VII. Összehasonlítás

Az eddigiekben megismerkedtünk a legnépszerűbb könnyűzenei irányzatokkal. Most meg kellene próbálnunk valami összegzést készíteni, a zenei stílusokat és követőiket egymással összehasonlítani.

Maga a zene három fő elemből tevődik össze: dallamból, szövegből és ritmusból. Az elektronikus gépzene szinte kizárólag ritmussal, a gengszterzene szöveggel dolgozik. A rockzenénél a dallam és a szöveg egyformán fontos. A slágereknél mindháromból van egy kicsi, előadója válogatja, hogy melyik dominál.

Valamennyi irányzatnak megvan a maga egyenruhája. A rockerek külsejét tekintve kicsi a különbség fiúk és lányok között, míg a másik három irányzat esetében a különbség hangsúlyozott. Végeredményben mind a négy öltözködési mód divatot követ. A különbség az, hogy a rockzene hívei az eredetiség fontosságát hangsúlyozva lassan kialakították a maguk divaton kívüli divatját, míg a többi irányzat követői fenntartás nélkül vállalják a divat szerinti öltözködést. A legkevésbé uniformisjellegű a sláger- rajongók öltözéke. A külső megjelenés szempontjából a hajviseletnek van még jelentősége. Ez a gépzene rajongói között a zselé erőteljes alkalmazását, a rockereknél a hosszú haj kultuszát jelenti. De minden irányzatra jellemző lehet a hajfesték alkalmazása.

A zenéhez természetesen többnyire táncos szórakozás társul, ami élő koncerteken és különböző zenés bulikon egyaránt lehetséges. A különböző irányzatokra egyformán jellemző a hagyományos táncmodellek eltörlése, a páros helyett az egyéni- tömeges tánc bevezetése, ez legtökéletesebben az elektronikus gépzenében, legkevésbé a slágerzenében valósult meg.

A szórakozáshoz mind a négy táborban hozzátartozik a szeszfogyasztás, ám egyiknél sem "kötelező", ez sokkal inkább egyéni alkattól függ.

Azt tapasztaltuk, hogy három irányzat követőinek életében rendkívül fontos szerepet tölt be a zene, a slágerrajongók között azonban jelentős számban vannak olyanok is, akiket nem igazán érdekel, kedvenceiket ezért választják a legtöbbet hallható slágerek közül. Általánosságban igaz, hogy a zene a fiataloknak szórakozást, valamint egy közösséghez tartozást is jelent, ami értéket visz a hétköznapok szürkeségébe.

A rajongók belső világát vizsgálva nehéz általánosságokat kijelenteni, hiszen az egyéni karakterekben komoly eltérések lehetnek egy irányzat hívei között is. Ami azonban többé- kevésbé nyilvánvaló, az a világszemléleti hasonlóság. A gengszterzene kedvelői szinte kivétel nélkül ellenséges hozzáállású, gyakran pesszimista emberek. A rockerek is inkább az élet negatív jelenségeire figyelnek fel, ám az erre adott válaszaik nem feltétlenül pesszimisták. Velük ellentétben az elektronikus gépzene hívei szinte valamennyien optimisták, mindenből csak a jót veszik észre. A slágerkedvelőket nem lehet így kategorizálni.

Az irányzatok egymáshoz való viszonyát vizsgálva egy olyan modellt állíthatunk fel, melyben középen helyezkedik el a slágerzene, mely a legkülönfélébb stílusok slágeresített gyűjtőmedencéje, így viszonylag kevés a karakterisztikus jellege. Körülötte helyezkedik el a másik három irányzat, melyeknek megvannak a maguk markáns stílusjegyei és többnyire élesen elhatárolják magukat a többitől.

Az, hogy valaki egy zenei ízlést képvisel, függ attól, milyen környezetben él. Hajlamosak vagyunk ugyanis -főleg fiatalkorban- baráti körünkhöz, és annak ízlésvilágához alkalmazkodni. A zene, a zenés szórakozás pedig már vonja maga után a "táborral" történő külső és belső azonosulást. Viszont valakinek a jellemétől, beállítottságától is függ, hogy milyen zenéhez vonzódik, ezen keresztül pedig milyen barátokkal veszi körül magát, milyen környezetbe jár szórakozni.

A jellem és a csoporthoz tartozás tehát kölcsönhatás, és a fiatalok körében a kettő közötti egyik kapocs a zene.