SOROS ALAPÍTVÁNY Vissza a fôoldalra
[Pályázatok] [Egyéni mûvek] [Seregélyes] [Arcok] [Fotóalbum] [A könyv]

 
 
 
 

A debreceni középiskolás diákok közösségi

 tevékenységekben való részvétele

 

 
 
Készítették: Tolvaj Norbert
Kovács Anett 
Boros Zoltán
 

 
 
 
 
 
        A pályázatunk célja az volt, hogy megtudjuk a debreceni középiskolás diákok milyen mértékben vesznek részt a közösségi tevékenységekben. Közösségi tevékenység alatt értjük azt, amikor valamilyen közösségben (pl.baráti kör, család, szakkör) aktívan vagy passzívan részt vesz az egyén.
        Feltevésünk szerint a debreceni középiskolás diákok kis mértékben vesznek részt - mind iskolán belül,mind iskolán kívül - közösségi tevékenységekben. Ennek fõ okai szerintünk a következõk:

  1. A diákok iskolai túlterheltsége.
  2. Anyagi helyzete meghatározza minden diák tevékenységi körét.
  3. Nincsenek olyan programok,amelyek érdeklõdési körüknek megfelelne.
        Továbbá szerettûk volna bebizonyítani, az iskolák számára azt, hogy õk sem követnek el mindent azért, hogy saját tanulóik igényeit kielégítsék.
 
      Arra szeretnénk választ kapni, hogy
    - ha részt vesznek közösségi munkában, akkor milyen közösségben és miért járnak oda,
    - ha nem járnak közösségbe, ennek mi az oka
    - és, ha járnának, milyen közösségbe járnának szívesen.
        Számunkra ez azért fontos, mert a közeljövõben - a nemrég Debrecenben megalakult városi diákönkormányzatban és saját iskolánk diákönkormányzatában is - szeretnénk programokat szervezni. Ezért kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen az a program, amelyen diáktársaink optimális létszámban és lelkesedéssel vesznek részt.

 


Nehézségeink

        Magát a pályázatot úgy készítettük el, hogy a kérdõívek kitöltését az 1997/98-as tanévben szerettük volna megvalósítani. A kérdõívek kitöltését homogén környezetben terveztük. (Homogén környezet alatt értjük az azonos osztályba, azonos iskolába járó diákok közösségét.) Mivel a pályázat határideje augusztus 8. volt, ezért ezt a feltételt nem tudtuk teljesíteni. Így az elõre tervezett 300 diák helyett csak 112 diák szerepel a felmérésünkben. A sikeres pályázat elkészítése érdekében arra törekedtünk, hogy minden lényeges szempontból megközelítsük a témát. Okokat kerestünk és következtetéseket vontunk le azért, hogy többet tudjunk meg diáktársaink közösségi életétõl, szokásairól.
 
 

A vizsgálat lefolyása

        A kérdõívek lekérdezésében hatan vettünk részt kérdezõbiztosként. A vizsgálat során három iskolatípusban (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképzõ intézet) összesen 112 fõt kérdeztünk meg. Közülük 53 gimnazista, 49 szakközépiskolás, 10 szakmunkás tanuló. Felmérésünkben rendelkezünk minden korosztályról adatokkal. Lakóhely szempontjából a megkérdezettek közül 13-an vidékrõl járnak be, 11-en kollégisták és 88-an debreceniek.
 
 
 

A diákok iskolai leterheltsége

 
  • A "Mi a kedvenc idõtöltésed?" kérdésre adott válaszok tükrözik saját korosztályunk tevékenységében megnyilvánuló sajátos életérzését. A válaszok a következõk szerint csoportosíthatók: sport, ezen belül görkorcsolyázás, kosárlabdázás, futball; mûszaki dolgok iránti érdeklõdés - számítástechnika, autó-, motorszerelés; társas tevékenység - barátokkal való együttlét; alvás, pihenés, semmittevés.
  • A 7. kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy aki úgy érzi elég szabadidõvel rendelkezik, ténylegesen mennyi szabadideje van, és arra, hogy aki érzése szerint nem rendelkezik elég szabadidõvel, az ténylegesen mennyi idõvel rendelkezik. Pl.: Arra a kérdésre, hogy elég szabadideje van-e a gimnazista lányok 31%-a igennel válaszolt, õk átlagosan 4,4 óra szabadidõvel rendelkeznek. A szabadidõ mennyiségével elégedetlen 69% csak 3 órát tudnak szabadon eltölteni.
  • A szakközépiskolában tanuló lányok közül 26 % elégedett a rendelkezésre álló szabadidõ mennyiségével ,míg 74%-uk elégedetlen, kevésnek tartja.
  • A megkérdezett gimnazista fiúk körében 47% úgy érzi, elég szabadidõvel rendelkezik, míg 53%-uk kevesli szabadidejét. Ezzel szemben a szakközépiskolában tanuló fiúk 58%-a érzi elégnek a szabadidejét, 42%-uk pedig kevesli azt.
  • A szakmunkásképzõben tanuló diákok 62%-a elégedett a szabadidõ mennyiségével, 38%-a pedig kevesli a azt.
        A szakmunkásképzõben tanulók közül tízen szerepeltek a felmérésben, ezért az õ adataikat csak globális kérdésekben vettük figyelembe.        Külön vizsgáltuk azoknak a diákoknak a szabadidejét, akik kollégiumban laknak és azokét, akik vidékrõl járnak be Debrecenbe. A kollégisták - akik úgy érzik, hogy elég szabadidejük van 3,5 óra szabadidõvel rendelkeznek. ( Õk az összes kollégisták 36%-át tették ki.)
        A Debrecenbe bejáró diákok közül, akik saját bevallásuk szerint elég szabadidõvel rendelkeznek átlagosan 4,5 órát töltenek el ( a bejárósok 31%-a), akik nem érzik elégnek szabadidejüket, azoknak 3,4 óra jut szabadidõre (a bejárósok 69%-a ).
        Az itt kapott információ is tükrözi az arányokat, de érdekes, hogy egyes diákok 1 órát elégnek tartanak a szabadidõre, míg mások akár 7-8 órát is kevésnek vélnek.
        Összefüggést kerestünk a diákok szabadidõre és tanulásra szánt idejének mennyisége között, hogyan tudják összhangba hozni (ezt az összefüggést csak a gimnazista fiúk és lányok csoportjában vizsgáltuk). A 21. kérdésre adott válasz alapján 3 kategóriát hoztunk létre.
  1. tanul a szabadidõ rovására
  2. szórakozik a tanulás rovására
  3. egyik sem megy a másik rovására
        Majd ezt összevetettük a 7. a) kérdésre adott válaszokkal. Megnéztük azoknál a gimnazista lányoknál a tanulásra szánt órák számát, akik a 21. kérdésben a 3. választ adták, az õ esetükben az átlagos tanulásra szánt idõ 3,5 óra, 2. esetben ez átlagosan 1,7 óra, míg az 1. esetben 5,4 óra.
        Ez az arány a gimnazista fiúknál a) esetben 6 óra b) esetben 1,25óra, c) esetben 2,41 óra.
        Ezekbõl a nyers adatokból két következtetést vontunk le:
     1. A lányok úgy érzik, hogy többet tanulnak, mint a velük egyidõs fiúk.
     2. Az ideális tanulásra szánt idõt, az képviseli, aki egyensúlyba tudja állítani a tanulást a szabadidejével. Ez tükrözõdik a kutatásban is, ugyanis aki a c) pontot választotta, az egy köztes állapotot jelölt meg az a) és b) pontok között. Feltevésünk - miszerint a középiskolás diákokat az iskolai tanulás leterheli - úgy véljük itt megerõsítést nyer. És ezt is azon okok közé sorolhatjuk, ami miatt a diákok kisebb mértékben vesznek részt közösségi tevékenységekben.
 

Anyagi háttér

        A diákok részvételét jelentõsen befolyásolhatja még az anyagi helyzetük is (16. kérdés). A megkérdezettek 24,56%-a  választotta az 1-es értéket, szerintük az anyagi helyzet egyáltalán nem befolyásolja a közéleti tevékenységben való részvételüket. 11,4%-uk szerint kicsit befolyásolja, 32,46%-uk szerint közepes mértékben, 14,9%-uk szerint nagy mértékben befolyásolja, 16,67%-uk úgy érzi, teljes mértékben meghatározza az anyagi helyzet tevékenységi körét.
        Úgy gondoltuk, hogy az anyagi helyzet nagymértékben befolyásolja, meghatározza a diákok különféle tevékenységekben való részvételét. Ezzel ellentétben, meglepõen tapasztaltuk, hogy az anyagi helyzet, nem vagy kis mértékben befolyásolja a programokon, rendezvényeken való részvételüket.
 
 

Érdeklõdési területek

        A diákok passzivitásának másik oka, hogy nincsenek igényeiket kielégítõ rendezvények az iskolájukban, így kénytelenek kifelé fordulni, eltávolodni az iskolai közélettõl.
        Ezeknek az embereknek az igényeit vizsgáltuk a 14. kérdésben. A legtöbben sportolási, táncolási és képzõmûvészeti foglalkozásokra vágynak (a megkérdezettek körében, a sport 28%-nyi, a tánc 17%-nyi, a képzõmûvészet 9%-os arányt mutat).
        Vannak még egyéb igények, amelyeket, szívesen kipróbálnának, ilyenek például a rádiózás, a színjátszás, filmklub, koncertek. Természetesen vannak olyan diákok is, akik elégedettek iskolájukban folyó rendezvényekkel, lehetõségekkel.
        A 15. kérdésben a diákok szórakozási lehetõségeire kérdeztünk. Egyre nagyobb az érdeklõdés a house party-k, éjszakai szórakozóhelyek (nem disco), tánc- és teaházak, sportcentrumok iránt. Szinte minden iskolában vannak a tradicionális rendezvényeken kívül (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás) más programok is, amelyek általában a DÖK (Diákönkormányzat) által szervezettek (20. kérdés). Ezeket a gimnazisták közömbösen fogadják (az ötös skálán felvett értékek átlaga 3,3, ez a szakközépiskolákban tanulóknál 3,7,  a szakmunkástanulóknál 3,1-es arányt mutat).




Információszerzés

        A rendezvények látogatottsága szempontjából fontos, hogy mindenki idõben tájékozódjon azoknak idejérõl és helyérõl (ehhez kapcsolódik a 17. kérdés). Arra kerestük a választ, hogy a diákok honnan szerzik az információkat a különbözõ programokról.
        A tanulók 48%-a diáktársaktól, 26%-a plakátokról, 18,7%-a az iskolarádióból, 10%-a a tanároktól, 5%-a sehonnan sem értesül a rendezvényekrõl. Az iskolaújság és a szórólap, mint információforrás elenyészõ arányban jelenik meg.
 
 

A DÖK feladata

        Az iskolai rendezvények jelentõs részét a DÖK-ök szervezik, ezért fontosnak tartottuk azt, hogy a diákok szerint mi a legfontosabb feladata a DÖK-nek. Három lehetõség közül választhattak a kérdezettek a 19. kérdésben. A legtöbben a programszervezést választották mint legfontosabb feladatot (a megkérdezettek 43,5%-a), a második legfontosabb feladatként az érdekvédelmet jelölték meg (32%-uk), és csak harmadik helyen szerepelt az információ közvetítése (12,5%-uk választotta). Voltak a válaszolók között olyanok, akik nem látták értelmét a DÖK mûködésének, illetve nem tudtak választ adni a kérdésre. Korosztályunk sajátosságaként jelenik meg, hogy a tanulók (lásd a 18 kérdésben) leggyakrabban barátokkal töltik a szabadidejüket. (a megkérdezettek 69%-a).
 
 

Iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenységek összehasonlítása

        A kérdõív 10. kérdésében próbáltuk ütköztetni az iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenységi köröket, így próbáltuk megtudni, hogy milyen programokon vesznek részt szívesen diáktársaink, illetve bebizonyítani azt a feltevésünket, hogy az iskolában nincs elég és a diákok igényeit kielégítõ programlehetõség.
Az értékelésben a gimnazisták adatait szerepeltetjük. A tevékenységekre szánt idõt - az iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenységekre vonatkozóan egyaránt - négy egységre bontottuk, amelybõl, négy kategóriát alkottunk. 



 
1,  0 órát (egyáltalán nem) szán a tevékenységre
2,  0-2 óra között foglalkozik az adott tevékenységgel
3,  2-8 óra között foglalkozik, illetve
4,  8 óránál többet szán az adott tevékenységre

Sport:
 
iskolán belül 1.) 18% 2.)70% 3.) 10% 4.) 2%
iskolán kívül 1.) 41,18% 2.)11,76% 3.) 31,37% 4.) 15,69%

Iskolán belül a sport a kötelezõ testnevelés órákat jelenti, míg iskolán kívül a legtöbb ember nem sportol, ha mégis, barátai társaságában több idõt tölt ezzel a tevékenységgel mint mással.
 
Tudományos tevékenység:
 
iskolán belül: 1.) 52% 2.) 32,7% 3.) 15,3% 4.) 0%
iskolán kívül: 1.) 57,14 2.) 30,61% 3.) 10,2% 4.) 2,04%
    
Tudományos tevékenységként értelmezhetjük a szakkörökön fakultációkon való részvételt ezért kötõdik nagyobb arányban az iskolán belüli tevékenységhez.

