Készítette: Megyesi Margit
Kõröstetétlen, 1997. június - július
Pályázatszám: 743/5/58

        Az élet a mindenség láttató tükre. Az élet az ember legdrágább kincse, a legnagyobb boldogsága. Élet nélkül nincs semmi. Aki elpusztítja az életet, az elpusztít mindent. Élet nélkül nincs ébredés, nincs lelket emelõ gyönyör és nincs szívtépõ fájdalom - semmi nincs!
Az élet néha kegyetlen, elkeserítõ, de néha csodálatos és gyönyörû. Minden rossz az élõt sújtja és minden jó az élõt boldogítja. az élet TE vagy és ÉN vagyok és Õ a harmadik, akit mi ketten létrehoztunk. Az élet, amely képes önmagát újrateremteni és a pillanatok sokaságából képes létrehozni az örökkévalóságot.

        Az élet a világmindenség legnagyobb csodája és a természet legtökéletesebb alkotása. És minden életek legnagyobbika, legtökéletesebbike az ember, aki az évmilliók alkotómûhelyében azért született, hogy ura és védõje legyen az életnek.

HA EMBER VAGY, FELELÕS VAGY ÖNMAGADÉRT ÉS FELELÕS VAGY MINDEN ÉLETÉRT! Ha ember vagy, felelõs vagy az egész természetért. Tõled függ, hogy meddig lesz tavasz, nyár, õsz, tél. Tõled függ, hogy meddig lesz napfény, levegõ, víz, virág és zöld lomb. Tõled függ, hogy meddig lesz születés, játék, munka, szerelem, boldogság, szépség. Tõled függ, hogy meddig lesz élet a Földön.

        A legszebb, legtöbb, legnagyobb - amit az ember tehet - az élet megmentése. Kezünkben a hatalom az élet megmentésére és megsemmisítésére. A kérdés az: hogyan él az ember a hatalmával, mit tesz, mit cselekszik az életért vagy az élet ellen? Elkövetett bûneink máris megbocsáthatatlanok. Mentjük az életet és osztjuk a halált.

        Vigyáznunk kell. mert ha a jó és a rossz szellem harcában Lucifer gyõzedelmeskedik, akkor örökre megsemmisül a legszebb pillanat - az ÉLET -, amiért érdemes volt megszületni.
 

 A  dohányzás nem az emberiséggel született. Európában csak Amerika felfedezése után indult el diadalútjára a dohányzás.  Az ember mindig csodálta a füstöt és a tûzet. Már az õsember is felismerte a tûz és a füst elõnyeit. Rájött, hogy az állatok félnek ezektõl. De ne menjünk ennyire vissza a múltba. Az indiánok és a különbözõ népcsoportok varázslói, papjai is csodálták a tûzet és annak füstjét. A különbözõ szertartásokon mindig jelen volt a tûz, a füst. E kettõ köré számos hiedelem fûzõdött, már azokban az idõkben is. Úgy vélték a füst elûzi a gonosz szellemeket, a haragot. Ekkor még nem volt mértéktelen a dohányzás, ellentétben napjainkkal. Az indiánoknál a piázás, a dohányzás meghitt ünnepi dolog volt.
  A harag elûzése volt a cél akkor is, amikor Kolumbuszt 1492-ben megajándékozták a dohány levelével. De, ha azt keressük ki hozta át Európába a dohányt, akkor nem Kolumbusz ajtaját kell megkopogtatnunk. A felfedezõ az indiánok ajándékát a tengerbe dobta. Az izzó levélrõl és füstjérõl elsõnek Ramón Pane tudósított. Pane Kolumbusszal érkezett Amerikába, a felfedezõ második útján. A hódítók (Cortez és Pizarro) katonái azt hitték, hogy az indiánok erõsebbek, egészségesebbek lesznek a dohánytól. Késõbb a spanyol kikötõkben nagy feltûnést keltettek az orrukból és szájukból füstöt fújó hazatért tengerészek. Az inkvizíció (nagy felháborodással) istenkáromlásnak, mások csodagyógyszernek tartották.
             Volt azonban három tényezõ, ami visszafordíthatatlanul megsokszorozta a dohányzók számát. A háború, a pestis és az üzlet. A döghalál 1663-tól 1679-ig végigjárta Hollandiát, Angliát és Bécset. A túlélõk között sok volt a dohányos. Elterjedt az a hír, hogy a füst megvéd a pestistõl.
             A háborúkban a katonák bátorságot, erõt merítettek a nikotinból. A háború végén  a katonákat az ifjúság csodálta. Megpróbálta lemásolni, átvenni szokásait. A legegyszerûbb módja ennek a dohányzás. A magyar vitézek a török elleni végvári harcokon ismerkedtek meg a pipázás rejtelmeivel. A példát itt az idegen zsoldosok mutatták. A XVII. században már általánossá vált a pipázás nálunk is. Hazánkban ma már csaknem a lakosság fele dohányzik. 1867 után már a Magyar Dohányjövedék uralta a piacot.
             A dohány jelentõs anyagi hasznát elsõnek Erzsébet angol királynõ vette észre. A dohány egyre jobban terjedt. Az emberek kezdték felismerni káros hatásait is. A túlzsúfolt középkori várostüzeket nem egyszer a dohányzás okozta. A gyakori tüzek miatt 1639-ben Konstantinápolyban már halállal is büntették a dohányost.  Az üzleti életben a dohány haszna eleinte csak a királyé lehetett ( a monopólium miatt). Ez ma már nem így van, de az biztos, hogy a dohány jelentõs anyagi hasznot hoz a vele kereskedõnek.

 A mai cigarettát a XIX. században "találták fel". A feltaláló egy leleményes katona volt, akinek eltört a pipája az 1832-es török-egyiptomi háború alatt. A puskát papírhüvelyeken át töltötték meg puskaporral. A katona ezeket a hüvelyeket töltötte meg dohánnyal. Ezek voltak a világ elsõ cigarettái. 1865-re már megépült az elsõ cigarettagyár. Az elsõ világháború meggyorsította a cigaretta elõrelépését. A gépek között nehézséget okozott volna a pipa. Végül a cigaretta annyira fontossá vált a katonák számára, mint például a muníció, vagy az étkezés. Sõt, a katonák jobban hiányolták a dohányt az élelemnél. A nõk körében a háború utáni egyenjogúság harcban terjedt el.
 
