[Fõoldal]
[Pályázatok]
[Seregélyes]
[Arcok]
[Fotóalbum]
Csipszer Ákos - Kalló Eszter - Oláh
Vera
Rádió utca 11.
Bevezetés
Székesfehérvár közhangulatát
nagyon sokáig befolyásolta a maroshegyi „probléma”.
Nap mint nap ugyanaz volt a téma, a 15 éves korosztálytól
a nyugdíjasokig mindenki az önkényes lakásfoglalókról
beszélt. Egyik konfliktus szülte a másikat, és
növelte a város lakóinak feszültségét.
A média „segítségével” az egész ország
az ügy megoldására törekedett, kevés sikerrel,
hiszen a nagy nyilvánosság csak mélyítette
az ellentéteket. Mi személyesen átéltük
ezt a feszült hangulatot, hiszen hónapokon keresztül nem
volt olyan nap, hogy ne hallottunk volna a témáról
otthon, az iskolában, a boltban, az utcán vagy éppen
a szórakozóhelyeken.
A pályázatot sajtószemle és dokumentumok
alapján állítottuk össze. Mivel az országos
média sokat foglalkozott az üggyel, nem volt nehéz hozzájutnunk
a különbözõ véleményekhez és
információkhoz. Megpróbáltunk az adatok és
tapasztalataink alapján valósághû képet
alkotni az olvasó számára. Reméljük, hogy
az igazsághoz közeli tényeket sikerült kiválasztanunk
a sok rendelkezésünkre álló információk
közül.
Rádió utca 11. 1995 novemberéig még a székesfehérváriak
közül sem mindenki tudta, hol található ez az épület.
1997 végére már az egész ország ismerte
a „11”-ben lakó romák történetét, és
érdeklõdéssel várták, hogy a székesfehérvári
önkormányzat hogyan próbálja megoldani ezt a
régóta húzódó és sokszor megoldhatatlannak
tûnõ problémát.
A történet nem '95 novemberében kezdõdött.
A háromemeletes téglaépület az 50-es évek
elején épült. Harminc évvel késõbb
felvetõdött, hogy az eredetileg nõtlen repülõtiszteknek
épített szállót felújítják.
Mivel a székesfehérvári repülõtér
ebben az idõben szûnt meg, az akkori tanács úgy
gondolta, hogy az ilyen módon felszabadult „lakásokat” bérházzá
alakítják át. A döntést ekkor még
elodázták, csak úgy, mint 1985-ben és 1990-ben.
(A lakás szót azért tettük idézõjelbe,
mert itt tulajdonképpen 15 és 20 m2 közötti szobákról
van szó, és csak néhányat lehet az alapterülete
alapján lakásnak minõsíteni.) Az önkormányzat
végül is terv szerint bérlakásokat alakított
ki a házban, és azokat a romáknak utalták ki
bérleti szerzõdéssel.
1995-ben, az önkormányzat szeptemberi ülésén
vetõdött fel újra a kérdés. Ekkor merült
fel, hogy a házban akkor lakó 151 romát - 80 felnõttet
és 71 gyermeket – kitelepítik, mert a bérleti díjat
és a közüzemi díjakat nem fizették. Az épületek
rongálása feltehetõen a közgyûlés
döntése után kezdõdött meg, mivel elterjedt
a hír, hogy lebontják a házat, így az ott lakókat
már nem érdekelte az épület minõsége,
csak a belõle „felhasználható” dolgok. Talán
még ekkor sem gondolta volna senki, hogy a megoldást csak
két év múlva találják meg…
Az üggyel kapcsolatban mindenkiben sok kérdés merült
fel:
– hogyan kezdõdött a probléma
– mikor kellett volna lépni az ügyben a botrány
elkerülése végett
– mi lett volna a helyes megoldás
– mi volt a politika szerepe
– szükség volt-e az országos nyilvánosságra
Mi megpróbálunk választ keresni ezekre a
kérdésekre, mint majd kiderül, több-kevesebb sikerrel.
Hol (volt) található a Rádió utca 11.?
A sokat emlegetett épület Székesfehérvár
Maroshegy nevû városrészében található,
az egykori Blagoevgrád lakótelep területén. A
Rádiótelep, amelynek a ház is része volt, a
városközponttól mintegy 3,5 kilométerre fekszik.
Legegyszerûbben a 10-es busszal lehet megközelíteni,
a Rádiótelep megállónál kell leszállni.
|
|
A történet
Állásfoglalás
Melléklet
Befejezés
|