Angelusz Róbert-Tardos Róbert

Útban az Internet-galaxis felé? tájkép az új technikák hazai expanziójáról
 



A személyi számítógépek magyarországi elterjedése kb. másfél évtizedre tekint vissza. A hozzájutás két fő forrása a munkahelyek elektronizálása és a személyi számítógépeknek a magasabb anyagi státusú háztartásokban való meghonosodása volt. A számítógépek térhódítása leggyorsabban a tudomány területén, kutatóintézetekben, valamint az államigazgatás területén és a gazdasági élet modernebb szegmenseiben, a bankokban, pénzintézetekben ment végbe. A technikák meghonosodásában jelentős szerepet játszottak a kutató- és a műszaki értelmiség ilyen irányú kezdeményezései. A fiatalabb korosztályokban az oktatásügy terén végrehajtott akciók, az iskolák számára történő kedvezményes gépjuttatások és legutóbb a Sulinet-program járultak hozzá a viszonylag gyors diffúzióhoz.

Az elmúlt néhány évben az internet elterjedése kulturális szempontból is minőségileg új mozzanatként tekinthető. Mind a magánéleti kommunikáció, mind a nyilvánosság, mind az állami-politikai szférákban az érintkezés új formáit hordozza magában. Egyes szerzők (például Castells 1996) egyenesen jelentős társadalmi struktúra és életforma-alakító szerepet tulajdonítanak az új kommunikációs eszköznek. Filozófiai megközelítések a gondolkodási struktúrák, magatartásmódok, habitusok átalakulását kapcsolják az új fejleményekhez (az információs társadalom és az új technikák fogalmaihoz kapcsolódó ilyen megközelítésekről lásd Webster 1995, Kasvio 1998). Még azok a szerzôk is, akik nem fogadják el az előbbi megközelítésekben sokszor felbukkanó technikai determinizmust, jelentős gazdasági és társadalmi hatásokat (mint a nyilvánosság átalakulása, a tudásszakadék nyílása, virtuális kapcsolathálózatok létrejötte) tulajdonítanak a számítógép és az internet terjedésének (például Angelusz 1998, Wellman 1999). Az is kétségtelen, hogy a számítógépen keresztül történő kommunikáció stílusjegyeiben mind a face-to-face személyes, mind az írásos, mind a hagyományos tömegkommunikáció jellegzetességeitől eltér, az utóbbiakhoz képest az informalitás nagyobb foka jellemzi. Ezek a stílusbeli eltolódások ugyanakkor a hétköznapi nyelvhasználat univerzumának egészét is egyre érezhetőbben befolyásolják (lásd Tölgyesi 1997). Számos szerzô (így Gálik 1997) a hagyományos tömegkommunikáció átalakulásának és perspektíváinak kérdéseit is felveti az új technikák terjedése nyomán keletkező versenyszituációt elemezve.

A kifejezett nyelvi vonatkozásokban a kis országokban, a kis nyelvek hordozóiban még inkább ráirányították a figyelmet a szóban forgó diffúzió kifejezetten nyelvi vonatkozásaira. Már maga a számítógép elterjedése is az idegen nyelvek, elsősorban az angol nyelv szerepét állította előtérbe, mivel a technikai kifejezések (akár a hardware-rel, akár a software-rel kapcsolatos technológiai műszavak) túlnyomó többsége az eredeti angol formában honosodott meg. Az internet, illetve a számítógépen keresztül folyó e-mail-ezés még hangsúlyosabbá tette e nyelvi mozzanatot. A web-en keresztül történő “szörfölés” a kommunikációnak ebben a szférájában szinte kétnyelvűséget állított elô, akár megmaradt a szóban forgó kifejezések eredeti angol formája, akár félig-meddig megmagyarosodtak.
 