 

         A dohányzás elsõ formája. Az indiánoktól ered. Mindig valamiféle ünnepélyesség veszi körül. A pipázáshoz idõ kell. A pipázó ember sokkal kevesebb dohányt szív el, mint a cigarettázó ember. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pipázás kevésbé veszélyes. A pipázásnak is megvannak a maga veszélyei. Az igaz, hogy a pipázok között kevesebb a tüdõrákos, de több az ajak-, a nyelv- és a szájüregrákos.

         Ennek az eredetét is az indiánoknál kell keresnünk. Európában csak a XVIII. századtól vált ismerté. A szivart általában a nemesek szívták, ezért egy idõ után a méltóság jelképévé vált. Az indiánok még kukoricalevélbe csavarták, de ma már ezt felváltotta a vékony dohánylevél. Hazánkban Széchenyi István terjesztette el szipák néven. A szivarozás nagyon hasonlít a pipázásra. Ennek is megvan a maga szertartása, valamint ezt sem szívják tüdõre (a pipa füstjét sem tüdõzik le). Káros hatásai is megegyeznek a pipázás ártalmaival. Sok szivarozó embertársunk levágja a szivar végét. Ezzel hibát követ el , mivel így a nikotin- és a kátrányszûrõ hatás is csökken.
 

         A dohányzás ezen formáját a mexikói és dél-amerikai õslakosságtól tanultuk el. A tubákolás XIV. Lajos francia király uralkodása idején érte el fénykorát. Ma már kevesen sorolhatók a tubákosok soraiba. Tubákoláskor a nikotin az orron át jut a szervezetbe. A dohányport felszippantották, ami késõbb nagy tüsszögést okozott a tubákosnak. A dohányt nem égetik el, ennek következtében nincs kátránytartalom, nem rákkeltõ. 

         A bagózás dél-amerikai õsi szokás. A dohány rágásából áll, amihez hozzátartozik a köpködés. Érthetõ, miért nem vált népszerûvé a nemesek körében. A nikotin a szájnyálkahártyájából szívódik fel. Rákkeltõ kátrány itt sincs, de okozhat szájüregi rákot. A dohány ilyen módon történõ fogyasztása nem túl "elegáns", ennek ellenére Németországban ma is divat.

         Napjainkban a legelterjedtebb dohányzási forma. Számos káros hatása van, ezért ezt bõvebben mutatom be.
 

         Mindenki maga dönti el cigizik-e, vagy sem. Amikor úgy 7-8 éves lehettem anyukám megkínált cigarettával. 2 évvel idõsebb nõvérem is ott volt és az idõsebb jogán övé volt az elsõ "kóstoló falat". A biztatásra jó nagyot szívott a cigarettából, aminek nagy köhögés, könnyes szemek lett a vége. Nekem ennyi elég volt a cigarettából egy egész életre. Sokan kínáltak meg "legalább egy slukkal", de nekem nem hiányzik a dohányzás, akármilyen jó és rossz oldalai is vannak. Dehogy mást is meggyõzzek, íme néhány rémisztõ, de valós adat.

A dohánylevél kémiai összetétele:

Szánhidrátok: glükóz, fruktóz, szacharóz, maltóz, dextrinek, keményítõ, nektinek, peutozánok, cellulóz, lignin. kutin. sziberin.
Nitrogéntartalmú anyagok: aminók, nitrátok, fehérjék, ammónia, amidok, alkaloidák, NIKOTIN.
Szerves anyagok: hangyasav, ecetsav, oxálsav, borostyánkõsav, fumársav, almasav, citromsav, klorogénsav, kovasav.
Festékanyagok: klorofill, karotin, xantofill, flavonok, antoklorok, antociánok, rutin.
Cserzõanyagok: inozit, kinasav, klorogénsav.
Illóanyagok: furfurát, észterek, alkoholok, terpenek, rézgyanta, gyantasavak, CIÁNOK, paraffinok.

A dohányfüst kémiai összetétele:

Gázfázis 91,2%
59%  nitrogén
13,4% oxigén
13% szén-dioxid
3,2% SZÉN-MONOXID
1% argon
1,6% egyéb: szénhidrogének, nitritek, furánok, CIÁNHIDROGÉN, ammónia, kén és  klórvegyületek

Szilárd és gõzfázis 8,2%

Dohánykátrány: BENZPIRÉN, ANTRACÉN, fenolok, szerves savak, aldehidek.
 

NIKOTIN
         Egy szál cigaretta átlagosan 1 gramm dohányt tartalmaz. Ez körülbelül 10 milligramm nikotint jelent, ebbõl 3-4 mg kerül be a dohányzó szervezetébe. Ez ne tévesszen meg senkit kicsi a bors, de erõs!!! Egy rendszeres dohányos szervezete óránként 20 milligramm nikotint képes elviselni. Nem dohányosnál ennél kevesebb is már rosszullétet idézhet elõ.
         A nikotin lebomlása oxidációs folyamat révén megy végbe. Félóra,  esetleg egy óra elteltével már a májban, tüdõben és a vesében bomlik a nikotin. A vesében tovább kiválasztódik, de ez lassabb folyamat (6-8 óra).
         A dohányzásra való rászokást elõsegíti a kezdeti idõben fellépõ kellemes hatások. Javul a szellemi teljesítõképesség, aktívabbnak, frissebbnek érzi magát a dohányos. Az újabb szál cigaretta nyugtatja a központi idegrendszert. A függõség kialakulása már ekkor elkezdõdik. A dohányosnak "komfortérzése" van a dohányzástól és ez egyre jobban "követeli" az újabb cigarettát.
         Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik. Ennek egyrészét (1/3) a dohányos, a többit (2/3) a helységben tartózkodok (a dohányos is) lélegzik be. A füstben található égéstermékek és vegyületek száma meghaladja a 4000 is. A füstöt kétfelé oszthatjuk. Van fõfüst (a dohányos szívja be) és mellékfüst. Ha végiggondoljuk  mindenki dohányzik a világon, ha akár egyetlen egy ember elszív 1 cigarettát. Igaz a "nem dohányzok" csak közvetve dohányoznak (õk a passzív dohányosok).A mellékfüst veszélyesebb a fõfüstnél is, mivel ezt nem szûri meg a filter.
 

