki.

Az egyént önmagához is mérjük, mennyit fejlődött, mit aknázott ki

lehetőségeiből. Ezt megbeszéljük vele, ha lehet, a szülő bevonásával

is.

-A magyar nyelv és irodalom (1-4. évfolyam), magyar nyelv, irodalom,

angol, német (5.-8.évf.), matematika (1-8.évfolyam), társadalmi

ismeretek,(5-6), mindennapok csodái (1-4) természetismeret (5-6),

történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz (7-8.) ellenőrzésénél:

a)év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli

dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, magyar nyelv, irodalom,

angol és német tantárgyakból szóban is számot adnak tudásukról.

b)a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellen-

őrizzük,

c)az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő

követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

-Fontos a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése, ezért a köve-

telmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is ellenőrizzük.

  1. a korábban felsorolt és a következő tantárgyak: hangolka, beszél- gessünk másképp, nemzetiségi nyelv, fejtörő egy kis vegytan és élő-világ esetében témakörönként,

b) mindennapok csodái (1.-4. o.) havonta,

c) ének (5.-8.), vizuális kultúra, informatika, technika tantárgyakból

valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva tantárgyanként

negyedévente.

-A tánc és testnevelés tárgyak követelményeinek elsajátítását csak gya-

korlati tevékenység révén ellenőrizzük havonta.

-A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan

viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez.

Figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan

változnak - fejlődnek, hanyatlanak - az előző értékeléshez képest.

A tanév végi felméréseknél azt értékeljük, hogy a tanév eleji

diagnosztikai felméréshez képest milyen változás történt a tanulók

előmenetelében.

-A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a

különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

a)az első évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést

alkalmazunk,

b)a 2-4. évfolyamon az ének, tánc, angol, német, számítástechnika és

testnevelés tantárgyaknál szöveges értékelést alkalmazunk, a többi

tantárgynál a tanulók évközi munkáját érdemjegyekkel, a félév és

a tanév végén osztályzattal minősítjük,

c)az 5-6. évfolyamon az ének, tánc, vizuális kultúra, technika,

testnevelés és számítástechnika tantárgyaknál szöveges értékelést

alkalmazunk, a többi tantárgynál a tanulók évközi munkáját

érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük,

d)a 7-8. évfolyamon valamennyi tantárgynál a tanulók évközi munkáját-

érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

-Az első évfolyamon a tanulók munkáját az alábbiak alapján tájékoztató

segítségével értékeljük:

 

 

Magyar nyelv és irodalom negyedévkor:

Önálló munkavégzése: példás jó változó gyenge

Szavak bontása

hangokra: biztos bizonytalan nem tudja

szótagokra: pontos pontatlan

Hangok ejtése: pontosan ejti 1-2 hangot hibásan ejt cseréli a

hangokat

több hangot ejt hibásan torzítja a hangokat

Szókincse: gazdag életkorának megfelelő szegényes

Szóbeli gondolatait összefüggően fogalmazza meg

szövegalkotás: egész mondatokban beszél

kérdések segítségével tudja kifejezni magát

csak szavakban beszél

Tanult betűk felismerése - olvasása

nyomtatott betűk: biztos bizonytalan nem ismeri

írott betűk: biztos bizonytalan nem ismeri

Olvasása: folyamatos szólamokban szóképekben szótagol betűz

pontos kevés hibával sok hibával akadozó nem tud

Szövegértése: jó megfelelő gyenge

Betűalakítás: szabályos, néhány betűje-betűi szabálytalanok

Betűkapcsolás: szabályos kevés kapcsolási szabálytalanul kapcsol

hibát ejt

Másolás nyomtatottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

írottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

Írásbeli munkája: rendezett tiszta rendezetlen átír piszkos

rendetlen

Magyar nyelv és irodalom félévkor:

Önálló munkavégzésre: példás jó változó gyenge

Szavak bontása hangokra: biztos bizonytalan

szótagokra: biztos bizonytalan

Tanult betűk olvasása

nyomtatott betűk: biztos bizonytalan nem ismeri

írott betűk: biztos bizonytalan nem ismeri

Olvasása: folyamatos szólamokban szóképekben szótagol betűz

pontos kevés hibával sok hibával akadozó nem tud

Szövegértés: jó megfelelő gyenge

Betűalakítás: szabályos, néhány betűje szabálytalan, betűi

szabálytalanok

Betűkapcsolása: szabályos kevés kapcsolási hibát ejt szabálytalanul

kapcsol

Másolás (szavak-mondatok)

nyomtatottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

írottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

Tollbamondás:(szavak-mondatok) hibátlan kevés hibával sok hibával

Emlékezetből írás: hibátlan kevés hibával sok hibával

Írásbeli munkája: rendezett, tiszta, rendezetlen, átír piszkos, rendetlen

Magyar nyelv és irodalom háromnegyedévkor:

Önálló munkavégzése: példás jó változó gyenge

Szavak bontása hangokra: biztos bizonytalan

szótagokra: pontos pontatlan

Tanult betűk felismerése

nyomtatottról: biztos bizonytalan nem ismeri

írottról: biztos bizonytalan nem ismeri

Olvasása: folyamatos szólamokban szóképekben szótagol betűz

pontos kevés hibával sok hibával akadozó nem tud

Üteme: jó megfelelő lassú

Szövegértése: jó megfelelő lassú

Betűalakítás: szabályos, néhány betűje szabálytalan, betűi

szabálytalanok

Betűkapcsolás: szabályos kevés kapcsolási hibát ejt szabálytalanul

kapcsol

Másolás (szavak-mondatok)

írottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

nyomtatottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

Tollbamondás (szavak-mondatok):hibátlan, kevés hibával, sok hibával

Emlékezetből írás: hibátlan kevés hibával sok hibával

Írásbeli munkája: rendezett tiszta rendezetlen átír piszkos

rendetlen

Magyar nyelv és irodalom év végén:

Önálló munkavégzése: példás jó változó gyenge

Szavak bontása

hangokra biztos bizonytalan

szótagokra biztos bizonytalan

Olvasása: folyamatos szólamokban szóképekben szótagol

betűz

pontos kevés hibával sok hibával akadozó nem tud

Üteme: jó megfelelő lassú

Szövegértése: jó megfelelő lassú

Betűalakítása: szabályos néhány betűje szabálytalan betűi szabálytalan

Betűkapcsolás: szabályos kevés kapcsolási hibát ejt szabálytalanul kapcsol

Másolás (szavak-mondatok)

írottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

nyomtatottról: hibátlan kevés hibával sok hibával

Tollbamondás(szavak-mondatok): hibátlan kevés hibával sok hibával

Emlékezetből írás: hibátlan kevés hibával sok hibával

Írásbeli munkája: rendezett tiszta rendezetlen átír piszkos

rendetlen

Matematika negyedévkor:

Önálló munkavégzése: példás jó változó gyenge

Számfogalma: kialakult bizonytalan kialakulatlan

Számok nagyság szerinti összehasonlítása: tudja téveszti nem tudja

Számjegyek írása-olvasása: tudja téveszti nem tudja

Páros-páratlan számokat: felismeri téveszti nem tudja

Matematikai jelek felismerése: biztos bizonytalan nem tudja

Művelet fogalma: jó megfelelő gyenge

összeadás: jó megfelelő gyenge

kivonás: jó megfelelő gyenge

Számok bontása: jó megfelelő gyenge

Számok közötti reláció: jó megfelelő gyenge

Írásbeli munkája: szép elfogadható hanyag

Matematika félévkor:

Önálló munkavégzésre: példás jó változó gyenge

Számfogalma: kialakult bizonytalan kialakulatlan

Számok sorba rendezése: tudja téveszti nem tudja

Páros-páratlan számok: tudja téveszti nem tudja

Számszomszédok: tudja téveszti nem tudja

Matematikai jeleket: tudja téveszti nem tudja

Művelet fogalma: jó megfelelő gyenge

összeadás jó megfelelő gyenge

kivonás jó megfelelő gyenge

pótlás jó megfelelő gyenge

Számok bontása: jó megfelelő gyenge

Számok közötti reláció: jó megfelelő gyenge

Műveletek közötti reláció: jó megfelelő gyenge

Szöveges feladat értelmezése jó megfelelő gyenge

Írásbeli munkája: szép elfogadható hanyag

Matematika háromnegyedévkor:

Önálló munkavégzése: példás jó változó gyenge

Matematikai alapfogalmak: jó megfelelő gyenge

Számfogalma 20-as számkörben: kialakult bizonytalan kialakulatlan

Műveletvégzés

összeadás: jó megfelelő gyenge

kivonás: jó megfelelő gyenge

hiányos művelet: jó megfelelő gyenge

Sorozatok folytatása: jó megfelelő gyenge

Műveletek közötti reláció: jó megfelelő gyenge

Egyenlőtlenségek megoldása: jó megfelelő gyenge

Szöveges feladat lejegyzése művelettel: jó megfelelő gyenge

Írásbeli munkája: szép elfogadható hanyag

Matematika év végén:

Önálló munkavégzése: példás jó változó gyenge

Matematikai alapfogalmak ismerete és használata: megfelelő

gyenge

Számfogalma 20-as számkörben: kialakult bizonytalan

kialakulatlan

Műveletek végzése

összeadás: jó megfelelő gyenge

kivonás: jó megfelelő gyenge

hiányos műveletek: jó megfelelő gyenge

sorozatok folytatása: jó megfelelő gyenge

Műveletek közötti reláció: jó megfelelő gyenge

Egyenlőtlenségek megoldása: jó megfelelő gyenge

Szöveges feladatok lejegyzése művelettel és megoldása:

jó megfelelő gyenge

Római számok ismerete: tudja téveszti nem tudja

Írásbeli munkája: szép elfogadható hanyag

 

Mindennapok csodái:

Környezetismeret: I.félév II.félév

Önálló munkája példás példás

Jó jó

Változó változó

Gyenge gyenge

Feladatok megoldásában önállóan önállóan

Kis segítséggel kis segítséggel

Segítséggel segítséggel

Tanult fogalmak biztos biztos

Ismeretében bizonytalan bizonytalan

gyenge gyenge

Beszámolás az ismere- önállóan önállóan

tekről segítséggel segítséggel

szóban nem tud nem tud

írásban önállóan önállóan

segítséggel segítséggel

nem tud nem tud

Gyűjtőmunka rendszeres rendszeres

rendszertelen rendszertelen

nem végzi nem végzi

Folyamatos megfigyelés rendszeres rendszeres

rendszertelen rendszertelen

nem végzi nem végzi

Írásbeli munkája szép szép

elfogadható elfogadható

hanyag hanyag

Technika: I.félév II.félév

Munkavégzése

Önálló önálló

Gondos gondos

Segítségre segítségre

szorul szorul

Kitartó kitartó

lassú lassú

Önállótlan önállótlan

Hanyag hanyag

 

Technikai fogalmak

Ismerete biztos biztos

Bizonytalan bizonytalan

Nem ismeri nem ismeri

Az elkészített munka-

Darab pontos pontos

pontatlan pontatlan

tetszetős tetszetős

tiszta tiszta

maszatos maszatos

Rajz I.félévben

Munkavégzése gondos önálló hanyag segítségre szorul

Térbeliség kifejezése:

felismerhető pontatlan nem érzékeli

Formák jellegzetességeinek ábrázolása:

kifejező formák

méretek

felismerhető

nehezen ismerhető fel

Színismeret felismeri a színeket

színárnyalatokban bizonytalan

nem ismeri fel

Mozgásváltozás kifejezése pontosan ábrázolt

felismerhető pontatlan

nem ismerhető fel

Rajzi eszközöket megfelelően használja

segítséggel használja

Vizuális nyelv használata

pontosan használja

ismeri, de nem használja

téveszti, nem ismeri

Munkája tiszta, tetszetős, elfogadható, maszatos, rendetlen

 

Rajz II.félévben

Munkavégzése gondos önálló hanyag segítségre szorul

Térbeliség kifejezése:

felismerhető pontatlan nem érzékeli

Formák jellegzetességeinek ábrázolása:

kifejező formák, méretek, felismerhető, de hibás

arányok, hibás nehezen ismerhető fel

Színismeret felismeri a színeket

sínárnyalatokban bizonytalan

nem ismeri fel

Mozgásváltozás kifejezése pontosan ábrázolt

felismerhető pontatlan

nem ismerhető fel

Rajzi eszközöket megfelelően használja

segítséggel használja

Vizuális nyelv használata

pontosan használja

ismeri, de nem használja

téveszti, nem ismeri

Munkája tiszta, tetszetős, elfogadható, maszatos, rendetlen

Ének félévkor és év végén:

Dal éneklése: jó megfelelő gyenge

Ritmus felismerése: jó megfelelő gyenge

Ritmus hangoztatás: biztos bizonytalan nem tudja

Ritmusírás (kirakás): jó megfelelő gyenge

Szolmizálás (kézjelről): jó megfelelő gyenge

Szolmizálás betűkottáról: jó megfelelő gyenge

Dallamfelismerés: jó megfelelő gyenge

Tánc év végén: jó megfelelő gyenge

Testnevelés félévkor és év végén:

Tanítási órákon: aktív, öntevékeny biztatásra tevékeny aktivitása

változó

Ugrás: jó megfelelő gyenge

Futás: jó megfelelő gyenge

Dobás: jó megfelelő gyenge

Gimnasztika: gimnasztikai alapformákat ismeri hiányosan ismeri

az alapformák összekötése, a gyakorlatok végrehajtása

folyamatos kissé akadozó gyakran megszakad

Játékok, versenyek önállóan betartja és másokkal betartatja

szabályok betartása: önállóan betartja figyelmeztetésre betartja

Társaihoz való viszonya: együttműködő kevésbé alkalmazkodó

A tanuló minősítése félévkor és év végén:

Magatartás: példás jó változó rossz

Szorgalom : példás jó változó hanyag

Tanulmányi fejlődése:

/A problémákat és a kimagasló teljesítményeket itt értékeljük. /

Dicséret: Gyenge:

zük be, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt, illetve me-

lyik tárgyból érdemel dicséretet, vagy melyik tárgyból volt gyenge.

Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett

adjuk ki. / Lásd a felső sort. /

-Ha tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt

követelménynek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában

értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.

-A 2-4. évfolyamon az ének, tánc, vizuális kultúra, technika, angol, német,

számítástechnika és testnevelés tantárgyaknál az 5-6. Évfolyamon

az ének, tánc, vizuális kultúra, technika, testnevelés, számítástechnika

tantárgyaknál az értékelés szempontjai a félév és év végén, amit

értékelő lap segítségével oldunk meg:

a)Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy tananyagát, az ehhez-

kapcsolódó ismereteket elsajátítani?

''nem sikerült - gyengén sikerült - megfelelő - jól sikerült -

dicséretet érdemel''

b)Mennyit fejlődtek a tanuló képességei az előző értékelés óta?

''nem fejlődtek - keveset fejlődtek - sokat fejlődtek''

c)Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanítása során?

''gyenge - megfelelő - jó - dicséretes''

d)A félévkor/tanév végén az előírt követelményeknek milyen mértékben

felelt meg?

nem felelt meg - megfelelt - jól megfelelt - dicséretesen megfelelt

Az értékelő lapokat a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány

mellett adjuk ki. A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban

ezekből a tárgyakból a nem felelt meg-megfelelt-jól megfelelt-

dicséretesen megfelelt minősítés kerül. A kiemelkedő eredményt

produkáló tanuló értékelése ''kitűnő'' minősítés, amit a félévi

értesítőbe és az év végi bizonyítványba írunk be.

E tárgyakból a tanév közben a tanuló munkáját, a tárgyat tanító nevelő

havonta a ''gyenge - megfelelő - jó - dicséretes - kitűnő'' minősítés

valamelyikével értékeli, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők

tudomására hozza.

-Az előzőekben fel nem sorolt évfolyamokon, illetve tantárgyakból a pe-

dagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben

rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és tanév végén osztály-

zattal minősíti. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alap-

ján kell meghatározni.

-Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles(5),jó(4),közepes(3),elégséges(2),elégtelen(1) -

Az egyes tantárgyakból kiemelkedő tudást nyújtó tanuló osztályzata a

félévi és év végi bizonyítványban ''kitűnő''.

-A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében

minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább

két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása túl hosszú időt

vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel

kell értékelni.

-A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító ne-

velő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv be-

jegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetleges el-

maradt érdemjegyek beírását pótolja, egyben felhívja a mulasztó kolléga

figyelmét a hiányra.

-A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése

érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek

értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő

átváltását a következő arányok alapján végezzük:

teljesítmény: érdemjegy:

0- 30% elégtelen

31- 55% elégséges

56- 75% közepes

76- 90% jó

91-100% jeles

a következő tantárgyakból elért eredményeket minősítjük:

2-4. évfolyam:

tánc, testnevelés, angol, német és számítástechnika

5-6.évfolyam:

  1. Magyar nyelv, irodalom, angol, német, matematika, társadalmi

ismeretek, természetismeret, ének, tánc, vizuális kultúra, informatika,

technika, testnevelés, hangolka, beszélgessünk másképp,

nemzetiségi nyelv és számítástechnika.

7-8.évfolyam:

nyelv, fejtörő, egy kis vegytan, élővilág és számítástechnika.