 

A számítógép és az internet társadalmi diffúziója az elmúlt években

Az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja két-három éve követi nyomon a számítógépes és internetes kultúra hazai térhódítását. Ennek során részben a hozzájutás mértékére és társadalmi különbségeire, részben a használat módjára, a számítógépben és az internetben rejlő lehetőségek aktív kiaknázására fordítottunk elsősorban figyelmet. 1996-ban, mikor az internet még csak igen szűk körben terjedt el Magyarországon, országos reprezentatív vizsgálat során mindössze arról érdeklődtünk, hogy a megkérdezettek egyáltalán hallottak-e az internetről, illetve használták-e már valaha. Noha két és fél évvel ezelőtt a lakosságnak mintegy kétharmada hallott már az internet létezéséről, még csak 3 százalék kapcsolódott be valamikor az azon keresztüli kommunikációba.

1997-ben és 1998-ban már részletesebb kérdőív-blokk foglalkozott e kérdésekkel, s a megismétlés a változás ütemének felmérésére is módot ad. Az ugyancsak országos reprezentatív (1997-ben 1000, 1998-ban 800 fős) mintákon végzett felvételek mindenekelőtt az internet gyors ütemű terjedéséről adtak számot. Az 1. táblázat részben az internetezés elsődleges tárgyi feltételének, a számítógéphez való hozzájutásnak, részben az internet speciális felszereléseivel való ellátottságnak az 1997-es és 1998-as helyzetét tükrözi. Az elsőként közölt összefoglaló adatok a személyi számítógép esetében a saját, illetve a munkahelyi (iskolai) hozzájutást, az internet esetében e két forráson túl a terjedőben lévő közösségi és szórakozóhelyeken való szolgáltatás igénybevételét, illetve a ma még igen költséges saját forrással szemben a más személyeknél történő internethasználatot foglalja magába.

1. táblázat
A személyi számítógéphez és az internethez való hozzájutás alakulása 1997-ről 1998-ra (százalékban)
 
  1997  1998 
Személyi számítógéphez való 
hozzájutás

25 

30
Ezen belül:
saját háztartásban 

16 

17 
munkahelyen  15 21 
Az internethez való 
hozzájutás

10 

15
Ezen belül:
saját számítógépen 

1

2
munkahelyen (iskolában)
Internet-kávézóban (cybercafé) 4 6
Közösségi, művelődési házban 
(teleházban) 
2 3
Barátnál, ismerősnél 6 7

Az adatok azt jelzik, hogy jelenleg a felnőtt népesség kb. negyede-harmada számára elérhető a személyi számítógép, saját háztartásában pedig ennek mintegy a fele rendelkezik ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi évek viszonylag számottevő növekedése főleg a munkahelyi gépesítéssel kapcsolatos. Az aktív munkaviszonyban állók körében egy év alatt 30-ról 40 százalékra nőtt a munkahelyi számítógéppel való ellátottság, ami azt jelzi, hogy bizonyos munkakörökben a számítógép megléte lassan általánossá válik. (1998-re az aktív szellemi foglalkozásúak körében a hozzájutás egészében véve megközelítette a kétharmadot.)

Az internet egyelőre kevésbé elterjedt, de a mindössze néhány éves múlthoz viszonyítva nem csekély - és Európában sem a mezőny alját jelenti - a legutóbb már 15 százalékos hozzáférhetőség. A bővülés üteme itt különösen gyors, 1997-ről 1998-ra mintegy ötven százalékos viszonylagos emelkedést regisztrálhattunk. A leggyorsabban itt is a munkahelyi hozzáférés nőtt (amibe valamelyest belejátszik a vizsgálatokba bevont 18 éven felüli tanulónépesség növekvő ellátottsága is az iskolai, illetve felsőoktatási programok révén).

Aránylag számottevően járul hozzá az internet elérhetőségéhez a közösségi házak, illetve a kifejezetten ilyen célú teleházak, és még inkább az új típusú cyber-szórakozóhelyek, kávézók elterjedése. A saját rendelkezés viszont, úgy tűnik, egyelőre csak szűk kör számára jön szóba, és kérdés, hogy a jövőben itt jelentősebb bővüléssel számolhatunk-e.

