Februárban az utolsó visszhangok is elültek. 1998. júliusára mindössze egy család maradt a Palotai úti épületben. Most lehetne írni sikeres megegyezésrõl, de mi a szokásoktól eltérõen bemutatjuk, hogyan is alakult a helyzet néhány más településen. A közös vonás az, hogy mindkét eset romákkal kapcsolatos. Ezekben az ügyekben szintén nehezen (vagy még egyáltalán nem) született megegyezés. Íme, a két eset.
 1998. január 3-án éjjel egy háromgyerekes roma család feltört és önkényesen elfoglalt egy önkormányzati tulajdonú, egyszoba-konyhás, komfort nélküli bérlakást Móron. A hatlakásos ingatlan többi lakását már korábban megvásárolták a bérlõk. A tulajdonosok január 6-án (egynapon a fehérvári tanácskozással) tiltakoztak a móri polgármesteri hivatalban, és azonnali intézkedést, a család kilakoltatását követelték a jegyzõtõl. Kutér László, a jegyzõ elmondta: habár az önkormányzat nem lenne köteles elhelyezést kínálni, õ mégis felajánlott a családnak egy szükséglakást, s írásban felszólította õket, 15 napon belül költözzenek ki…
 Zámoly. Ez a helyszíne a következõ, máig is tartó történetnek. Az eset kísértetiesen hasonlít a Rádió útihoz. Az idõpont is szinte megegyezik: itt 1997. október 30-án "robbant a bomba". Az elõzmények: néhány roma család egy, az önkormányzat tulajdonában lévõ, életveszélyes állapotban lévõ lakást önkényesen elfoglalt. Miután az épület veszélyességére õk is felfigyeltek, kérték a zámolyi polgármestert, hogy biztosítson nekik lakást. A helyi vezetõ a kultúrházban helyezte el õket, majd hozzáláttak a probléma megoldásához. Felkeresték a roma szervezeteket, hogy anyagi támogatást szerezzenek elképzelésükhöz, amely a következõképpen nézett ki: akárcsak a fehérvári esetnél, itt is vásárolnának telkeket, házakat a családoknak, de lehetõleg Zámolyon kívül. A megyei cigányszövetség erre kijelentette, hogy csak abban az esetben folyósít támogatást, ha a romák Zámolyon maradhatnak. Patthelyzet. A zámolyi közgyûlés mindenesetre már március 26-án határozott: 1998. július 31-ig a családoknak el kell költözniük a kultúrházból…

Látható tehát, hogy a Rádió utca 11. esete nem egyedi, ilyen probléma az ország több pontján fellelhetõ. Mivel lehetne megállítani a lakásfoglalókat?