 

-A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolya-

mon a példás (5), jó (4), változó (3)rossz (2) érdemjegyet illetve

osztályzatot alkalmazunk.

-A 2-8 évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap

végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztály-

zatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye

alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők több-

ségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe és a bizonyítványba

kell bejegyezni.

-Az iskolában a magatartás értékelésének követelményei a következők:

a)Példás (5) az a tanuló, aki:

b)Jó (4) az a tanuló, aki:

síti,

tásra vesz részt,

c)Változó (3)az a tanuló, aki:

d)Rossz(2) az a tanuló, aki:

vagy ennél magasabb fokú büntetése van.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok

eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együt-

tes megléte (vagy megsértése) szükséges.

-A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8.

évfolyamon a példás (5),jó(4), változó(3), hanyag(2) érdemjegyeket,

illetve osztályzatot alkalmazunk.

-A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap

végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi

osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító

nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe és a

bizonyítványba kell bejegyezni.

-Az iskolában a szorgalom értékelésének követelményei a következők:

a)Példás(5) az a tanuló, aki:

-képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi,

-tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat és azokat el

is végzi,

-munkavégzése pontos, megbízható,

-tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

-taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket tanórára mindig elhozza.

b)Jó (4)az a tanuló, aki:

-képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi telje-

sítményt nyújt,

-rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

-tanórákon többnyire aktív,

-többlet feladatat, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen

való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jel-

legű megbízást teljesíti,

-taneszközei tiszták, rendezettek.

c)Változó (3) az a tanuló, aki:

-tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,

-tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait

nem mindig teljesíti,

-felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

-érdemjegyeit több tárgyból is lerontja,

-önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyel-

meztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

-tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

-feladatait folyamatosan nem végzi el,

-felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

-a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogad

el, annak ellenszegül,

-félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok

eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes

megléte (vagy megsértése) szükséges.

-Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

a)példamutató magatartást tanúsít,

b)folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

c)az osztály, vagy iskola érdekében közösségi munkát végez,

d)iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb.

versenyen, vetélkedőn, előadáson, bemutatón vesz részt,

e)bármely más módón hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomba részesíti.

-Az iskola jutalmazási formái: a következő dicséretek adhatók:

-szaktanári dicséret,

-napközis nevelői dicséret,

-osztályfőnöki dicséret,

-igazgatói dicséret,

b)Az iskolai szintű versenyek első helyezettjei oklevél jutalmat kap-

nak, amelyet az iskola közössége előtt vesznek át.

c)Az iskolán kívüli versenyek, a területi első, a megyei 1-3. és az

országos 1-10. helyezett tanulói igazgatói dicséretben részesülnek,

amit az iskola közössége előtt vesznek át.

d)Az égész évben példamutató magatartást tanúsító és kimelkedő ta-

nulmányi munkát végző tanulók a tanév végén:

-szaktárgyi teljesítményért,

-példamutató magatartásért,

-kitartó szorgalomért,

-példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,

dicséretben részesíthetők, amit a tanuló bizonyítványába be kell ve-

zetni.

e)Az egyes tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók,

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen

az iskola közössége előtt vesznek át.

f)Az adott év, iskolai és iskolán kívüli sportversenyein a legeredmé-

nyesebb tanuló az Év Sportolója oklevelet és könyvjutalmat kap, amelyet

az iskola közössége előtt vesz át a tanévzáró ünnepélyen.

g)Az adott évben, egyes tantárgyakból legtöbb kitűnő minősítést

kapott tanuló, az Év Tanulója oklevelet és könyvjutalmat kap, amelyet

az iskola közössége előtt vesz át a tanévzáró ünnepélyen.

h)A nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók Dózsa György Utcai Általános Iskola emlékplakettet, oklevelet és könyv-

jutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége

előtt vesznek át.

-A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

azt a tanulót, aki

a)tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

b)a tanulói házirend előírásait sorozatosan megszegi,

c)igazolatlanul mulaszt,

d)bármely módon árt az iskola jó hírnevének,

büntetésben lehet részesíteni.

-Az iskolai büntetések formái:

a)szaktanári figyelmeztetés,

b)napközis nevelői figyelmeztetés,

c)osztályfőnöki figyelmeztetés,

d)osztályfőnöki intés,

e)osztályfőnöki megrovás,

f)igazgatói figyelmeztetés,

g)igazgatói intés,

h)igazgatói megrovás,

i)tantestületi figyelmeztetés,

j)tantestületi intés,

k)tantestületi megrovás.

-Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül,

amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el

lehet térni.

-A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell

hozni.

14. Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere

    1. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti

formái a tanítási órákon

-Az iskolai tanulási folyamat során fontos tényező, hogy a pedagógusok

oktatói munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben iga-

zodjon a tanulók egyéni fejlődéséhez, képességeihez és az egyes tan-

tárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

a)Kötelező tanítási órákon az előbbi célt a következő módszerek és

szervezeti formák segítik:

-A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik

az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat - elsősorban a gyakor-

lásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára

támaszkodnak.

-A Nemzeti Alaptantervben meghatározott követelmények átadásához a

kötelező tanórai foglalkozás teljes időkeretét használjuk fel, azaz

az alapozást, felzárkóztatást helyeztük előtérbe.

-Az 5-8. évfolyamokon az angol, a német, és az informatika tan-

tárgyak tanítása eltérő nívócsoportban történik.

Az egyik csoportban azok vannak, akik 2. évfolyam óta folyamatosan

tanulják a tárgyat, és a másik csoportban vannak a többiek.

A többi tantárgynál is van lehetőség nívócsoport létrehozására.

A csoport alkotásánál az egyes szaktárgyakból elért teljesítmény

a döntő, így gyenge - közepes - jó nívócsoportokat lehet alkotni.

A csoportok kialakítása a tanév végén, diagnosztikus értékelés alap-

ján történik.

b)A nem kötelező tanítási órákon az előbbi célt a következő módszerek

és szervezeti formák segítik:

-A Nemzeti Alaptanterv előírásaitól eltérően a tanulók részére

lehetővé válik a 2. évfolyamtól az angol, német és az informatika

tanulására.

-A 7.8. évfolyamokon a továbbtanulás elősegítésére képességfejlesztő

órákat tartunk fejtörő, egy kis vegytan és élővilág tantárgyakból.

-Az 5. évfolyamtól a tanítványainknak lehetősége van nemzetiségi

nyelv tanulására.

A foglalkozások látogatása:

A kötelező tanítási órákon való részvételt minden tanulónak teljesíteni

kell, aki az iskolánkba beiratkozott.

A nem kötelező tanórai foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, ami

jelentkezési lap kitöltésével valósul meg.

Az első osztály o.főnöke minden év május 15-ig jelentkezési lapot ad a

tanulóknak, amit két héten belül kell visszahozni, aki nem kötelező

tanórai foglalkozáson akar részt venni. A választható tantárgyak :

számítástechnika, angol, és német. A választás 2-8. osztályig szól,

amit indokolt esetben a 4. évf. végén meg lehet szakítani.

A negyedik osztály o.főnöke minden év május 15.-ig jelentkezési lapot

Ad a tanulóknak, amit két héten belül kell visszahozni, annak a

tanulónak aki nemzetiségi nyelvet szeretne tanulni. A választás 5-8.

osztályi szól.

A hatodik oszt. osztályfőnöke minden év május. 15-ig jelentkezési lapot

ad a tanulóknak, amit két héten belül kell visszahozni, annak, aki a

a fejtörő és az egy kis vegytan oktatáson kíván részt venni.

A választás a fejtörő tantárgynál 7-8. osztályig, az egy kis vegytan

tantárgynál a 7. évfolyamra szól.

A hetedik oszt. osztályfőnöke minden év május 15-ig jelentkezési lapot

ad a tanulóknak, amit két héten belül kell visszahozni annak, aki

élővilág oktatáson kíván részt venni. A választás 8. évfolyamra szól.

A választható tanórán résztvevő tanulókkal szemben a tanítási idő alatt

a tanulói mulasztás, az értékelés, és a minősítés, továbbá a magasabb

évfolyamra lépés tekintetében úgy kell eljárni, mint a kötelező tanórai

foglalkozások esetében.

A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A meghirdetett

szakkörökre, versenysportra önként jelentkezett tanulók

a jelentkezés évében kötelesek a foglalkozásokat látogatni.

A jelentkezési határidő minden tanév első hetének vége.