Akár a személyi számítógéphez, akár az internethez való hozzáférés természetesen önmagában csupán lehetőség. Viszonylag jelentős azoknak a használóknak az aránya, akik alig-alig kapcsolják be a kezük ügyében lévő gépet vagy vonalat, és ha igen, akkor is csupán játékra (vagy az internet esetében például vizuális szórakozásra). Ilyen irányú részletesebb adataink alapján megállapítható, hogy a számítógép használók 18 százaléka csak játékra használja a gépet, a lehetőséggel elvben rendelkezőknek közel egynegyede (23 százaléka) pedig a számítógép alapvető felhasználási módjai közül semmire (így játékra) sem. Hasonló kérdések merülnek fel az internet esetében is. Külön vizsgálatra érdemes tehát az a kérdés, hogy a személyi számítógép, illetve a hálózat aktív felhasználási módjai közül a szövegszerkesztés, az adatfeldolgozás-számítás, illetve az internethasználat különböző típusai a népesség mekkora körét jellemzik. (A 2. táblázatban közölt átfogó indexek a személyi számítógép esetében az előbbi három válfajt, s ezen belül az internet esetében a levelezést, e-mail-ezést, az információk beszerzését és a hálón zajló véleménycserét, diskurzust foglalják magukba).

2. táblázat
A személyi számítógép és az internet aktív használatának alakulása 1997-ről 1998-ra (százalékban)
 
Személyi számítógép aktív
használata 

18

23 
Ezen belül:
szövegszerkesztés

14 

20
adatfeldolgozás, számítás 14  16 
Internethasználat 4 9
Ezen belül:
levelezés, e-mail 

2

információk beszerzése 3
véleménycsere  1

A személyi számítógép aktív felhasználási módjainak valamelyikét a felnőtt népességnek ma közel negyede mondja magáénak. Ezen belül legtöbben a már “hagyományosnak” számító szövegszerkesztési és adatfeldolgozási technikákat veszik igénybe. Az átfogott időszakban az előbbi terjedt dinamikusabban – valószínűleg nem függetlenül attól a körülménytől, hogy míg az adatfeldolgozás, számítás a foglalkozásoknak meghatározott körét érinti elsősorban, a szövegszerkesztés készsége potenciálisan a szellemi tevékenységek egészére, a műszaki kultúrától tradicionálisan távolabb eső humán szférára is kiterjed (s amellett az iskolai tanulásban, feladatvégzésben is egyre inkább tért hódít). Ez utóbbi skill ugyanakkor a kommunikációs aktivitás szélesebb mezőnyére is kihat, például lehetővé teszi éppen a hálón keresztüli önprezentációt, vagy a szélesebb körre is kiterjedő véleménynyilvánítást.

Az internet aktív használóinak köre az előbbiekhez képest egyelőre még szűkebb, de a terjedés üteme itt különösen gyors. Valamennyi ezzel kapcsolatos, számításba vett tevékenység esetében egy év alatt legalább megduplázódott a lehetőségeket – gyakrabban vagy ritkábban – igénybe vevők köre. Legtöbben információk megszerzésére, ellenőrzésére használják a hálózatot (a választék ma már szinte mindenre kiterjed a napisajtótól a menetrendig). Viszonylag kevesebben használják az elektronikus postát; kérdés, ez mennyiben függ össze az ilyenfajta kommunikációra valamennyire is használható idegennyelv-tudás még mindig alacsony szintjével a külföldi levelezést, és a telefon-, s nem utolsó sorban a mobiltelefon-ellátottság gyors bővülésével - s esetleg a verbális érintkezés preferálásával - a belföldi kommunikációt tekintve. (Felvételeink ilyen vonatkozású adatai szerint az internet-használók körében a telefon-ellátottság csaknem teljes körű, és mobil készülékkel is már több mint egyharmaduk rendelkezik.) A hálózaton keresztül történő véleménycsere, diskurzus – ami külföldön sok helyen az internet legnépszerűbb felhasználási módjai közé tartozik – nálunk egyelőre csak kevés érdeklôdőt vonz a számítógép-kedvelôkön belül.
 
 
 
 

A hozzáférés eltérő esélyei

Az információs társadalommal kapcsolatos irodalom a potenciális hátulütők sorában a virtuális világba szűkülés és a globális nyelvi dominancia felidézése mellett nagy nyomatékkal hangoztatja az új típusú kommunikációs egyenlőtlenségek létrejöttének esélyét. Ez annál sokrétűbb kérdés, mivel – s ezt az információs korszak sok szószólója hasonló intenzitással hirdeti – a számítógépes-internetes kultúrahordozás és közéleti kommunikáció elvben hátrányleépítő és demokratizáló, nyilvánosság-bővítő folyamatokat is magában hordozhat. Bár komoly esélye van annak, hogy az új kommunikációs technika szélesebb elterjedésével hosszabb távon újabb és újabb interakciós közösségek alakulhatnak ki, és csatlakozhatnak a cyber-space nyújtotta lehetőségekhez, rövidebb távon - amíg a lakosság jelentős része alig érintkezik az új technikával - inkább a társadalmi egyenlőtlenség mélyüléséhez járul hozzá. Mivel maguk az új eszközök a szociokulturális kontextustól függően bármely irányba generálhatnak mozgásokat, az esetünkben lejátszódó és a jövőben lehetséges átalakulásokról csak az adott tények ismeretében kísérelhetünk meg véleményt formálni. Ugyanígy vizsgálandó kérdés a kialakuló törésvonalak jellege, mélysége és tartóssága, vagyis az, hogy vajon e korlátok rögzítenek-e hosszabb távon bizonyos kommunikációs "osztályhatárokat".

Felvételünk a szóban forgó egyenlőtlenségi vonatkozásokról is nyújt adalékokat, amennyiben elemzéseket végezhetünk a személyi számítógéphez és az internethez való hozzájutás, valamint az aktív használat meghatározó tényezőiről és az eltérések mértékéről. Az adott összefüggésben különösen érdekesek az olyan jellemzők, mint a személyes iskolázottság és foglalkozási jellemzők, valamint a – mind az örökölt kulturális, mind a szociális erőforrásokat is képviselő – (az apa iskolai végzettségével mért) családi kulturális háttér, továbbá a háztartás (felszerelési cikkek, tartós javak állományával mért) vagyoni helyzete, valamint a lakóhely. Az iskolázottság meghatározó szerepe az adott vonatkozásokban – nem utolsó sorban, mivel új eszközök meghonosodásáról van szó – többé-kevésbé természetes. Az iskolázottság felfelé tolódása – és magának az oktatásügynek az adott készségek elsajátításásában játszott szerepe – elvben reményt nyújt az iskolázottság szerinti egyenlőtlenségek későbbi mérséklődésére is. Már problematikusabb – mivel jelentős szociokulturális korlátok létezésére utal -, amennyiben nem a személyes végzettség, hanem a családi kulturális háttér szerint tapasztalunk meghatározó különbségeket a hozzájutásban és a használatban. A vagyoni helyzet valamelyes szerepe – főként a hozzájutást illetően - ismét természetes, de már meggondolásra ad okot, hiszen a magas költségek exkluzív jellegét sejteti, ha az anyagi tényező szerinti eltérések szakadékszerűek. A hozzájutásnak és az eszközökkel kapcsolatos készségeknek a településtípus, a lakóhelyi centrum-periféria szerinti alakulása az egyenlőtlenségeknek egy további lényeges metszetére és az elterjedés korlátaira vethet fényt.

De nem érdektelenek az olyan demográfiai ismérvek sem, mint az életkor vagy a nem. Az előbbi tényező szerinti eredmények például arról adhatnak felvilágosítást, hogy az új eszközök mennyire mélyítik el a lényeges kommunikációs vonatkozásokban kétségtelenül meglévő generációs választóvonalakat. A 3. táblázat elsőként a személyi számítógépre vonatkozóan mutatja be a hozzájutás és az aktív használat meghatározó tényezőiről végzett elemzések eredményeit, ahol a táblázatban szereplő sztenderdizált (béta-)együtthatók egy-egy tényező befolyásának mértékét, más tényezők hatásától “megszűrt” önálló szerepét jelzi. (Az üres cellák esetében nem beszélhetünk statisztikailag szignifikáns önálló hatásokról).

3. táblázat
A személyi számítógéphez való hozzájutás és a számítógép aktív használatának meghatározó tényezői (lépcsőzetes regresszió-analízis, sztenderdizált együtthatók;
1997 és 1998 együttes bevonása)
 
  Hozzájutás  Aktív használat
iskolai végzettség .22  .23
az apa iskolai végzettsége .07 .15
a háztartás vagyoni helyzete .24 .19
életkor -.13 -.15 
településtípus (Bp+) .09 .06 
neme (nő+)   .07
munkahely a magánszférában .08   
év (1998+)   .04
R2 28% 30% 

 

A hozzájutás esetében a vagyon és a személyes iskolázottság a legbefolyásosabb tényezők, míg a szükséges készségek esetében az utóbbi szerepe valamelyest előtérbe kerül az előbbihez képest. Figyelmet érdemel ugyanakkor a családi kulturális háttér számottevő szerepe is a szóban forgó skill-ek kialakulásában. Jelzésszerűen néhány konkrétabb adatot, egyszerűbb megoszlást is érdemes megemlíteni. A vagyon szerinti felső harmadban (az 1997-es és 1998-as adatokat együtt tekintve) 55, az alsó harmadban mindössze 6 százalékos az ellátottság. Ugyanezek az adatok 43, illetve 3 százalék az aktív használat esetében. Az iskolázottságot illetően, a diplomások 49 százalékával szemben a 8 általános alatti végzettségnél 0, de a 8 osztályt végzetteknél is csak 6 százalék az aktívan használók aránya). A skill-ek apa iskolázottsága szerinti eltéréseit tekintve pedig az 57, illetve a 7 százalék jelzi a két végpontot a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb családi hátterű csoportokban. A településtípus szerinti aránylag mérsékeltebb különbségek 42 és 18 százalékos hozzájutást, illetve 33 és 11 százalékos használatot takarnak a két póluson a fővárosiak és a községekben élők körében.

Nem jelentéktelenek az életkor szerinti eltérések sem. Az ellátottságot illetően – a döntően már inaktív – 60 éven felüliek és a fiatalabb korcsoportok közt mutatkozik szakadékszerű eltérés (az előbbiek közt mindössze 4 százalékos értéket regisztrálhattunk). Az aktív használatot tekintve már a többi korcsoport is inkább tagolódik: a tanulókorhoz legközelebb álló 18-23 évesek közt 44, a 45 és 59 év közöttiek körében 18 százalék ért a személyi számítógép valamely alkalmazási módjához. A legidősebb korcsoportban 3 százalék ez az arány. Meg kell jegyezni, hogy bár az életkori eltérés egészében véve az újdonságok terjedésénél megfigyelt tendenciát tükrözi, a különbség mértéke már korántsem természetszerű, mint ahogy a szóban forgó készségeknek idősebb korban történő elsajátítása sem megoldhatatlan (nem egy külföldi példa van rá, hogy bizonyos számítógépes szolgáltatások elsősorban a korosabb népességre építenek). A műszaki újdonságokkal kapcsolatban megszokott tendenciák alapján első látásra meglepő lehet, hogy a számítógépes skill-ek valamivel elterjedtebbek a nők körében. Valójában arról van szó, hogy az irodai munkakörben már tipikussá vált komputerizáció (a fiatalabb korosztályokban már számottevően magasabb női iskolázottságra építve) nemcsak kiegyenlítette, de némiképp meg is fordította a korábbi hátrányt.

Nem tartozik a legerőteljesebb tényezők közé, de a folyamatokat illetően jelzésértékű, hogy a magánszférában való munkahely – elsősorban a munkahelyi ellátottságon keresztül – kedvezőbb hozzájutást alapoz meg. Az idődimenzió szerepe ugyanakkor az aktív használatot tekintve nyilvánul meg inkább: 1998-ra számottevően nőtt a számítógépes készségek szintje. (A részletesebb elemzések szerint viszont a meghatározó tényezők mintázata nem módosult jelentősen egyik évről a másikra egyik vonatkozásban sem).

Érdemes még röviden kitérni a használat módja szerinti néhány konkrétabb összefüggésre. Míg a szövegszerkesztésnél és a számítástechnikai jártasságnál elsősorban a személyes és a családi kulturális háttér, a számítógépnek játékra történő felhasználásánál a (fiatalabb korcsoportok irányában) az életkor és a vagyoni helyzet a legfőbb meghatározók).

Mivel a legdinamikusabb változásokat az internettel kapcsolatban tapasztalhatjuk, és ezek kulturális-kommunikációs szempontokból is figyelemre méltóak, e vonatkozásban indokoltak a részletesebb vizsgálatok. Itt már a meghatározó tényezők együttesében is jelentősebb átalakulások láthatók 1997-ről 1998-ra, érdemes ezeket külön-külön is bemutatni. (4. táblázat)

4. táblázat

Az internethez való hozzájutás meghatározó tényezői 1997-98-ban (együttesen) és az egyes években (lépcsőzetes regresszió-analízis, sztenderdizált együtthatók)
 
  1997-98  1997 1998 
iskolai végzettség .15 .17 .14
az apa iskolai végzettsége .13  .11 .16 
a háztartás vagyoni helyzete .15 .17 .12
életkor -.11 -.07  -.15 
településtípus (Bp+) .05   .08
neme (nő+)      
munkahely a magánszférában      
év (1998+) .06  --- ---
R2 16% 14% 19% 

Az előzőekhez képest a legjelentősebb eltérés a családi kulturális háttér jelentősebb és növekvő szerepe. 1998-ban már az apa iskolázottságához fűzôdik a legszámottevőbb befolyás. Érdekes az életkor szerepének jelentős emelkedése is (1. ábra), ami mindenekelőtt a legfiatalabb korcsoport ellátottságának számottevő emelkedésével függ össze (18-ról 32 százalékra).

1. ábra

Az internethez való hozzájutás 1997-rôl 1998-ra életkor szerint

0,0=0%    1,0=100%

 

Az idősebbek alacsony ellátottságáról az előzőekben elmondottak az internetre vonatkozóan hatványozottan érvényesek. 60 év után a hálózat használata még az iskolázottabb rétegek körében is egyelőre alig fordul elő. Itt is felmerül a kérdés, hogy az életkorból adódó habituális tényezők szerepe, az új iránti fogékonyság csökkenése felelős-e ezért, vagy pedig az intézményes környezet is alulértékeli az idősebb korosztály számára legalább annyira kiaknázható internetben rejlő szociális, egészségügyi, kapcsolattartási és kulturális potenciált.

Másfelől az életkor és a kulturális háttér szerint megfigyelt tendenciák - főként a fiatalabb korcsoportokat tekintve - bizonyára összefüggenek egymással. A hálózati kommunikáció gyors terjedése a fiatalok közt tapasztalható, ahol az idősebb korosztályokhoz viszonyítva némiképp homogénebb (vagy legalábbis finomabb mutatók szerint differenciálódik) az iskolázottsági szint, s a társadalmi különbségek inkább a kibocsátó családok jellemzőivel írhatók le. Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül az adott eszköz tartalmi összefüggései sem. Az internet használata az idegennyelv-tudás legalább egy bizonyos szintjét tételezi fel, s ez a tapasztalatok szerint nagy mértékben kulturális háttér-függő. Amellett ha a saját vonalon keresztüli hozzájutás egyelőre igen szűk kört érint is, de a barátoknál, ismerősöknél történő – már jóval gyakoribb – háló-szörfölés szempontjából minden bizonnyal jelentős a szociális tőke, a családhoz kapcsolódó kapcsolathálózati erőforrások szerepe. Végül az oktatási intézményeken keresztül történő diffúzió sem független ettôl a tényezőtől. Az internet első menetben az általában legjobban felszerelt oktatóhelyeken, magán, alapítványi stb. elitiskolákban, felsőoktatási intézményekben jelent meg, amelyeknek számottevő szociális szelektivitása közismert. Elképzelhető, hogy ezek az újabb keletű fejlemények is szerepet játszanak a személyi számítógéphez és a csak néhány évre visszatekintő internethez való hozzájutás eltérő társadalmi feltételeiben, a családi háttérnek az utóbbinál jelentős szerepében (noha a diffúzió eltérő fázisa miatt közvetlen összevetést valójában nem tehetünk). (5. táblázat)

5. táblázat
Az internet aktív használatának meghatározó tényezői 1997-98-ban (együttesen) és az egyes években (lépcsőzetes regresszió-analízis, sztenderdizált együtthatók)
 
  1997-98  1997 1998 
iskolai végzettség .08 .08 .11 
az apa iskolai végzettsége .18 .16 .22
a háztartás vagyoni helyzete .10  .14   
életkor -.09    -.14 
településtípus (Bp+)      
neme (nő+)      
munkahely a magánszférában      
év (1998+) .08 --- ---
R2 12% 9% 13% 

A fenti tendenciák, mindenek előtt a hozott kulturális tőke szerepe még egyértelműbben jelenik meg az aktív használat tekintetében. A fentiek fényében ez nem is meglepő, hiszen a hozzájutás körülményein túl itt közvetlen feltételként jelennek meg azok a kulturális-szociális skill-ek, amelyekről már említés történt. A kulturális háttér szerepe itt is még tovább nőtt 1997-ről 1998-re, nemcsak a személyes iskolázottságot, de a korábban ugyancsak jelentős befolyású anyagi pozíciót is háttérbe szorítva. (2. ábra)

2. ábra

Az internet aktív használata 1997-rôl 1998-ra az apa iskolai végzettsége szerint
0,0=0%    1,0=100%

 

Az adott vonatkozásokban ezúttal néhány összefüggés-hiány is figyelmet érdemel. A nemek szerint itt kiegyenlítődik – gyakorlatilag a korábban megszokott irányba módosul - a személyi számítógép esetében megfigyelt tendencia. Talán még érdekesebb, hogy e vonatkozásban eltűnik a településtípus szerint megfigyelt eltérés a fővárosiak számottevő előnyével. A 3. ábra az adott tényező szerinti közvetlen adatokkal azt jelzi, hogy főként a vidéki városokban élők zárkóztak fel a hálózat használatát tekintve. E tény egyben az internetben rejlő nivelláló mechanizmusok aktuális lehetőségeire is utal. A sokat reklámozott “ablak a világra” főként a kulturális szempontból mindenképp izoláltabb vidéki népesség számára jelenthet különös vonzerőt, mindazonáltal a meglévő korlátokat is jelzi az ábrán a falusiak nagymértékű lemaradása, és az, hogy e körben a növekedés is mérsékelt egyelőre.

