[Fõoldal]
[Pályázatok]
[Seregélyes]
[Arcok]
[Fotóalbum]
Erős Gyula
A virtuális világ negatív hatásai
A 90-es években elejétôl újfajta szórakozási
lehetôséggel ismerkedhetett meg a magyar fiatalság.
A korábbi években is léteztek hazánkban játéktermek,
ezekben azonban fôleg "hagyományos" - flipper, biliárd,
nyerôautomaták - játékok voltak megtalálhatók.
Elvétve léteztek ugyan olyan helyek ahol elôfordult
egy-két (nyugatról behozott) számítógépes
játék, ezek viszont nem igazán erre a szórakozási
formára specializálódott egységek voltak, hanem
"nekünk ilyen is van" alapon üzemeltették szerkezeteiket.
A rendszerváltás után Magyarországon
is igény mutatkozott, egyrészt magukra a számítógépes
játékokra , másrészt arra , hogy ez a fajta
lehetôség mindenki számára elérhetôen,
frekventált és kifejezetten erre a célra szolgáló
helyeken legyen megtalálható.
Sorra létesültek az eleinte klubszerűen működô
de gyorsan terebélyesedô, hálózattá váló
játéktermek amelyek az évtized végére
beépültek a komplex szórakozást és szolgáltatást
nyújtó hatalmas méretű bevásárlóközpontokba.
A folyamatosan gyorsuló versenyben az üzemeltetôk
'rákényszerültek" arra, hogy egyre újabb, változatosabb,
nagyobb, élethűbb számítógépes játékokkal
szolgálják ki az odalátogató közönségek.
A játéktermek elterjedése azonban egyrészt
új problémákat vetett fel másrészt meglévô
problémákat helyezett új megvilágításba.
A meghirdetett vezérelvekkel ellentétben nem csupán
a kikapcsolódást a szórakozást szolgálják,
hanem a serdülôkorúak számára egy újfajta
, virtuális világot teremtettek.
Ez a világ veszélyeket rejt fôleg azon fiatalok
számára akik sérülékenyebbek valós
emberi kapcsolataikban gondolunk itt elsôsorban az érzelmileg
elhanyagolt, elhagyatott, rossz családi körülmények
között élô gyermekekre, serdülôkorúakra.
problémát jelenthet az is ha a szülôi szeretet
abban nyilvánul meg, hogy a gyermeknek adott zsebpénz felhasználását
(kulturális javakra) nem motiválják - még ésszerű
határokon belül sem - sôt helyeslik, hogy csemetéik
ezzel az összeggel szinte perselyszerűen működtetik a játéktermi
gépeket. A fiatalokanak ez a rétege volt az amelyre igazán
kiváncsiak voltunk.
Kutatásunkat Budapest négy legnagyobb bevásárlóközpontjában
üzemelô játéktermekben végeztük.
A kérdôív (1. melléklet) felvétele
véletlenszerű mintán történt, az adott helyet
látogatók körébôl. Figyelmet fordítottunk
arra, hogy minden helyen azonos számú (20-20, tehát
összesen 80) személyt kérdezzünk meg. Pozitív
élményünk volt, hogy csak nagyon kevesen zárkóztak
el a válaszadástól.
Szándékunk az volt, hogy igazolhassuk hipotézisünkben
megfogalmazott feltevéseinket, miszerint: a játéktermek
rendszeres látogatása, azoknál a serdülôkorúaknál,
akiknél már kialakult egy bizonyos függôség
ezzel a szórakozási formával kapcsolatban, negatív
személyiségjegy változásokat eredményezhet.
Kérdôívünkben szerepeltek a személyiségre,
a függôség meglétére, az anyagi lehetôségekre
és az emberi kapcsoltatok minôségére vonatkozó
olyan kérdések, amelyeket megfelelônek találtunk
a téma minél mélyebb feltárásához.
|