 

14.2. A nevelési és oktatási célok megvalósítása tanítási órán kívüli

tevékenységekben

-Hagyományőrző tevékenység:

a)Minden tanév januárjában megrendezzük az iskolanapot, ahol technika és

a vizuális kultúra tantárgyainak termékeiből, alkotásaiból kiállítást,

valamint kulturális bemutatót és sportversenyt rendezünk.

b)Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó ünnepély, október 23.-a, karácsony,

március 15., ballagás, tanévzáró ünnepély.

c)Minden évben osztályszintű megemlékezést tartunk:10.06., Mikulás, Valentin-nap.

d)Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyvet adunk ki.

e)A végzős 8. évfolyamos tanulók a ballagáson, az új elsős tanulók a tanévnyitó ünnepélyen emléklapot kapnak, amit az iskola igazgatója

ad át.

f)Minden év őszén iskolai kirándulást szervezünk a település közelé- ben.

-A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanó-

rán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákön-

kormányzat működik. A DÖK munkáját a 4-8. évfolyamokon megválasztott

osztálymesterekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott

nevelő segíti.

-A választható tanórák és a tanórán kívüli tevékenységek órarendjét

úgy alakítjuk ki, hogy a lehető legkevesebb átfedés legyen közöttük.

-Az iskola az 1-8. évfolyamokon napközi otthont működtet két

csoportban, tanítási napokon. A tanítási szünetekben, munkanapokon

összevont napközi otthon csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10

gyermek számára igénylik.

Az 5-8. évfolyamokon szülői igény esetén tanulószobát működtetünk.

-A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben - tízó-

rai, ebéd, uzsonna - részesülnek. A napközibe nem járó tanulók

számára, igény esetén, ebédet biztosítunk. Az iskola fenntartója által

megállapított étkezési térítési díjakat a fenntartónál kell

befizetni.

-Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanu-

lók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktár-

gyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások segítik. A felzárkóztató foglalkozásokon maximum három

tanuló vehet részt egyszerre.

Ezek indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek

figyelembevételével minden tanév elején dönt a nevelőtestület.

-Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai

sportkör a tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja a tanulók

mindennapi testedzését, amivel minden tanuló élhet, valamint a ta-

nulók felkészítését a diákolimpia és az iskolán kívüli sportverse-

nyekre. A versenysportra a szülő írásbeli engedélyével jelentkezhet

a tanuló. A jelentkezés utáni részvétel egy tanév. Hiányzását úgy

kezeljük, mint a kötelező tanórai foglalkozások esetében.

-A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fej-

lesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művé-

sziek, technikaik, szaktárgyiak és hobbi, közös érdeklődés alapján is

szerveződhetnek. A szakkörök indításáról, a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembevételével, minden tanév elején az

iskola nevelőtestülete dönt. Amelyik tanuló, szülői engedéllyel az

adott év szakköri munkájára jelentkezett, annak a tanév végéig kell

látogatnia a szakkör tevékenységeit.

Szaktárgyi szakköri munkára minimum jó tanulmányi eredménnyel kell

rendelkezni az adott tárgyból, hogy felvételt nyerjen a tanuló.

A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola

dolgozója.

Térítéssel, szülői kívánságra egyéb szakkör is szervezhető.

-A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktár-

gyi, művészeti, sport, stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeket az

iskolában rendszeresen rendezünk. Az iskolán kívüli versenyeken való

részvételt a tehetségesek részére biztosítjuk. A versenyek,

vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a szakmai

munkaközösségek, illetve az egyes szaktanárok végzik.

-Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelői

munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal

tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való

részvétel önkéntes. A felmerülő költségek gyermekre eső részét a szü-

lő, kísérő nevelőre eső részét, számla ellenében az iskola fedezi.

-A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestü-

let a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a

szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat

szervezünk. Túrák, kirándulások, táborok, színház-és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb. A

szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő

költségeket a szülőknek kell fedezni.

-Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak, az iskola

nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül, hit-és vallásoktatást

szervezhetnek. A hit-és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók

számára önkéntes.

14.3. Tehetség, képesség kibontakoztatásának lehetőségei

14.4. Szociális hátrányok enyhítésének lehetőségei

    1. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének

lehetőségei

14.6. Gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

-Az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenysé-

get alakítunk ki, amely eleve kizárja annak a lehetőséget, hogy bár-

melyik gyermek, származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai

hovatartozása vagy bármely más ok miatt hátrányos helyzetbe kerüljön.

Minden tanuló részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltétele-

ket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a

gyermek képességeit, tehetségét, kibontakoztathassa, szükség esetén

leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, va-

gyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak.

A családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerének alapvető

célkitűzése, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, kapja meg tőlük

azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon és ott

eredményesen dolgozzon.

Ha a szülő ezt a kötelességet elmulasztja, nem nézhetjük tétlenül.

A diákönkormányzat működését támogatja.

Segít érvényesíteni a tanuló azon jogát, hogy a családja anyagi

helyzetétől függően, kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezés-

ben, tanszerellátásban részesüljön.

Szükség esetén szorgalmazza a tanuló kollégiumi, napközis vagy ta-

nulószobai ellátását.

A nem magyar állampolgárságú tanulók esetében is hasonlóan kell el-

járni.

A gyermek veszélyeztetettsége, illetőleg annak figyelemmel kísérése

átfogja az iskola egész életét.

A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény

vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus.

A gyermek és a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat feltárjuk

és pedagógiai eszközökkel a káros hatást megelőzzük, ellensúlyozzuk.

Ezen jelenségek koordinálását a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

végzi.

Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedéseket kezdeményezünk a

polgármesteri hivatalnál.

14.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának lehetőségei

15. Csoportbontások szervezésének elvei, módja, ideje

-Matematika tantárgy csoportbontását a mindenkori 4. évfolyamon tanító

nevelő javaslata és a tanulók év végi matematika osztályzata alapján

az 5. évfolyamon oktató matematikusok végzik el, a tanévnyitó ünnepé-

lyig. A csoportokban a jók, közepesek, gyengék azonos arányban

legyenek.

-Angol és német nyelv haladó csoportjába azokat a tanulókat soroljuk be,

akik ezeket a nyelveket 2. 3. 4. Osztályokban, mint választott tantár-

gyat tanulták. A többi tanulót angol és német nyelvből a kezdő csoportba

soroljuk be.

-A hangolka és a beszélgessünk másképp tantárgyakat azoknak a tanulóknak

célszerű választani, akik az említett nyelveket 2. Osztályos koruktól

tanulják.

-Informatika tantárgy haladó csoportjába azokat a tanulókat soroljuk be,

akik 2. 3. 4. Osztályokban számítástechnika képzésben részt vettek.

A többi tanulót a kezdő csoportba soroljuk.

 

 

16. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

16.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

-Az iskola 1998. szeptember 01. napjától szervezi meg a nevelő-oktató

munkáját e pedagógiai program alapján.

-A pedagógiai programban található helyi tantervet 1998. szeptember

01. napjától az első és a hetedik évfolyamokon, majd ezt követően fel-

menőrendszerben vezetjük be.

-A pedagógiai program megvalósított részét a nevelőtestület évenként

értékeli.

-Amíg az első évfolyamtól a felmenő rendszer nem éri el a 7.8.évfolya-

mot, addig ott átmeneti helyi tantervvel dolgozunk.

-Amelyik évfolyamot nem érinti a helyi tanterv bevezetése, ott az

1978. évi tanterv és utasítás alapján oktatunk.

-Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre szól.

A 2005/06. tanév során a nevelőtestület a pedagógiai program teljes

felülvizsgálatát végzi el, és szükség esetén módosítja, vagy teljesen

új pedagógiai programot alkot.

16.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

-A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítá-

sát a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:

a). A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a

pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tanterv-

ben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.

b) A negyedik, hatodik és a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgy- ból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt-

vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten

teljesítik.

c) Az igazgató szaktanácsadót kérhet fel, annak elemeztetésére, hogy

egyes tantárgyak a helyi tantervben megfogalmazott követelményeinek

hogyan valósulnak meg.

d) Az iskolaszék és fenntartó kérésére alkalmanként az igazgató érté-

keli az iskola nevelő-oktató munkáját.

16.3. A pedagógiai program módosítása, lehetséges indokai

-A pedagógiai programban lévő feladatok bővíthetők és szűkíthetők.

-A pedagógiai program módosítására:

a)Az iskola igazgatója,

b)A nevelőtestület bármely tagja,

c)A szakmai munkaközösségek,

d)Az iskolaszék,

d)A fenntartó, tehet javaslatot.

-A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül

az iskolaszék szülői, illetve a diákönkormányzati képviselő útján az

iskolaszéknek javasolhatják.

-A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a

fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

-A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szep-

tember 1. napjától, felmenő rendszerben kell bevezetni az 1.

évfolyamtól. Az a tanuló, aki a korábbi helyi tanterv szerint kezdte

meg tanulmányait, még úgy is fejezi be.

16.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

-Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető.