[Fõoldal]
[Pályázatok]
[Seregélyes]
[Arcok]
[Fotóalbum]
Második rész, amelyben a felvételizésről
lesz szó
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium
(mai nevén Oktatásügyi Minisztérium) minden évben
megjelenteti a Felsőoktatási felvételi tájékoztató
című könyvet, amelyben az adott évi felvételi
eljárásokról és lehetőségekről,
a jelentkezés szükséges feltételeiről. Ekkor
indul az a sok hónapos, egészen július közepéig
tartó, hosszú és idegfeszültséggel teli
procedúra, amit felvételinek nevezünk.
A jelentkezés első lépése a március
elsejéig szükségszerűen beadandó jelentkezési
A és B lapok beszerzése, értelemszerű, pontos és
hiánytalan kitöltése, valamint postára adása.
Az A lap a jelentkezési törzslap, amelyből minden felsőoktatási
intézménybe pályázó egyet küld
be a Professzorok Háza elnevezésű, a felvételiket
koordináló intézménybe. Az A lap azért
feltétlenül fontos, mert az ezen a lapon szereplő adatok
alapján regisztrálják a jelentkezőt, valamint az
e lapon megjelölt intézményi karok sorrendjét
veszik figyelembe a későbbi eljárások során,
amennyiben több helyen is elérte a jelentkező a felvételhez
elegendő minimális pontszámot.
A tavalyi év óta a Közoktatási Minisztérium
lehetővé tette a bármekkora számú jelentkezés
lehetőségét. Az A lap kitöltése önmagában
nem elegendő, hiszen ezen a lapon nincs minden, a különböző
intézmények felvételi eljárásához
szükséges adat feltüntetve (pl. felvételi tárgyak,
beszámítandó középiskolai tantárgyak
eredményei, nyelvvizsgák, többletpontok beszámítási
kérelmek, különböző vizsgák alóli
mentességek stb.) Ezeket a B lapokat tehát minden kiválasztott
egyetemi vagy főiskolai szakra el kell küldeni, mert e nélkül
az adott helyre való jelentkezés érvénytelenné
válik.
A továbbtanulás
Miután március 1-ig feladták a jelentkezési
lapokat (a szükséges okiratokkal együtt), megkezdődik
a felvételizők regisztrálása a központi számítógépen,
mind az intézmények, mind pedig a Professzorok Háza
részéről. (Ez utóbbi visszajelzése nagyon
fontos, hogy az esetleg hiányosan beküldött, illetőleg
tévesen regisztrált jelentkezéseket a szükséges
határidőig pótolják, illetve kijavítsák).
A jelentkezések véglegesítése után
többnyire az év végi pontok megszerzése a cél,
majd május második hetében megkezdődnek az érettségik,
amelyek legkésőbb június közepéig befejeződnek.
Az érettségik egy része közös érettségi-felvételi
vizsga, amelyek már a felvételi vizsgák részei.
A közös érettségik megírása előtt
már megérkeznek az intézményekből a visszajelzések,
és ez alapján már minden jelentkező tudja, hogy
regisztrálták a jelentkezését, valamint megküldik
az közös írásbeli felvételik időpontját
is.
A szóbeli érettségi államilag előírt
kötelező legkésőbbi befejeződése után megkezdőnek
az intézmények saját, illetve egységes írásbeli
felvételijei, amelyről a jelentkezők külön írásos
értesítést kapnak előzőleg. Az úgynevezett
egységes írásbelik (pl. gazdasági, bölcsész,
jogi stb.) egy hét alatt lezajlanak. Ezen vizsgák időpontjai
megtalálhatóak a „kék könyvben” is. Az egységes
vizsgák érdekessége, hogy abban az esetben, ha valaki
több különböző szakra is történelemből,
vagy magyarból felvételizik, annak ugyanabból a tárgyból
többször is meg kell írnia ezt a vizsgát. (Ha például
valaki bölcsész szakra és gazdasági szakra is
egyaránt jelentkezik, akkor két különböző
történelem felvételit is meg kell írnia).