  

1. Hamuövezet, (elfogyasztott cigaretta)
2. Kb. 1000 Celsius hõmérsékletû izzó övezet
3. Elszenesedett gyûrû
4. Szenesedõ övezet. Itt mennek végbe a kémiai folyamatok. A nikotin desztillálódik és a füstbe kerül (cigarettánként 1-3 mg). Elõször serkentõ, majd bénító hatása van. A nikotin befolyásolja a gyomor- és bélmûködést, valamint hat a nyálelválasztásra is.
5. A füst itt hûl le 30-40 Celsius fokra.
6. A filter. A káros anyagokat szûri le, de csak egyrészét. A cigaretta rövidülésével ezek az anyagok is visszakerülnek a füstbe. A filter a káros anyagoknak legfeljebb a 25%-át szûri le.

• Mire felérsz a negyedikre, nem kapsz levegõt, de nem baj, hiszen úgyis el akartál már költözni egy pincelakásba. (a pulzust percenként 6-10-et növeli)
• Nem kell ébresztõóra, mert köhögésedre ébred az egész család.
• Gyakran járhatsz orvoshoz!
• A szexre sem lesz gondod, a dohányzás elõbb-utóbb impotenciához vezet.
• Gyerekeidnek nem kell megmutatnod, mit hogyan kell csinálni, hiszen a dohányzás már amúgy is a vérükben lesz.
• Ha nem lenne meg ez a "jó szokásod", annyi pénzt takarítanál meg, hogy évente hetekre kénytelen lennél nyaralni menni, vagy más értelmetlen dolgot csinálni.
• Sportban nem kell izgulod a sikerért, mert a teljesítményed úgyis kisebb, mint a nem dohányozóké.
• Nem kell naphosszat sétálgatnod a forgalmas városban, hogy egy kis káros anyagot lélegezhess, ennek akár tízszeresét is beszippanthatod, amikor csak kedved tartja.
• Életed nem függ ismerõsöktõl, barátoktól, "illatos" leheleted az embereket távol tartja tõled.
• Nem kell kivilágítanod magad, mert sötétben is megismernek szagodról és a tõled szinte elválaszthatatlan apró parázsdarabról.
• Minta állampolgárrá válsz, hiszen komoly pénzekkel szponzorálod az államot, munkát adsz a dohánygyárak dolgozóinak, csakúgy mint a kórházaknak, tüdõszanatóriumoknak, ezen kívül korai halálod miatt még a nyugdíjat is megspórolják rajtad

 
A dohányzás károsságát elsõnek 1962-ben (Angliában) és 1964-ben (Amerikában) bizonyították be. Magyarországon minden lakosra 3100 cigaretta jut egy évre. A dohányzás sok problémát okozhat egészségünkben. Tüdõ-, gége-, ajak-, nyelv-, szájrák, érelmeszesedés, nemi zavarok. A különféle rákok legtöbbször a dohányosnál fordulnak elõ, de elõfordul passzív dohányosnál is. Különösen oda kell figyelnünk a terhes anyákra. Õk nem csak saját magukat, de magzatukat is mérgezik. A magzatvízben már 4-5 perc múlva észlelhetõ a nikotin. A szén-monoxid is nagy veszélyt jelent a magzatnak és a csecsemõnek egyaránt. A dohányos terhesség hatásai még az iskolás korban is észlelhetõk. A dohányzás már a magzat megfogantatását is nehezíti. A nõknél a peteérést, a férfiaknál a spermiumok termékenységét gátolja. A havi ciklusokat meghosszabbítja és meddõséget is okozhat. Gyakoribb a terhesség alatti vérzés, vetélés és a koraszülés is a dohányos nõk köreiben. A férfiaknál a spermiumok alakját, mozgékonyságát, életképességét csökkenti. Bizonyosságot nyert, hogy már 10 szál cigaretta elszívása is növeli a "hibás" spermiumok számát. A dohányzás mindkét nemnél a gének mutációját is okozhatja. Ez súlyos fejlõdési rendellenességhez, a magzat elhalásához és vetéléshez is vezethet. A magzat fejlõdése lelassul, az újszülött súlya, testhossza és fejtérfogata kisebb lesz. Napi 10 szál cigaretta mintegy 100 gramm testsúlycsökkenést okozhat az újszülöttnél. A nikotinon kívül a hidrogén-cianidok is nagy veszélyt jelentenek a magzatnak. Ez ugyanis sejtméregként fejti ki romboló hatását a magzat szervezetében. A cigaretta a magzati tüdõ fejlõdését is gátolja. A koraszülés nagy hátrányt jelent az újszülöttnek. Sérülékenyebb és érzékenyebb a fertõzésekre a koraszülött. A dohányosok körében az újszülött elhalálozása is 1,5-szer gyakoribb. A szoptatási idõszak alatt elszívott napi 10-15 szál cigaretta a csecsemõ szervezetébe a mérgezõ mennyiség felét jutatja. Hatására hányás, hasmenés, vérkeringési zavar léphet fel a csecsemõnél.
         A dohányzás a fiatalokra is káros. Csökkenti az értelmi képességet, növeli a vérnyomást. Az iskolákat tekintve a dohányzás a szakmunkásoknál a legelterjedtebb. Jobb a helyzet a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban.
 

         A dohányzás útjára lépést sok tényezõ segítheti és segíti is. A lépés megtétele után az út elhagyása igen nehéz. Az elsõ lépés enyhe mérgezéssel jár, ami szédülésben, hányingerben, fejfájásban és szapora szívverésben nyilvánul meg. A szervezet gyors alkalmazkodóképessége miatt ez nem sokáig tart. A leszokást nehezíti, hogy a dohányzás elsönek csak a jó oldalát mutatja. A nikotinról le lehet szokni. Nem okoz testi függõséget. A dohányzónak a mozdulat hiányzik leginkább. Egy cigaretta elszívásakor kb. 10-szer veszi szájához a cigarettát a dohányos. Egy átlagos dohányos napi 20 szál cigarettát szív el. Ez évente 73000 mozdulatot jelent.
         Statisztikák bizonyítják, hogy a dohányos ember 12 évvel él kevesebbet. Egy szál cigaretta 16 perccel rövidíti meg életünk. A dohányos ember az életében elégetett cigaretták árán tudna venni egy új nyugati gépkocsit. Azoknak akik 20-22 évesen már napi 20 szál cigarettát szívnak el kevés az esélyük a leszokásra. De az éremnek van másik oldala is. A 23-25 éves koráig nem dohányzó embernek megvan a jó esélye a dohánymentes életre.
         Véleményem szerint csökkenteni kellene a dohányos jeleneteket a filmekben. A reklámokat pedig mégjobban korlátozni kellene. Jó példát mutat ilyen téren az Egyesült Államok. Követni kellene a példát! 

