• Érdekes kísérletek bemutatásával ,egyszerű kémiai eszközök önálló használatával a tanulók érdeklődésének felkeltése az új tantárgy iránt.Fegyelmezett, pontos, balesetmentes munkára nevelés.
• Annak megláttatása,hogy a háztartási anyagaink ,egész környezetünk feltételezi az alapvető kémiai tudást.
• Az alapismeretek elsajátítása révén a fontosabb anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak megismertetése méréssel,kölcsönhatásokkal,érzékszerveinkkel,egyszerű kísérletekkel.

• A tanulók tudják,értsék,hogy az anyag tulajdonságai,az azonosságok,a különbségek többféle módon vizsgálhatók.
• Értsék az anyagfajták,a mozgás,hőváltozás,élő- élettelen anyag, szblimáció fogalmát.
• Tudják balesetmentesen használni az egyszerű eszközöket.
• Éreszzék szükségét a rendszeres,folyamatos tanulásnak,sajátítsák el a helyes tanulási technikákat.

• A kémia tárgya
• Alapvető eszközök
• Egyszerű kísérletek
• Balesetvédelmi rendszabályok
• Anyagok felismerése tulajdonságai alapján
• Anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékelés, fizikai táblázatok használatával
• Anyagok csoportosítása halmazállapotuk szerint
• Hogyan tanuljam a kémiát?

• Mélyítse el a téma feldolgozása a fizikai változás fogalmát megfelelő kísérletek elvégzése alapján.
• Ismertesse az oldást,oldódást,ezek jelentőségét a tisztálkodásban,táplálkozásban és az életműködésben.Mutasson rá a kémiai és a gyakorlati élet kapcsolatára.
• Ismertesse a levegőt,mint fontos gázkeveréket,a lvegő környezetvédelmi jelentőségét.

• A tanulók ismerjék és tudják megmagyarázni az oldat,az oldószer ,az oldott anyag,a telített,a telítetlen oldat és a fizikai változás fogalmát.
• Ismerjék a levegő összetételét, a szennyezett és a tiszta levegő fogalmát.
• Tudjanak adott összetételű oldatot készíteni,ismerjék az oldatok alkotórészeire való szétbontásának módszereit.Tudjanak egyszerű mérőeszközöket használni.
• Tudják értelmezni a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatokat.

• A keverékek fogalma,jellemzői
• Gázhalmazállapotú keverékek
• A levegő összetétele,leggyakoribb szennyeződései
• A folyékony keverékek,az oldatok
• Az oldatok összetétele
• Telített,telítetlen oldatok
• Az oldatok tömegszázalékos összetétele
• Keverékek összetevőire való bontása:szűrés,ülepítés,bepárlás
• Fizikai változások
• Néhány ,a mindennapi életben előforduló oldat készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adat értelmezése

• Értesse me a téma feldolgozása,hogy az anyaghalmaz nagyon kicsi,állandóan mozgó részecskékből áll,mely fizikai úton tovább nem bontható.
• Ismertesse,hogy az atom elemi részecskékből épül fel.Tegye meggyőződésükké,hogy a proton, elektron,neutron bármily kicsi is,meghatározott tömeggel rendelkező anyagi részecske.
• Tudatosítsa,hogy az eltérő tulajdonság oka az eltérő szerkezetben keresendő.
• Ismertesse,hogy az elemek felfedezése történelmi folyamat eredménye és ez a folyamat még napjainkban is tart.

• A tanulók ismerjék és tudják értelmezni az atom,az elemi részecske,anyagmennyiség vegyjel,egyszerű ionok,mol fogalmát.
• Imerjék az atom szerkezetét.Tudják,hogy az atom semleges.Ismerjék az elemi részecskék jelölését,tulajdonságait.
• Ismerjék a periódusos rendszer felépítésének mennyiségi és minőségi alapjait.Tudják alkalmazni a periódusos táblázatot.
• Tudjanak egyszerű számításokat végezni az anyagmennyiséggel kapcsolatosan.
• Tudják a vegyjelet mennyiségileg értelmezni.
• Ismerjék az egyszerű ionok keletkezésének folyamatát,tudják megállapítani az egyszerű ionok összetételét.
• Tudják,hogy az elemek azonos atomokból állnak,vegyjelekkel jelölhetők.Ismerjék a 20 legfontosabb elem vegyjelét.

• Az atom,az atom összetétele,atommodellek
• A vegyjel
• Az atomot felépítő elemi részecskék
• Az anyagmennyiség értelmezése
• A vegyjel mennyiségi értelmezése
• Az anyagmennyiség,a tömeg és a részecskeszám összefüggése
• A periódusos rendszer
• Egyszerű ionok keletkezése,az ionok összetétele,töltése,jelölése és neve
• Az anyag szerkezetével kapcsolatos ismeretek fejlődése
• Egy – két kutató munkáságának ismertetése(Dalton,Mengyelejev,Curie-házaspár,Bohr,Rutheford)

• Tudatosítsa a tanítás-tanulás a téma feldolgozása során,hogy a modellezés a természettudományos megismerés lehetősége,hogy a modellek az anyagi részecskéknek csak 1-1 jellemző tulajdonságaira világítanak rá.
• Mutasson rá,hogy az egyes elemcsoportok jellemző tulajdonságaira a periódusos rendszerben elfoglalt hely alapján lehet következtetni.
• Pontos kémiai fogalmak elsajáttítatásával fejlessze a kémiai kifejezőkészséget.
• Ismertesse a tiszta ,egészséges víz jellemzőit,jelentőségét az élet szempontjából.
• Hívja fel a figyelmet,hogy a kísérletezés a tudományos megismerés módszere.
• Tudatosítsa ,hogy a kémisi reakció nem 1-1 anyagi részecske,hanem az anyagi részecskék halmazai között lejátszódó mozgás,változás.

• A tanulók tudják megmagyarázni,példákkal alátámasztani a nemfémek,nemesgázok,képlet,elemmolekula,vegyületmolekula,vegyület,kémiai reakció,kémiai egyenlet,egyesülés,bomlás,égés,endoterm,exoterm folyamat fogalmát.
• Tudják a tanult egyszerű elem- és vegyületmolekulák képletét,nevét.Tudják elkészíteni az elem- és vegyületmolekulák modelljét a megadott összegképletek alapján.
• Tudjanak leírás alapján egyszerű kémiai reakciókat bemutatni.
• Tanulmányaik alapján értsék a víz körforgását.
• Értsék és tudják alkalmazni a kémiai jelekkel történő reakcióegyenlet írását.Ismerjék a képlet,a reakcióegyenlet mennyiségi értelmezését.Tudják kiszámítani adott anyagmennyiségű anyag tömegét,ill. adott tömegű anyag részecskéinek számát.
• Tudják megkülönböztetni a tanult reakciótípusokat.

• A nemfémek általános tulajdonságai ,elentronszerkezete
• Nemesgázok
• Elemmolekulák,molekulamodellek
• Kovalens kötés
• A képlet,a képlet mennyiségi jelentése
• A víz –összetétele,minősége
• Vegyület,vegyületmolekula,molekulamodellek
• A vegyületmolekula képlete
• A kémiai reakció,a kémiai egyenlet
• Az anyagmegmaradás törvénye
• Bomlás,egyesülés
• Égés
• A kémiai reakciók energiaváltozásai

összesen: 37 óra

• Ismertesse a témakör a mindennapi leggyakrabban előforduló nemfémes elemeket és azok vegyületeit.Kísérletekre alapozva adjon képet ezek jellemző kémiai reakcióiról.Ismertesse meg ezeknek az anyagoknak az előfordulását,előállítását,felhasználását,lehetőségekhez mérten élettani és környezeti hatásukat.
• Hívja fel a figyelmet,hogyan jelentkeznek a mindennapi életben a kémiai problémák,milyen lehetőségek kínálkoznak ezek megoldásásra.
• Ismertesse a témakörben szereplő anyagok kapcsolatát az egészséges életmóddal.

• A tanulók ismerjék s nemfémek,nemfém-oxid,sav,bázis fogalmát.
• Ismerjék fel a tulajdonságai alapján a klórt,az oxigént,ahidrogént,a vizet,a ként, a kén-dioxidot,a kénsavat,a szenet, a szén-monoxidot,a szén-dioxidot , szénsavat,a nitrogént,az ammóniát,a nitrogén-dioxidot,a salétromsavat.
• Ismerjék ezeknek az anyagoknak a felhasználását,kémiai és köznapi nevét.
• Ismerjék fel,hogy az anyagok tulajdonságai és élettani ill. környezeti hatása között összefüggés van.
• Legyenek képesek értelmezni kémiai szempontból a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat.
• Értsék a környezetvédelmi szempontok érvényesítését az ipari előállítások folyamatában.
• Ismerjék a fontosabb energiahordozókat,az energiatermelés és a környezetvédelem kapcsolatát.

Nemfémek és vegyületeik:

• A halogének,a klór,a bróm,a jód
• A hidrogén-klorid,a sósav
• A sav-bázis reakciók
• A háztartási sósav kezelése,tárolása,szakszerű felhasználása
• A savas kémhatás kimutatása
• A sav,bázis fogalma
• Az oxigén,az ózon
• A kén,kén-dioxid,a kénsav és a kénsavgyártás
• Oxidáció,nemfém-oxid
• A nitogén,az ammónia,a nitrogén-dioxid,a salétromsav ,az ammónium-nitrát és az ammónium-klorid
• A nitrátion egészségügyi hatása
• Foszfor,foszforsav
• Szén(grafit,gyémánt),a metán,a szén-monoxid,a szén-dioxid,a szénsav
• Nyersanyagok,energiaforrások,kőolaj,földgáz
• Energiatermelés,tüzelőanyagok felhasználása
• Szilícium,szilícium-dioxid,szilikátok,üveg,üveggyártás

• Ismertesse a pedagógus a témakör tanításával a mindennapi életben leggyakrabban előforduló fémes elemeket és azok vegyületeit.
• Kísérletekre alapozva adjon képet ezek jellemző kémiai reakcióiról.Ismertesse meg ezeknek az anyagokank az előfordulását,előállítását,felhasználását,ipari jelentőségét.
• Tudatosítsa ,hogy a fémek szerkezeti ismerete birtokában a fémek jellemző tulajdonságaira,célszerű felhasználási területeire lehet következtetni,hogy a megmunkálhatóságuk szoros összefüggésben van a szerkezetükkel.
• Ismertesse ,hogy a fémek megmunkálása,előállítása hatalmas anyagi költéggel jár,hogya fémek korrózióvédelme fontos és lehetséges.

• A tanulók ismerjék,tudják megmagyarázni,példákkal alátámasztani a fém-oxid,redoxireakció,oxidálószer,oxidáció,redukció,redukálószer,só ,ötvözetek ,korrózió fogalmát.
• Tudják az oldatok kémhatását megállapítani.
• Ismerjék fel tulajdonságaik alapján a nátriumot,a nátrium-hidroxidot,a kálciumot,a kálcium-hidroxidot,az aluminiuot és a vasat.
• Tudják,hogy az anyagokkal való bánásmód előírásának megszegése környezetszennyezést okozhat.
• Szerezzenek minél több információt a sajtó és a tömegkommunikáció segítségével a témakörben szereplő anyagok felhasználásával kapcsolatban.
• Szerezzenek jártasságot a kémiai reakcióegyenletek írásában.
• Ismerjék a sókat,keletkezési folyamatukat,előfordulásukat,felhasználásukat.
• Ismerjék az ötvözetek és a korrózióvédelem gyakorlati jelentőségét.

Fémek és vegyületeik:

• A fémek általános tulajdonságai
• A fémek,mint szerkezeti anyagok,ötvözetek
• A nátrium,a nátrium-oxid,a nátrium-hidroxid,a nátrium-klorid,a nátrium-karbonát
• Fém-oxid
• Az ionkötés
• Oxidáció,redukció,redoxireakciók
• Oxidálószer,redukálószer
• A lúgos kémhatás vizsgálata
• A kémhatás számszerű jellemzője: a pH
• A közömbösítés
• A só
• A kálium
• A kálcium,a kálcium-hidroxid,a kálcium-szulfát,a kálcium-oxid,kálcium-karbonát
• Az építkezés kémiája
• A magnézium,a magnézium-oxid
• A kálcium- és a magnéziumsók
• Az alumínium,az alumínium-oxid,a bauxit,az alumíniumkohászat
• A vas, a vas-oxid(ok),a vasércek,a vaskohászat
• A cink,az ólom,a higany
• Az arany,az ezüst,a réz ,a rézszulfát

• A tanulók érezzék,hogy a tudás elmélyítésének alapvető módszere a rendszerezés.
• Tudják megkülönböztetni a tanult anyagokat és kémiai reakciókat.
• Tudják a megismert anyagokat,kémiai reakciókat besorolni a megadott szempontok alapján.

Anyagok,kémiai reakciók csoportosítása:

• Az anyagok csoportosítása
• Halmazállappot
• Összetétel
• Eredet
• Felhasználás
• Gyakorlati jelentőségük alapján
• Vegyületek típusai
• Fémek,fém-oxidok,bázisok
• Nemfémek,nemfém-oxidok,savak
• Sók
• Kémiai reakciók csoportosítása
• Energiaváltozás
• Résztvevő anyagok száma
• Szerkezeti változás szerint

Ismétlés 6 óra

összesen: 74 óra

21. . Egy kis vegytan 7. Évfolyam (választható)

7.évfolyam heti 1óra összesen évi 37 óra

A Nemzeti Alaptanterv elveivel és követelményrendszerével összhangban elsődleges cél a kémia megszerettetése.

A kémis tanítás alapvető célja,hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai szemléleti és műveltségi tartalmat,amely a XXI.sz.-i kulturált ember számára szükséges.Ettől a tudásanyagtól várható,hogy eljuttat a környezetben megjelenő és a mindennapi tevékenységekben felhasznált anyagok kémiai sajátságainak, hatásainak,alkalmazásainak megértéséhez, és segít azok tudatos felhasználásában.Az elsajátítandó ismeretanyag és szemlélet hozzájárul továbbá a tanulók természet- és társadalom képének formálásához,egyéni képességeik felméréséhezés fejlesztéséhez,személyiségük kialakulásához.A kémiaoktatás maradandó élményt,a hétköznapi életben hasznosítható tudást,komplex természetbarát szemléletet kell adjon.

A célok megvalósítása érdekében a kémiatanítás feladata,hogy:

• járuljon hozzá a természettudományos műveltség megalapozásához,a tanulók legyenek tisztában az anyagi világ egységével ill. sokrétűségével,a kémia tudomány nagy felfedezéseivel;
• fejlessze a természettudományos és komplex gondolkodást az anyag tulajdonságainak a szerkezeten alapuló magyarázatával,az anyagszerkezet és az anyagi átalakulások vmint az energiaváltozások közötti kapcsolatok feltárásával,a tanulók kapcsolják ismereteiket más társtudományokhoz;
• mutassa be a kémia gyakorlati jelentőségét,a hétköznapokban betöltött szerepét,valósuljon meg a mindennapi életben nélkülözhetetlen ismeretek készségszintű alkalmazása
• támaszkodjon a lehető legnagyobb mértékben a közvetlen tapasztalatokra,az önálló kísérleti munkára,a tanulók ismerjék és egyszerű műveletekre használni tudják a kémia eszközeit;
• segítse elő a gondolkodásra nevelést és a problémamegoldó készség fejlesztését;
• alakítson ki megfelelő önállóságot a számítási feladatok megoldásában,az ábrák, grafikonok adatainak elemzésében,a tanulók legyenek képesek következtetéseket megfogalmazni;
• készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra,ill. a gyakorlati életben való részvételre;
• fejlessze a hatékony tanuláshoz szükséges készségeket,képességeket;
• járuljon hozzá az állandó önművelés iránti igény felkeltéséhez és fejlesztéséhez
• alapozza meg a korszerű környezetbarát szemlélet elsajátítását;
• üzemlátogatások,természetjárások ,környezeti séták során szerzett tapasztalatokkal és ezek elemzésével járuljon hozzá a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához;

• Ismerjék a tudomány alapjait,tudják elhelyezni a kémia tantárgyat a természetudományok rendszerében.
• Ismerjék meg és legyenek képesek használni az alapvető kémiai eszközöket.Az eszközökkel együtt ismerjék meg azokat az alapvető műveleteket is,amelyekben azokat használják.
• Legyenek képesek a látott és az önállóan végzett kísérletekből következtetéseket levonni.
• Minél több környezetünkből vett anyaggal,vegyszerrel dolgozzanak,azok tulajdonságait saját tapasztalataikkal állapítsák meg.Ismerjék a kémia szerepét a mindennapi életben és az iparban.Ismerjék a legfontosabb anyagok nevét,jelét,tulajdonságait,jellemző reakcióit,előállításait és felhasználását.
• Életkori sajátosságainak megfelelően legyen képes képletek,egyenletek szerkesztésére és számítási feladatok megoldására.
• Legyen igényük az önálló ismeretszerzésre,sajátítsák el a szaktárgy tanulásának helyes módszereit.
• Legyenek képesek az egyes természettudományos tantárgyak keretében tanultakat a másik tantárgy tanulása során felhasználni,alkalmazni.
• Tudják és akarják alkalmazni ismereteiket közvetlen környezetük és a természet védelmével összefüggő problémák felismerésében és megoldásában.

7.évfolyam:

• Kémiai alapismeretek
• Keverékek,oldatok
• Elemek,atomok
• Nemfémek és vegyületeik I.

8.évfolyam:

• Ismétlés
• Nemfémek és vegyületeik II.
• Fémek és vegyületeik
• Anyagok , kémiai reakciók csoportosítása

• szóbeli felelet
• a bemutatott és elvégzett kísérletek elemzése
• a részösszefoglaló órákat követő írásbeli felelet
• a rendszerező,összefoglaló órákat követő témazáró felmérés

• A tanár feladata olyan szituációk teremtése,problémák összeállítása,amelyekkel munkára ösztönözhetők a tanulók;
• A tanulók tanári irányítással ,de önállóan keressék az ok-okozati összefüggéseket,hasonlóságokat,különbségeket;
• Legyen minél több önálló munkavégzés,feladatmegoldás,önálló szakirodalom-feldolgozás,tanulói kiselőadás;
• A tantárgy sajátosságából adódik a kísérleteken alapuló tananyagfeldolgozás,benne a demonstrációs és tanulókísérlet egyaránt.

• tankönyvek,munkafüzetek,feladatlapok
• írásvetítő
• Tv,video
• Laboratóriumi felszerelések,vegyszerek
• Falitáblák
• Diavetítő,diasorozatok
• Modellek
• Periódusos rendszer
• Tanulókísérleti felszerelés