Az írásbeli vizsgák befejezése után
a jelentkezőknek lehetőségük van betekinteniük a dolgozatuk
értékelésébe, és amennyiben azzal nem
értenek egyet, úgy legkésőbb a betekintést
követő második munkanap végéig felülvizsgálati
kérelmet beadniuk az illetékes intézmény tanulmányi
osztályára. A felülvizsgálati kérelem
elbírálása után az írásbelin
elért pontszám véglegessé válik.
Az egységes vizsgák befejeződése után
zajlanak a szóbeli vizsgák. Erre a fajta vizsgára
csak az mehet el, aki megfelelő számú pontot ért
el az írásbelin, illetve néhány esetben akkor,
ha még matematikai esélye van a felvételije sikerére.
Ellenkező esetben a felvételi eljárás az adott szakra
megszakad és az oda való bejutás esélyei nullára
redukálódnak. A szóbeli vizsgáról való
igazolatlan távollét a további felvételi eljárásból
való kizárást vonja maga után. Több intézményben
is a szóbeli vizsgák időpontjában kell bemutatni
a vizsgabizottságnak az eredeti érettségi bizonyítványt,
valamint az esetleges mentességeket igazoló papírok
eredetijét. Azon intézményekben, ahol nincsen szóbeli
vizsga, ott legkésőbb a második tárgy írásbeli
vizsgájának megkezdéséig kell ugyanezen papírokat
bemutatni. A szóbeli vizsga befejeztével a jelentkezők
pontszáma véglegessé válik.
A felsőoktatási intézmény a jelentkezőket
egységes rangsorolás alapján veszi fel, arra a helyre,
ahol legelsőként teljesítette az adott szakra való
bejutás feltételeit. A rangsoroláskor az intézmények
kötelesek figyelembe venni a pályázó által
az A lapon megjelölt és kért elbírálási
sorrendet, beleértve a különböző finanszírozási
formákkal kapcsolatos sorrendet is.
A felvételi döntéshez minden estben ponthatárt
állapítanak meg, amelyet az adott egyetem, illetőleg főiskola,
a tervezett felvételi létszámára figyelemmel,
úgy határoz meg, hogy valamennyi jelentkezőt, aki e fölött
teljesít, felveszik, aki pedig nem éri el ezt a pontszámot,
azt arra a helyre nem vehetik fel. A megállapított ponthatárról
az egyetemek és a főiskolák az országos napilapokon
keresztül tájékoztatják (idén július
20-án) a széles nyilvánosságot. Ezután
minden felvételiző egy héten belül értesítést
kap a felvételi döntésről. A felvételt elutasító
határozat ellen a kézhezvételtől számított
8 munkanapon belül fellebbezéssel lehet fordulni a felsőoktatási
intézmény, kar vezetőjéhez, amennyiben a pályázó
úgy véli, hogy a döntéssel jogszabályt,
vagy intézményi szabályzatot sértettek. Az
intézmény vezetője megvizsgálja, hogy történt-e
szabálytalanság, vagy jogsértés, és
ennek eredményéről az érintettet 15 napon belül
tájékoztatja. E döntés után további
fellebbezésnek helye nincs.
Amennyiben a jelentkezőt nem veszik fel semelyik, az általa
megjelölt szakra sem, akkor még mindig van esélye az
ún. pótfelvételivel, amelyet a sajtón keresztül
hoznak nyilvánosságra a felvételi ponthatárok
kihirdetésével egy időben. Ez a lehetőség olyan
helyekre érvényes, ahol nem sikerült feltölteni
az előzőleg megállapított keretszámokat, illetve
január l-e után kaptak engedélyt a Közoktatásügyi
Minisztériumtól az adott szak megindítására
és ezáltal a felsőoktatási felvételi tájékoztató
könyvbe nem kerülhettek be.
|