Bevezetés

 Székesfehérvár közhangulatát nagyon sokáig befolyásolta a maroshegyi „probléma”. Nap mint nap ugyanaz volt a téma, a 15 éves korosztálytól a nyugdíjasokig mindenki az önkényes lakásfoglalókról beszélt. Egyik konfliktus szülte a másikat, és növelte a város lakóinak feszültségét. A média „segítségével” az egész ország az ügy megoldására törekedett, kevés sikerrel, hiszen a nagy nyilvánosság csak mélyítette az ellentéteket. Mi személyesen átéltük ezt a feszült hangulatot, hiszen hónapokon keresztül nem volt olyan nap, hogy ne hallottunk volna a témáról otthon, az iskolában, a boltban, az utcán vagy éppen a szórakozóhelyeken.
A pályázatot sajtószemle és dokumentumok alapján állítottuk össze. Mivel az országos média sokat foglalkozott az üggyel, nem volt nehéz hozzájutnunk a különbözõ véleményekhez és információkhoz. Megpróbáltunk az adatok és tapasztalataink alapján valósághû képet alkotni az olvasó számára. Reméljük, hogy az igazsághoz közeli tényeket sikerült kiválasztanunk a sok rendelkezésünkre álló információk közül.
Rádió utca 11. 1995 novemberéig még a székesfehérváriak közül sem mindenki tudta, hol található ez az épület. 1997 végére már az egész ország ismerte a „11”-ben lakó romák történetét, és érdeklõdéssel várták, hogy a székesfehérvári önkormányzat hogyan próbálja megoldani ezt a régóta húzódó és sokszor megoldhatatlannak tûnõ problémát.
 A történet nem '95 novemberében kezdõdött. A háromemeletes téglaépület az 50-es évek elején épült. Harminc évvel késõbb felvetõdött, hogy az eredetileg nõtlen repülõtiszteknek épített szállót felújítják. Mivel a székesfehérvári repülõtér ebben az idõben szûnt meg, az akkori tanács úgy gondolta, hogy az ilyen módon felszabadult „lakásokat” bérházzá alakítják át. A döntést ekkor még elodázták, csak úgy, mint 1985-ben és 1990-ben. (A lakás szót azért tettük idézõjelbe, mert itt tulajdonképpen 15 és 20 m2 közötti szobákról van szó, és csak néhányat lehet az alapterülete alapján lakásnak minõsíteni.) Az önkormányzat végül is terv szerint bérlakásokat alakított ki a házban, és azokat a romáknak utalták ki bérleti szerzõdéssel.
1995-ben, az önkormányzat szeptemberi ülésén vetõdött fel újra a kérdés. Ekkor merült fel, hogy a házban akkor lakó 151 romát - 80 felnõttet és 71 gyermeket – kitelepítik, mert a bérleti díjat és a közüzemi díjakat nem fizették. Az épületek rongálása feltehetõen a közgyûlés döntése után kezdõdött meg, mivel elterjedt a hír, hogy lebontják a házat, így az ott lakókat már nem érdekelte az épület minõsége, csak a belõle „felhasználható” dolgok. Talán még ekkor sem gondolta volna senki, hogy a megoldást csak két év múlva találják meg…

Az üggyel kapcsolatban mindenkiben sok kérdés merült fel:
– hogyan kezdõdött a probléma
– mikor kellett volna lépni az ügyben a botrány elkerülése végett
– mi lett volna a helyes megoldás
– mi volt a politika szerepe
– szükség volt-e az országos nyilvánosságra
 Mi megpróbálunk választ keresni ezekre a kérdésekre, mint majd kiderül, több-kevesebb sikerrel.
 
 

Hol (volt) található a Rádió utca 11.?  A sokat emlegetett épület Székesfehérvár Maroshegy nevû városrészében található, az egykori Blagoevgrád lakótelep területén. A Rádiótelep, amelynek a ház is része volt, a városközponttól mintegy 3,5 kilométerre fekszik. Legegyszerûbben a 10-es busszal lehet megközelíteni, a Rádiótelep megállónál kell leszállni.