Közéleti tevékenység:
 
iskolán belül: 1.) 49% 2.) 26,4% 3.) 11,3% 4.) 13,3%
iskolán kívül: 1.) 72% 2.) 12% 3.) 6% 4.) 10%

Meglepõ az iskolán belül közéleti tevékenységet nem folytató 49%, hiszen az iskolának a közéleti tevékenységet gyakorló színtérként is funkcionálnia kellene.
A munka fogalmát ellentmondásosan értelmezték, ezért a feldolgozásba nem került bele.

Disco és house party:
 
iskolán belül: 1.) 81% 2.) 11% 3.) 8% 4.) 0%
iskolán kívül: 1.) 63% 2.) 20% 3.) 10% 4.) 7%

A kapott adatok azt tükrözik, hogy a diákok ilyen irányú igényeiket szórakozóhelyeken elégítik ki.
 
Tánc:
 
iskolán belül: 1.) 84% 2.) 16% 3.) 0% 4.) 0%
iskolán kívül: 1.) 64% 2.) 22% 3.) 12% 4.) 2%

A megkérdezett diákok ezirányú érdeklõdésüket nagymértékben az iskolán kívüli egyesületekben végzik.

Kórus:
a megkérdezettek körében nem volt rá példa.

Teaház:
 
iskolán belül: 1.) 76,5% 2.) 13,7% 3.) 7,8% 4.) 2%
iskolán kívül: 1.) 83% 2.) 7% 3.) 2% 4.) 8%

A teaház mint társas találkozási forma - bár igényként sok helyen megjelenik - egyenlõre az iskola falai közt valósul meg, aminek oka lehet hogy a diákok itt ingyen jutnak teremhez.

Képzõmûvészeti kör:
 
iskolán belül: 1.) 90,2% 2.) 7,8% 3.) 0% 4.) 4%
iskolán kívül: 1.) 88% 2.) 6% 3.) 2% 4.) 4%

Ez az adathalmaz nagyjából az érdeklõdõk azonos arányát mutatja.

Színjátszó kör:
 
iskolán belül: 1.) 85% 2.) 7,4% 3.) 3,8% 4.) 3,8%
iskolán kívül: 2.) 0% 2.) 30,61% 3.) 1,92% 4.) 3,85%

Az iskolán belül mûködõ színjátszó körbe járók aránya még mindig meghaladja az iskolán kívül ilyen tevékenységet folytatók arányát

Újság, TV és rádió mint tevékenységi forma az operacionalizálás során elkövetett hibák miatt szintén nem értékelhetõ.
 
Zenélés:
 
iskolán belül: 1.) 92,3% 2.) 1,9% 3.) 1,9% 4.) 3,9%
iskolán kívül: 1.) 80,67% 2.) 9,62% 3.) 3,85% 4.) 5,77%

Az iskolában emelt óraszámban zenével foglalkozók arányát, meghaladja az iskolán kívül hobbiból zenélõk aránya.
 

 Konklúzió

        Bebizonyosodott számunkra, hogy a diákok részt vesznek ugyan közösségi tevékenységekben, de nem a korosztályi szervezésû programokat, hanem sokkalta szívesebben választják a szórakoztatóipari és vendéglátó-ipari egységeket. De ennek ellenére felmerül az igény egy olyan szórakozóhely iránt is, ahol nyugodtan lehet beszélgetni, lehetõség van az ismerkedésre, alacsonyak az árak  és halk hangulatzene szól.
Igényelnék egy sportcentrum létrehozását, ahol alacsony árakért, magas színvonalú szolgáltatást kapnának. Lehetõséget szeretnének : úszásra, görkorcsolyázásra, kosárlabdázásra és futballozásra.A Pályázat - a kérdõív szerkesztés, kérdezés és feldolgozás - során szerzett tapasztalataink:
  1. Nagyobb figyelmet kellett volna szentelnünk a kérdések pontos megfogalmazására. Például a hetes kérdésnél - Hétköznap / hétvége - egyetlen napra, vagy  az egész hétre vonatkozik-e?
  2. A kérdezõbiztosok felkészítésére több idõt kellett volna szánnunk.
 
 

Egy késõbbi kutatásban figyelmünket arra is szeretnénk fordítani, hogy a családi szocializáció során kapott kulturális tõke nagyban meghatározza a diákok érdeklõdését és tevékenységi körét. De ez, mint minden elõfeltevés, bizonyításra vagy cáfolatra szorul, amit egy késõbbi vizsgálat során végeznénk el.
 
 

SOROS Alapítvány webmaster@soros.hu