[Pályázatok]
[Egyéni mûvek]
[Seregélyes]
[Arcok]
[Fotóalbum]
[A könyv]
1. Bevezetés: a kutatásunk menete,
tapasztalatok, gondolatok a szociális munkáról
A kutatási anyagunk elkészítését teljesen
a pályázati anyagban leírt 6. pont ("Cselekvési-
illetve kutatási terv") alapján végeztük,
vagyis elõször is a témával kapcsolatos szakirodalommal
kellett közelebbrõl is megismerkednünk (ld. 1-es melléklet),
valamint a különbözõ szakterületeken tevékenykedõ
civil (pl. Drogambulancia, SZITI Szociális Egyesület stb.)
és állami (pl. Munkaügyi Központ, Központi
Statisztikai Hivatal, Megyei Kórház, Polgármesteri
Hivatal, Rendõrség stb.) szervezetekkel és azok képviselõivel.
Örömmel jelenthetjük ki, hogy bárhová is fordultunk
segítségért (adatokért, információ
a tevékenységrõl stb.), mindenhol igen nagy örömmel
fogadtak bennünket és a lehetõ legtöbb adatot a
rendelkezésünkre bocsátották az adott témával
kapcsolatban. A kutatási tervünknek megfelelõen sikerült
összegyûjtenünk a Székesfehérváron
tevékenykedõ civil szervezetek fontosabb adatait (ld. 2-es,
illetve a 3-as mellékletek: 1995-ös, illetve 1997-es adatok).
Ezek a mellékletek azt mutatják, hogy városunkban
valóban több tucat olyan civil szervezet tevékenykedik,
amely segíteni tud a rászorulóknak, azonban ezek legtöbbje
a nagyközönség számára (pedig pontosan õértük
vannak) sajnos szinte teljesen ismeretlenek. Arról viszont örömmel
értesültünk, hogy ezeket a szervezetek az Önkormányzat
számos eszközzel támogatja, az ingyenes e-mail eléréstõl
(ami jövõre ingyenes Intranet eléréssé
válik) a Kerekasztal tárgyalásokon át (ld.
4-es melléklet) a pénzbeli támogatásokkal bezárólag.
A szakirodalomban való megfelelõ elmélyülés
és a szakértõkkel való konzultáció
után elkészítettük saját kérdõíveinket
(ld. 5-ös melléklet), amikkel is a saját kutatásokat
végeztük, ugyanis kutatásunknál egyrészt
kihasználtuk a statisztika kissé száraz, de igen pontos
és objektív, valamint a személyes elbeszélgetések
személyesebb és kissé „emberibb” eszközeit. Úgy
érezzük tehát, hogy sikerült a témákat
igen sokoldalúan megközelítenünk, s így
a tanulmányt minél színesebbé tenni.
Az Esély címû folyóirat egyik 1993-as számában
szerepel egy tanulmány, amelynek címe: "Mit tegyünk,
hogy a szociális munka élvezetessé váljon számunkra?".
Az említett tanulmányban olyan aranyszabályok
és összehasonlítások1 szerepelnek,
amelyekre egy jó szociális (közösségi) munkásnak
szüksége lehet a munkájához (pl.: „adj
másoknak mosolyt és téged is mosollyal fognak megajándékozni”2
). Szinte meglepett minket, hogy mindenhol mennyire érvényesek
ezek az íratlan szabályok, s hogy milyen jelentõs
támogatással és érdeklõdéssel
kísérte mindenki a munkánkat. Amikor megkérdeztünk
egy szociális tanácsadót (Mihályi István),
hogy honnan merítik õk a rengeteg erõt és kisugárzást
a munkájukhoz, a következõt válaszolta: „Ha idejön
hozzám egy munkanélküli és szeretné kisírni
magát, akkor én nem borulhatok szintén sírva
a vállára, hanem meg kell vigasztalnom és tanácsot
kell adnom neki. Néha nekem is ki kell sírnom magam, de azt
máshol teszem.”. Ilyen sok bátorítás és
segítség mellett már nem is volt olyan nehéz
a kutatásokat elvégezni, és mindezt úgy, hogy
még örömet is okozott és sikerült számos
új és értékes kapcsolatra szert tennünk.
Ezúton szeretnénk köszönetet
mondani az alábbi személyeknek a munkánk során
nyújtott támogatásukért:
| Mihályi István |
|
(Megyei Munkaügyi Központ) |
| Cserta Gáborné |
|
(RÉV Ambulancia) |
| Kozáry Mihály |
|
(Polgármesteri Hivatal) |
| Forgách Ágnes |
|
(Központi Statisztikai Hivatal) |
| Farnady Viktória |
|
(Diákvezetõk Tanácsa) |
| Angyal Szabolcs |
|
(SZITI Iroda) |
| Tajti András |
|
(Rendõrség) |
Nyitólap
| 1 A szociális munka és
a bürokratikus rendszer összehasonlítása |
|
vissza |
| 2 Nem szó szerint idézve |
|
vissza |
|
