nem mond felelőst (%) Mindenki felelős (%) a romák felelősek (%) az önkormányzat a fő felelős (%)
Ellenséges 17 43 31 9
Hárító 16 44 28 12
Támogató 23 36 22 19
megkérdezettek (fő) 21 41 27 11

Ez a táblázat azt mutatja, hogy a romákhoz ellenségesen, hárítóan vagy támogatóan hozzáálló emberek miként vélekednek a felelős személyéről. Látható, hogy az ellentétek ellenére, nem volt sárdobálás, hiszen abban mindhárom kör egyetértett, hogy mindenki felelősség tehető a kialakult helyzetért.
 
 

A konfliktus kiéleződésében mekkora szerepe volt
a következő szervezeteknek, illetve személyeknek?

A táblázat tanúsága szerint a legnagyobb szerepe az érintett roma családoknak volt. Ennek igazságtartalmát nem nehéz belátni. Az is látható, hogy a legkevesebb köze Kuncze Gábornak, az akkori belügyminiszternek volt a konfliktushoz. Azt is meg lehet figyelni, hogy a megkérdezettek többsége nem nagyon tudta „hova rakni” Mózs Józsefet.
 

Abban, hogy a konfliktus végül is megoldódott, mekkora szerepe volt
a következő szervezeteknek, személyeknek?

 Nagy Közepes egy kicsi nem tudja, nem válaszol semekkora
Nagy István 51 18 5 24 2
székesfehérvári közgyűlés 45 21 7 25 2
Kuncze Gábor 35 19 11 30 5
cigány kisebbségi önkormányzat 28 24 15 27 6
Belügyminisztérium 28 22 12 32 6
Gettóellenes Bizottság 27 22 13 32 6
Horváth Aladár 25 19 14 37 6
az érintett roma családok 23 18 19 26 13
Mózs József 20 23 9 45 2

Újabb adatok, amelyek alátámasztják azt, hogy a megállapodás után Nagy István népszerűbb lett, mint előtte. Több meglepő adat is kiolvasható a táblázatból. Például Kuncze Gábor szerepe. A belügyminiszter mindössze az utolsó napon kapcsolódott be a konfliktuskezelésbe, mégis a harmadik helyen végzett a rangsorban. Néhányakat talán meglep a GEB helyezése is, hiszen a szervezet közel két és fél éven át szerepet vállalt az ügyben. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság is, sokan nem tudták eldönteni, kit is válasszanak.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap

A számok tükrében
 

Hathatós segítséggel sikerült megszereznünk a Széphő Rt. által 1996 közepén kiadott kimutatásokat a Rádió u. 11-el kapcsolatban. Sajnos az 1998-as adatok nem állnak rendelkezésünkre, de az alább olvasható adatok is roppant tanulságosak.

– 1995 novemberében 43 család lakott a Rádió u. 11-ben. Ez 151 embert jelentett, 80 felnőttet és 71 gyereket. A 43 család közül 30 rendelkezett lakáskiutalással, 13 volt önkényes lakásfoglaló.
– a ház lakói 1995-ben 1.384.716 forintot vettek fel segélyként
– a lakbér 200 és 500 forint mozgott (mindössze egy félkomfortos lakásért kértek 1300 Ft-ot). A lakók összesen 869.000 Ft lakbérhátralékot halmoztak fel.

A Széphőnek nem voltak olcsóak a házban lakó romák. Az kiszámlázott üzemeltetési, karbantartási és közüzemi díjak a következőképpen alakultak:

 1995 (Ft) 1996 első fele (Ft)
Üzemeltetés és karbantartás 1.748.000 630.000
lakbér és vízdíj 329.000* 186.000**
* ebből befizetett: 76.000 Ft
** ebből befizetett: 25.000 Ft

A lakók rengeteg hátralékot is felhalmoztak. Hogy kik? Íme:
– a korábban elköltözött lakók         298.000 Ft
– jelenlegi lakók                  1.010.000 Ft
– jelenlegi lakók az előző lakásokban   kb. 1.100.000 Ft
Nem kevés pénz, főleg, ha hozzátesszük, hogy ezek az összegek a késedelmi kamatokat nem tartalmazzák.

A lakások megoszlása
 Szobakiosztás szerint:
1 db 2,5 szobás
9 db 2 szobás
33 db 1 szobás

Komfortfokozat szerint:
1 db komfortos
2 db félkomfortos
22 db komfort nélküli
18 db szükséglakás

A házban lakó családok megoszlása jogi állás szerint (1996):
– lakásbérlő                15 család
– lejárt bérleti szerződéssel rendelkező 2 család
– önkényes lakásfoglaló         23 család
 

Köszönet

Szeretnénk köszönetet mondani Jarolics Bélánénak, aki rengeteg anyaggal, információval segítette munkánkat, illetve mindenkinek, aki a pályázat elkészítésében segítségünkre volt.

A pályázat során idézett újságcikkek a Fejér Megyei Hírlapból, a Népszabadságból, a Kurírból, a Népszavából valamint a Fehérvári Polgárból származnak.