3. ábra

Az internet aktív használata 1997-rôl 1998-ra településtípus szerint
0,0=0%   1,0=100%

 

Néhány adalék a számítógép társadalmi fogadtatásáról

Alighanem az említett pozitívumok is közrejátszanak abban, hogy a közvélemény mind ez idáig szinte naív optimizmussal tekint a számítógépesítés társadalmi hatásaira. Itt annak az 1998 végi felvételblokknak az eredményeire utalhatunk az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának a vizsgálataiból, amely a tudománynak a közvéleményben élő képére irányult. Ahogy a 6. táblázatból kiderül, az utolsó évtizedek korszakos találmányai, technikai újdonságai közül éppen a számítógép különböző válfajaival kapcsolatban a legkevésbé gyakoriak az aggályok, és e tekintetben a korábbi vizsgálatokhoz képest sem történt kedvezőtlen irányú változás.

6. táblázat
A számítógéppel és néhány további technikai vívmánnyal kapcsolatos vélemények 1998-ban (százalékban)
 
 Jobbá tette az
emberek életét
Rosszabbá tette az emberek életét Bizony-
talan

100%
Számítógép 83 11 6 100%
Kézi számológép 86 10 4 100%
Lézersugár 70 15 15 100%
Űrállomások 57 20 23 100%
Genetikai beavatkozások 40 39 21 100%
Robotok és automatizálás 62 24 14 100%
Atomenergia 42 39 19 100%

A számítógépre vonatkozóan csak csekély mértékben oszlanak meg a vélemények.
Az aránylag legszámottevőbb befolyások az iskolai végzettséghez és az életkorhoz fűződnek. (7. táblázat)

7. tábla
A számítógéppel kapcsolatos vélemények iskolai végzettség és életkor szerint 1998-ban (százalékban)
 
  Jobbá tette az
emberek életét
Rosszabbá tette az emberek életét Bizony-
talan

100%
8 osztály alatt 66 17 18 100%
8 általános 83 12 5 100%
Középiskola 88 11 1 100%
Diploma 94 3 3 100%
         
18-29 év 92 6 2 100%
30-44 év 89 10 1 100%
45-59 év 83 11 6 100%
60 év felett 74 15 11 100%

A számítógép pozitív értékelése azokban a rétegekben – a diplomások közt, a fiatalabb korcsoportokban – a legteljesebb, ahol a pc, illetve az internet a gyakorlatban is a legszélesebb körben honosodott meg mind ez idáig, és ahol ezek használata a legkomolyabb szakmai és egyéb előnyöket hordozta magában. Noha a számítógéppel kapcsolatos aggályok, borúsabb várakozások is értelmiségi környezetekben fogalmazódtak meg, úgy tűnik, ezek kisugárzása nem volt igazán jelentős. A legtöbb szkepszis inkább azokban az idős, iskolázatlan rétegekben jelenik meg a számítógéppel szemben, amelyek általában is a legbizalmatlanabbak a technikai újdonságokban rejlő változások iránt, és amelyek személyesen a legkevesebbet is nyerték az új eszközök térhódítása révén.
 



 

IRODALOM

Angelusz, Róbert (1998) Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság. Világosság, 1998/ 4.

Castells, Manuel (1996) Rise of the Network Society. Oxford: Blackwell.

Gálik, Mihály (1997) Egyszerűen digitális. (Nicholas Negroponte Being Digital című könyve kapcsán) JEL-KÉP, 1997/4.

Kasvio, A. (1998) The Emergence of “Information Society” as a Major Social Scientific Research Program. University of Tampere. Manuscript.

Tölgyesi, János (1997) Tanuljuk mindennapi internetünket! (Paul Gilster Digital Literacy című könyve kapcsán) JEL-KÉP, 1997/4.

Webster, F. (1995) Theories of the Information Societies. London: Routledge.

Wellman, B. (1999 ed.) Networks in the Global Village. Boulder, CO: Westview Press.