1. Gondolkodj el azon, hogy miért dohányzol, mikor gyújtasz rá, hány cigarettát szívsz. Dohányzási napló vezetése sokat segíthet.
2. Sorold fel a nemdohányzás elõnyeit! Például: több zsebpénz, elmarad a köhögés, friss kellemes illatod lesz, egészséges maradsz, nem zavarod barátaidat a füstöddel.
3. Tedd próbára akaraterõdet, jelöld meg a napot, amikor abbahagyod a dohányzást. A nehéz napokon azértse gyújts rá!
4. Mond meg szerelmednek, barátaidnak, családodnak, hogy elhatározásra jutottál, és kérd segítségüket.
5. Gyõzd meg egy közeli barátodat, rokonodat, hogy együtt szokjatok le.
6. Készülj fel a dohányzásmentes életre, rejtsd el a hamutartókat, öngyújtókat, gyufát, szellõztesd ki a szobádat, mosd ki ruháidat, hajadat!
7. Szerezz be egy jó adag kalória szegény rágcsálnivalót, répát, almát, cukormentes rágógumit, hogy legyen valami a szádban, és a kezedet sose hagyd tétlenül: firkálgass, fejts rejtvényt, kössél.
8. Kerüld az olyan helyeket, ahol tudod, hogy kevés ellenállást tudsz mutatni a kísértéssel szemben: kocsmákat, discot, ebéd utáni közös ücsörgést, amíg ellenállóképességedet elég erõsnek érzed.
9. Már az elsõ nap jutalmazd meg magad valami aprósággal a cigarettán spórolt pénzbõl, vagy gyûjtsd össze, és az elsõ cigarettamentes hétvégén vásárolj valami különlegeset!
10. Gratulálj magadnak minden el nem szívott cigarettáért! Számold meg, hogy mennyi a cigaretta, amire nem gyújtottál rá, és tartsd mindig szem elõtt a leszokás elõnyeit.

         Az alkohollal 10 ezer éve találkoztunk elõször. Ekkor már 3-3,5 milliárd éve volt élet a Földön, és így nem is olyan nagy ez a szám.

           Az elsõ részeg ember valószínûleg a nomád állattenyésztõk körébõl került ki. Bódulatát a forró nyári napon tömlõben tárolt megerjedt tejtõl kaphatta. Az erjedt tej hatásával elsõnek Indiában és Elõ-Ázsiában találkoztak mintegy 8 évezrede.  Õseink  véletlenszerûen találkoztak az  alkohollal
Õsünk a meleg és fárasztó nyári nap elõl barlangjába menekült. Szomjúságát a már kicsit kesernyés tejjel próbálta oltani. Fáradtsága elmúlt, helyébe vidámság (és egy kis szédülés) költözött. Az újból és újból megkóstolt tej végül mély álomba ringatta. Az ébredést fejfájás, rossz kedv és fáradtság kísérte. Az idõközben kiborult tejet két sündisznó eszegette. Az "italtól" megrészegült sünik nem úgy viselkedtek, mint máskor. Hancúrozva, birkózva hagyták el a barlangot. A jelenet megmozgatta Õsünk éles logikáját. Rájött, hogy a sünik (és saját ) viselkedése valamint az erjedt tej között összefüggés van. Legközelebb már tudatosan vitt magával erjedt tejjel teli tömlõt.
         Az idõ teltével egyre több bódító hatású bogyót ismertek meg õseink. Az alkoholról szóló elsõ írás i. e. 3000-el született Mezopotámiában. Ekkor már állítottak elõ a mai értelemben vett szeszt. Az elsõ alkoholellenes társaságot II. Ramszesz (egyiptomi fáraó) alapította meg i. e. 1350-ben. Céljuk az alkoholfogyasztás mérséklése volt. A teljes betiltás lehetetlen lett volna, mivel az ünnepeken és a vallási szertartásokon is elengedhetetlen volt. 

         Az alkoholfogyasztók száma egy kicsivel kevesebb a dohányosok számánál. De így is sokan sorolhatók az alkoholfogyasztók közé. Az alkoholfogyasztás és az alkoholizálás nem ugyanaz. Az ital több felé osztja az emberiséget. Vannak alkoholisták, vannak néhanapján ivók. Akadnak olyanok is, akik csak az ünnepelt köszöntésére isznak egy-két kortyot. Olyan is elõfordul, hogy az ünnepeltet üdítõvel köszönti valaki. A legrosszabb helyzetben az alkoholisták vannak.
         Miért? Miért isznak, amikor olyan sok a megható józan életrõl szóló film és könyv? Reszket kezük, bizonytalan a lelkük. Vajon mi hiányzik életükbõl? A cél? Az önbizalom? A szeretett? Ki tudja. Ha kérdezik õket hallgatnak vagy fecsegnek, de a lényeg ritkán kerül a felszínre. Az igazság az, hogy nem is sokan kíváncsiak rájuk. Mi az érdekes egy leépülõ alkoholistában? Pedig ok mindig van ki miért iszik. De annyi minden történt már az elsõ pohár óta.

  

  

         Az alkoholista a családi életet is megkeseríti. A gyerekek és a család helyzete egyértelmûen háttérbe szorul az ital miatt. Nem csak a forintból jut kevesebb rájuk, hanem a nyugodt percekbõl is. Az alkoholista felesége (férje) vagy elválik, vagy inni kezd. Igen gyakori azonban a házastárs tûrése szenvedése is.  Akik csak a felszínt látják az államot hibáztatják. A busás hasznot emlegetik(1989-ben 50 milliárd forint volt), de nem nézik az ivászatok általi lógások miatt kifizetett táppénzt, az idõ elõtti nyugdíjazás ráfizetéseit.

  

         Elvonókúrára azt utalják, aki saját erejébõl már nem képes lemondani az italról, de sok az önkéntes résztvevõ is. A teljes gyógyulás igen ritka. Az önkénteseknek is csak a 10-15%-a "gyógyul" meg. Az alkohollal foglalkozó orvosok leggyakrabban az italozás  személyiségromboló hatását emlegetik. Ennek ellenére az "alkoholistáknak" sok egyéb tünete van. Egykedvûség, agresszivitás, ügyetlenség, tájékozódás zavar és emlékezet-kihagyás, izomgyengeség, kettõs látás, egyensúlyzavar az alkoholisták útkísérõi. Ilyenkor nem egyszer már csak az elvonókúra segíthet. Az elvonókúra igen nehéz. A gyógyszerre alkoholt itatnak az orvosok és állandó felügyelet alatt tartják a pácienseket. De így is vannak "színészek" . Beveszik a gyógyszert és megjátsszák a beteget. Szédülést, hányingert imitálnak.
          A legtöbb alkoholista csak a kezelés utáni 1-2 hétig marad gyógyult. Utána minden kezdõdik elölrõl. A mégis meggyógyultak hálát adnak az istennek, mert segített rajtuk.
 

         A kábítószer nem sokkal fiatalabb az emberiségnél. A vallási rítusokon jelent meg elsõnek. Régen a népek varázslóit látnokoknak, kiváltságosoknak hitték. Úgy tartották a varázslók képesek kommunikálni az istenekkel és látják a jövõt. A sámánok öntudatlan állapotban lejtették különös táncaikat, kiléptek a valóságból. Hallották a zene színeit és látták a színek hangjait. A legelsõ kábítószert a légyölõ galócából állították elõ. A kendert, a mákot és koka leveleit az õsi kultúrák szent növényként tisztelték. A kender termesztésérõl szóló elsõ írásos bizonyíték még i. e. 450-rõl maradt ránk. A mákból nyert ópium terjedésének az alkoholtilalom sokszor kedvezett. Az ópiumot az orvostudomány 300 évig használta mindenféle bajra, kórságra. A szer miatt 1840. április 4-én az angolok és kínaiak között kitört az elsõ ópiumháború. Ugyanis a kínai császár úgy vélte, hogy a küföldiektõl semmi olyat nem lehet kapni, ami ne teremne Kínában. De tévedett és az angolok elárasztották Kínát ópiummal. A hajóhaddal gyakorlatilag nem rendelkezõ császári hadsereg végül elvesztette az elsõ ópiumháborút. A dél-amerikai indiánok évezredek óta ismerik és használják a kokaint. A kokalevélrõl az Inka Birodalomban azt hitték  isteni tulajdonságai vannak. Az indiánok kokalevelet rágtak az éhség érzésének csökkentésére és a nagyobb munkaerõért. Náluk a kokarágás generációról generációra öröklõdött. Az 1886-ban született Coca-Cola egészen 1903-ig tartalmazott kokaint. 1859-ben izolálták a kokaint, és ezzel forradalmasították a sebészetet. A betegek azonban sokszor nem tudták abbahagyni a kokain használatát, mivel kialakult a függõség. A drogok gyógyászati alkalmazása mindig akkor siklott félre, amikor valamilyen módon elkezdtek visszaélni vele. A drogok pokollá teszik emberek millióinak életét mind úgy napjainkban mint a régmúltban.
 

	ADSZ:   Pénzt és magadat, az életedet!   Másoknak adod!   Azoknak, akik belõled élnek!   Életet - halálért!
VÁRSZ:   Álmokat a valóságban.   Rózsaszín ködöt, jókedvet.   Megoldást a gondjaidra.   Repülést.
KAPSZ:   Egy szippantást.   Füvet, tablettát, bélyeget, port.  Ez tényleg jó.   El is hiszed, hogy itt a megoldás.  Pedig valójában nem kaptál semmit!  Repülsz. Azután zuhansz.   Mélyebbre, mint gondolod.  Ennyi!   Ennyi voltál!

     Ezeket a gyógyszereket kizárólag receptre adják, az ezzel visszaélõk azonban megtalálják a módját, hogy hozzájussanak a napi adagjukhoz. A nyugtatók az agyon belül az impulzusokat lassítják, a görcsoldók a vegetatív idegrendszerre hatnak. EZEKRE A GYÓGYSZEREKRE KEMÉNYEN RÁ LEHET SZOKNI. A nyugtatókat fogyasztók egy idõ után ingerlékenyek, rosszkedvûek lesznek, ha csökken, vagy elmarad a szokásos (de egyre növekvõ) adag. 

 A hozzászokás szempontjából a nyugtatóknál is veszedelmesebb hatású szerk. Amelyeket könnyû túladagolni, különösen, ha alkohollal kombinálva élnek vissza velük. A gyógyszeres öngyilkossági kísérleteknél az altatók tömeges beszedése a leggyakrabban alkalmazott módszer. Az altató hosszú, álmatlan  alvást okoz, kellemetlen ébredéssel. Ha a kellemetlen érzéseket nyugtatóval csökkenti észre sem veszi és máris élete természetes részévé válik. Az altatóhoz hozzászokott ember attól kezd félni, hogy a gyógyszer nélkül nem tud elaludni. Ez az adag emeléséhez vezet. Ha hirtelen elvonás pedig súlyos izgalmi állapotot idézhet elõ.

Leggyakrabban használt szerek:
Altatók és nyugtatók: Valeriána, Tardyl, Belloid, Sevenal, Dorlatyn,
Hypnoval-ca, Eunoctin, Noxyron.
Nyugtatók: Seduxen, Andaxin, Elenium, Xanax.
Kábító fájdalomcsillapítók, ópiumszármazékok: Dolargan, Depridol, Morphium hydrochlorid, Codein, Coderit, Hydrocodien. 

     A kábítószerezés ezen formája a fiatalok körében a legelterjedtebb. A kábulatot a szerves oldószerek tömény gõzének belélegzésével érik el a visszaélõk. Ilyen állapotban gyakoriak a hallucinációk. Az elsõ tizenéves áldozat 1974-ben halt meg a szipózás következtében. 3 év múlva már 21-re növekedett ez a szám. A halál oka legtöbbször légzés-, szívbénulás, kábult állapotban történt baleset volt. Gyakori a repülni tudás, vagy rendkívüli erõ érzete. A fiatalok nem veszik komolyan a szipózás veszélyeit. Napjainkban csökken a szipózók száma, de helyére "igazi" kábítószerek lépnek. A szipózást fogyás, hányinger, szédülés, étvágytalanság és a körmök rendellenes növekedése kísérheti.

Szipózó anyagok lehetnek: technokol, benzin, aceton. 

     Kábítószerként nyilvántartott, de gyógyszerként is alkalmazott mesterséges anyagok. Ezek a vegyületek a központi idegrendszer izgalmi depresszív állapotát válthatják ki, és hallucinációkat, a magatartás, a felfogóképesség, a hangulati állapot zavarát hozzák létre.
 

 Korunk egyik legfelkapottabb szintetikus kábítószere. Legfiatalabb izgatószerek közé tartozik ez a tabletta formájú drog. Fajtáik száma hétrõl hétre bõvül. Az új fajtákat a molekulaszerkezetek megváltoztatásával nyerik. Az új változatok gyorsan kerülnek piacra és sok embert megmérgeznek mire a törvénykezés kábítószernek minõsíti. Hatására élénkség, és hallucinációk léphetnek fel. A fogyasztó mindent és mindenkit szeretetre méltónak lát. Fokozza a nemi vágyat, de a beteljesülés gyakran kudarcba fullad. Maradandó agykárosodás, erõs pszichikai függõség alakulhat ki. Veszélyt jelent a tabletták elkészítési körülményeik is. A tablettákat nem steril zuglaborokban kísérletezik ki és a kísérleti alany rögtön élesben a fogyasztó. Újabban a tablettákat heroinnal "dúsítják", hogy kelendõbb legyen az áru. A függõség ez által gyorsabban kialakul. Az extasy színes tabletták formájában kapható. A fehér, a "mákos", vagy színes tablettákon különbözõ ábrák találhatóak. AZ EXTASY CSAK GYÓGYSZER FORMÁJÚ TABLETTA, DE NEM GYÓGYSZER!!!!
Készítõik nem mindig azonos dózissal dolgoznak, mert félnek a lebukás veszélyétõl. A tabletta legnagyobb veszélyét a nagy mértékû testhõmérséklet-növekedés jelenti. Ez elérheti akár a kritikus 42-43 Celsius fokot is! Ilyenkor gyakori a hõsokk kialakulása és az izomfehérjék széthullása. A szervezet a fölösleges hõmennyiséget (szó szerint) lihegéssel adja le, mint a kutya. A tabletta hatására a szomjúságérzet megszûnik. Ennek következtében kiszáradás és hõguta veszélye áll fenn. Mások viszont szomjúságérzetük miatt literszámra iszák a vizet. Az extasy nem játék, nem egy ártalmatlan boldogság szérum, hanem igen komoly kábítószer! A róla szóló rémtörténetek is valósak, nem pedig mese habbal.
 "JEGYEZD MEG, HA LEVESZEL 'EX'-ET FELDOBÓDSZ, DE MINÉL TÖBBSZÖR HASZNÁLOD, ANNÁL MÉLYEBBRE SÜLLYEDSZ! A TABLETTÁTÓL LEHET, HOGY ISTENNEK ÉRZED MAGAD, DE EZ AZ ÚT BIZTOSAN A POKOLBA VEZET!" 

     Az LSD 1938-ban született. Már kis adagokban is jelentõsen befolyásolja a lelki folyamatokat, háromszor erõsebb a hallucinációs hatása. Hatására agresszió, gondolkodás lassúság, idõ és tér zavar, valamint romlik a helyzetfelismerés. Feltûnõ az LSD-t használónál a szédülés, a tág pupilla, a gyorsuló szívmûködés, hányinger és a kóma. Tabletta formájában, vagy oldatban vivõ anyaggal (pl.: kockacukorral) kapható. Az LSD hatása alatt az egerektõl még a macska is megijed. Egy tûhegynyi mennyiség elegendõ lehet akár 8-16 órás "utazáshoz". Az LSD nem okoz fizikai függõséget, de annál erõsebb a kialakult pszichikai függõség. A fogyasztó meggyõzõdéssel vallja, hogy a szer hatására mindent "világosabban" lát. Az LSD hatása teljesen kiszámíthatatlan. A szer hatása alatt lévõk gyakran úgy érzik képesek a vízen járni, vagy madár módjára repülni. Elõfordul, hogy az utolsó tabletta bevétele után hónapokkal késõbb a drogos váratlanul újból "utazik". Az LSD-t elsõnek por alakban állítják elõ, ami késõbb golyó, csillag és piramis alakzatot kap. Nagyon elterjedt az LSD-bélyeg. Gyakran ezzel történik a "beetetés", hiszen az ingyen bélyegek sikeresen elcsábítják a fiatalokat. 

Legális kábítószerek: valamennyi kábító hatású gyógyászati anyag, amelyet szigorú ellenõrzés mellett az orvostudomány alkalmaz. Például az érzéstelenítésre használt szerek (morfium).

Illegális kábítószerek: minden olyan kábult, bódult állapotot elõidézõ anyag, amelynek elõállítását, forgalomba hozatalát jogszabály tiltja.

     Minden drognak más a megjelenési formája, másként hat az ember szervezetére, mások a tünetek. Ebben a fejezetben az általánosítható tünetekrõl, magatartásbeli változásokról és gyanút keltõ használati tárgyakról beszélünk.

Lelki (pszichés) tünetek:
 

• idegesség, belsõ nyugtalanság, feszültség,
• pesszimista hangulat, reménytelenség, kedvetlenség, közömbösség, depresszió
• minden ok nélküli örömkitörések, váratlan és meglepõen nagy közlékenység.

• túl sok, gyakran összefüggéstelen, csapongó beszéd
• minden ok nélküli ingerlékenység, zaklatottság
• a figyelem- és a koncentrálóképesség zavara
• feledékenység, figyelmetlenség, megbízhatatlanság
• hirtelen fáradtság, teljesítõképesség gyakori változása
• alvászavarok, térbeni és idõbeni tájékozódás zavara
• hallucinációk, roham szerûen jelentkezõ félelem érzés
• üldözési mánia, öngyilkosságra való késztetés

• ismeretlen eredetû tûszúrások elsõsorban karon, combok belsõ felületén, bokák környékén, nyakon,
• beesett arc, kimélyültebb szemgödör, a pupillák szûkebbek, vagy tágabbak mint általában, a szem vörös.
• folyamatos száj szárazság, orrfolyás, kisebesedett orrkörnyék
• étvágytalanság, hányás, erõteljes fogyás, légzési nehézségek, szívpanaszok
• csillapíthatatlan mozgáskényszer, erõs izzadás, rendkívüli szomjúság, remegõ kezek, részeghez hasonló járás

• a tanulmányi eredmények hirtelen, indokolatlan romlása, családi kapcsolat romlása, zárkózottság, új barátok titkolása, elhanyagolt test és koszos ruházat
• egyre gyakoribb és megmagyarázhatatlan pénzszûke,

• alumínium fóliába csomagolt kis csomagocskák, kis méretû plasztik tasakok
• figurákkal ellátott fehér vagy színes tabletták, színes ábrákkal díszített kicsiny bélyegek
• ismeretlen eredetû gyógyszerek, porok, cigarettapapír, kis kézi cigarettatöltõ szerkezet, kézzel sodort cigaretták amelyek végét sodrással zárták le,
• kendernövény nevelése, termesztése,
• egyszer használatos tûk, fecskendõk
• olyan kanál amelyen látszik, hogy gyakran tartják tûz fölé
• szokatlan, gyomnövények szagára emlékeztetõ szag a lakásban
• üres vagy kitöltött orvosi vények
• kifacsart citrom a fiatal holmija között található (segíti a heroin gyorsabb feloldódását)

     Évente Magyarországon legalább 20.000, világszerte mintegy 2 millió ember HALÁLÁBAN játszik szerepet a dohányzás!! A tüdõtágulás és az idült hörghurut hazánkban évente csaknem 4000 ember halálát okozza, akinek 90%-a aktívan dohányzott.
Továbbá ott leselkedik még a száj-, torok-, és gégerák  veszélye is.Ezeket 5-ször gyakrabban kapják meg azok, akik nem szívják le a füstöt, hanem csak pipáznak vagy szivaroznak.Kinek jó így élni?Tényleg megéri? Visszatartó tény talán az is, hogy a dohányzás a nemi mûködést is károsítja.Mindkét nemnél csökkenti a termékenységet, s a károsodás annál valószínûbb, minél korábban kezdi valaki, s minél többet szív.(Ez nem igazán elõnyös a másik nemnél.......)
 

Ilyen tüdõvel akarsz élni???????

Veszélyben a nemdohányosok IS...
Egyesek azt gondolják, hogy mások dohányfüstjének belégzése nem vszélyezteti a passzív dohányosokat, vagyis a nemdohányzókat.Pedig náluk kb. 1/3-ával nõ a tüdõrák kockázata.A passzív dohányzás  gyermekeknél és csecsemõknél aggasztó következményekkel járhat.Hm, pont rájuk kellene gondolnunk, hiszen a jövõnk tõlük függ.              Kutatási eredmények szerint az általuk belélegzett cigarettafüst évente átlagosan átlagosan 80-150 cigi elszívásával egyenértékû.Emiatt gyakran betegszenek asztmában, tüdõgyulladásban, és hörghurutban.Kicsit jobban oda kellene figyelni embertársainkra....
 

Ha már cigizel, itt egy kis segítség a leszokáshoz...
 

1. Határozd el, hogy abbahagyod!

Ez nem olyan egyszerû dolog, ahogy elsõre gondolnád. Mennyi pénzt költesz cigire? Nem tudnád valami más, értelmesebb dologra elkölteni? Dehogynem!!!!Öregkorodra hogy akarsz élni? Betegen, levegõért kapkodva, vagy egészségesen?            Ha mindezeket végiggondolod be fogod látni, itt az ideje, hogy változtass káros szokásaidon.
2. Készülj fel, és válassz ki egy idõpontot! Ez az idõpont fogja jelezni leszokásod kezdetét! Éppen ezért fontos, hogy viszonylag stresszmentes idõszakod legyen, ez tovább növeli az esélyeidet!
3. Ha valami problémád van, próbálj meg megnyugodni. De ne gyújts rá!! Rendezd magadban a gondjaidat. Légy erõs!! Nem jó ha fokozatosan próbálod abbahagyni a cigizést, ez általában nem sikeres. Mondd meg barátaidnak, ismerõseidnek, hogy le akarsz szokni, és kérd meg õket, hogy segítsenek neked ebben!
4. Gondolj mindig arra, mennyivel jobb a füstmentes élet!! Egyre jobban fogod érezni magad, egyre könnyebbé válik az önmegtartóztatás. A cigin megspórolt pénzed költsd valamire, amit szeretsz!!! Ez lesz a jutalom az erõfeszítésekért. Ne szívj el újabb szálat, vagy slukkot, ez ugyanis rendkívül nagy hátramenetel az eddig elért eredményekhez képest!!!

• Mire felérsz a negyedikre, nem kapsz levegõt, de nem baj, hiszen úgyis el akartál már költözni egy pincelakásba. (a pulzust percenként 6-10-et növeli)
• Nem kell ébresztõóra, mert köhögésedre ébred az egész család.
• Gyakran járhatsz orvoshoz!
• A szexre sem lesz gondod, a dohányzás elõbb-utóbb impotenciához vezet.
• Gyerekeidnek nem kell megmutatnod, mit hogyan kell csinálni, hiszen a dohányzás már amúgy is a vérükben lesz.
• Ha nem lenne meg ez a "jó szokásod", annyi pénzt takarítanál meg, hogy évente hetekre kénytelen lennél nyaralni menni, vagy más értelmetlen dolgot csinálni.
• Sportban nem kell izgulod a sikerért, mert a teljesítményed úgyis kisebb, mint a nem dohányozóké.
• Nem kell naphosszat sétálgatnod a forgalmas városban, hogy egy kis káros anyagot lélegezhess, ennek akár tízszeresét is beszippanthatod, amikor csak kedved tartja.
• Életed nem függ ismerõsöktõl, barátoktól, "illatos" leheleted az embereket távol tartja tõled.
• Nem kell kivilágítanod magad, mert sötétben is megismernek szagodról és a tõled szinte elválaszthatatlan apró parázsdarabról.
• Minta állampolgárrá válsz, hiszen komoly pénzekkel szponzorálod az államot, munkát adsz a dohánygyárak dolgozóinak, csakúgy mint a kórházaknak, tüdõszanatóriumoknak, ezen kívül korai halálod miatt még a nyugdíjat is megspórolják rajtad

 
     A dohányzás károsságát elsõnek 1962-ben (Angliában) és 1964-ben (Amerikában) bizonyították be. Magyarországon minden lakosra 3100 cigaretta jut egy évre. A dohányzás sok problémát okozhat egészségünkben. Tüdõ-, gége-, ajak-, nyelv-, szájrák, érelmeszesedés, nemi zavarok. A különféle rákok legtöbbször a dohányosnál fordulnak elõ, de elõfordul passzív dohányosnál is. Különösen oda kell figyelnünk a terhes anyákra. Õk nem csak saját magukat, de magzatukat is mérgezik. A magzatvízben már 4-5 perc múlva észlelhetõ a nikotin. A szén-monoxid is nagy veszélyt jelent a magzatnak és a csecsemõnek egyaránt. A dohányos terhesség hatásai még az iskolás korban is észlelhetõk. A dohányzás már a magzat megfogantatását is nehezíti. A nõknél a peteérést, a férfiaknál a spermiumok termékenységét gátolja. A havi ciklusokat meghosszabbítja és meddõséget is okozhat. Gyakoribb a terhesség alatti vérzés, vetélés és a koraszülés is a dohányos nõk köreiben. A férfiaknál a spermiumok alakját, mozgékonyságát, életképességét csökkenti. Bizonyosságot nyert, hogy már 10 szál cigaretta elszívása is növeli a "hibás" spermiumok számát. A dohányzás mindkét nemnél a gének mutációját is okozhatja. Ez súlyos fejlõdési rendellenességhez, a magzat elhalásához és vetéléshez is vezethet. A magzat fejlõdése lelassul, az újszülött súlya, testhossza és fejtérfogata kisebb lesz. Napi 10 szál cigaretta mintegy 100 gramm testsúlycsökkenést okozhat az újszülöttnél. A nikotinon kívül a hidrogén-cianidok is nagy veszélyt jelentenek a magzatnak. Ez ugyanis sejtméregként fejti ki romboló hatását a magzat szervezetében. A cigaretta a magzati tüdõ fejlõdését is gátolja. A koraszülés nagy hátrányt jelent az újszülöttnek. Sérülékenyebb és érzékenyebb a fertõzésekre a koraszülött. A dohányosok körében az újszülött elhalálozása is 1,5-szer gyakoribb. A szoptatási idõszak alatt elszívott napi 10-15 szál cigaretta a csecsemõ szervezetébe a mérgezõ mennyiség felét jutatja. Hatására hányás, hasmenés, vérkeringési zavar léphet fel a csecsemõnél.
     A dohányzás a fiatalokra is káros. Csökkenti az értelmi képességet, növeli a vérnyomást. Az iskolákat tekintve a dohányzás a szakmunkásoknál a legelterjedtebb. Jobb a helyzet a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban.
 
 
 

A munka kezdete:
 

A kérdõívek elkészítése és sokszorosítása után felkerestük a helyi Eötvös József Középiskola igazgatóját, dr. Tóth Lászlót és megkértük, hogy elvégezhessük a kutatást az iskolában. A válasz igen volt. Az igazgató nagyon örült a megkeresésnek, ugyanis elmondása szerint Õ is kíváncsi az eredményekre és már készült is egy ilyen kutatás elkészítésére. A tanári kérdõíveket az igazgató személyes közbenjárásával, a diák kérdõíveket Barcsik Tímea tanárnõ ( A diákságot a DÖK-ben  segítõ tanár ) segítségével  töltethettük ki. A szülõi kérdõívek az osztályomban, azaz az 5.á-ban osztottam ki.
A másik vonal, amin a kutatás folyt: a jászberényi Liska József Erõsáramú Szakközépiskola. Itt Réz Péter társam intézte a kitöltetést. Az igazgatónõ, Hlavacska Andrásné itt is szintén sokat segített és Õ is örült a megkeresésnek. A 800 diák kérdõívbõl itt mintegy 300 került kitöltetésre. A tanári és a szülõi lapokat ide már nem vittük el. Ez a munka az évzáró ünnepség ideje alatt folyt le.
Mivel még ez a szám sem érte el a 800-at, ezért két általános iskolát is be kellett vonnunk a programba. Az egyik a hevesi II-es számú, a másik az I-es számú általános iskola volt, ahol a hetedikes nyolcadikos diákokat kérdeztünk meg. Ebben a két iskolában mintegy 130 kérdõív kitöltésére került sor. A két igazgató: Faragó József és Kerek László szintén örömmel fogadta a felkeresésünket. Az I. Számú Általános Iskolában Lajkóné Jutka  tanárnõ végezte a kitöltetést egy diáknap keretén belül.
A *-gal megjelölt Extasy szó helyesen Ecstasy. 

 

A Diák Kérdõívek:

Összesen 800 db diák kérdõívet sokszorosítottunk. Ezek a már fent említett helyeken kerültek kitöltésre. A 800 kérdõívbõl összesen 773 került kitöltésre. 27-en megtagadták a segítséget.
 

1. A nemek megoszlása: 315 lány, 457 fiú töltött ki kérdõívet. 27-en nem válaszoltak.
2. A munka során igen széles korosztályú réteggel volt szerencsém találkozni. A legfiatalabb
3. kitöltõ 11, a legidõsebb 20 éves volt a diákok közül
4. A felkért iskolák jóvoltából 4 iskolatípusban is végezhettünk felmérést. Általános iskolásokat,

A megkérdezett 800 fiatal közül összesen 187-en dohányoznak. Ebbõl 66 a lányok és 121 a fiúk száma.
 
 
 
 

 

 

Az egy különösen kirívó személy, aki már 6 éves kora óta dohányzik gimnazista és fiú. Írása szerint napi 1 doboznál kevesebbet szív, a rászokás oka „Csak úgy...” és tudják a szülei is.

Vizsgálódásunk következõ tárgy az, hogy vajon miért is szoktak rá a megkérdezettek a füstölgésre. A válaszolók három lehetõség közül választhattak.

• Barátok miatt
• Szülõk miatt
• Csak úgy..

 

 

S1=” Csak úgy..                   ” S2= Barátok miatt                       S3= Szülõk miatt
A fiatalok nagy részének a szemében nagy probléma, hogy a szülõk elõl hogyan titkolják el azt, hogy dohányoznak, vagy éppen hogy mondják, magyarázzák meg, hogy ezt teszik.
A 187 bagós közül 137 olyan van a megkérdezettek között, akinek szülei tudják, hogy dohányzik.
A kérdõívekbõl az is kiderül, hogy ki mennyi cigit szív el naponta.