Klió 2002/1.

11. évfolyam

A Kaukázus a családtörténet és a genealógia kutatása számára igen értékes és hálás, de egyben nagyon bonyolult terület. A kötet előszavában Oroszország e kérdésben játszott vezető szerepe szempontjából értékelik a témakört, ami szinte természetes, hiszen a XVI. század közepétől kezdve a hegység és lakói belekerültek a terjeszkedő orosz birodalmi érdekkörbe. (Vö. Szádeczky-Kardoss L. útinaplóját: Zichy-expedíció, Kaukázus, Közép-Ázsia, 1895. Bp., 2000.)

Az 1920-as évektől kezdve a genealógia tiltott tudományág lett a Szovjetunióban, és csak az 1960-as évek végétől kezdték meg egyes néprajzkutatók újraéleszteni. Az 1988-ban Nalcsikban (Kabard-Balkárföld fővárosa) megindult új folyóirat, az Elbrusz, amely 1991-től kezdve független sajtóorgánum, kiválóan oldotta meg ezt a feladatát is, amikor a második nemzetközi kollokviumi előadásait külön kötetben adta ki. Ez számunkra, magyarok számára is ragyogó példa, mert bár a névkutatásban olyan kiváló szakembereink működnek, mint Kálmán Béla vagy Hajdu Mihály, a genealógia nem áll az akadémiai kutatások homlokterében. Közel félszáz előadó előadásának a kivonatát kapjuk a kötetben, sorban az örmény, a grúz, a kalmük, az oszét, a kabard, cserkesz (adige), nogáji tatár, balkár, kun, hegyi zsidó stb. népek családtörténete, és ezen keresztül a kultúrtörténet köréből orosz nyelven.

A Magyarországon a tatárjárás küszöbén meggyilkolt Kötöny kun vezér leszármazottairól Katancsijev Szultan értekezett (Kötöny kipcsák kán nemzetségének leszármazottai Oroszországban és Magyarországon, 110–111. old.). Kötöny kán (neve gőgöst jelent) egyik leánya – mint ismeretes – V. István király felesége lett, a keresztségben Erzsébet nevet kapta, amikor a kunok először – rövid ideig – hazánkban éltek. Kötönyt és kíséretét, a többi gyermekeivel együtt, Pesten megölték. Ezután a kunok – tűzzel-vassal dúlva útközben, kivonultak az országból, és csak a tatárjárás után tért vissza egy részük Magyarországra (kb. 70 ezer ember?).

Nem kevésbé érdekes az, amit Alexandr Nyevszkij orosz uralkodó jász származású nagyanyjáról sikerült kideríteniük és közreadniuk a kollokviumon, A kötetben szerepelnek azok az előadások is, amelyek nogáji tatár származású orosz hercegek vagy grúz hercegek címereiről szóltak, de számunkra nem kevésbé értékesek a cserkeszek tamgáit (tulajdonjegyeit) taglalók sem. A kötet fontos részei az elméleti-módszertani vonatkozású fejezetek, illetve előadáskivonatok, hiszen kevéssé vannak kidolgozva még a genealógia és a hozzá kapcsolódó, említett ágak kutatásának a módszertani követelményei (ilyen pl. V. H. Psenurzov: Genealógia, történeti emlékezet, mentalitás, 29–50. old.).A két kis nép, a kabard és a balkár kezdeményezése nyomán jó talajra talált a genealógia iránti érdeklődés újra kezdeményezése, kiderült, hogy még rengeteg a tennivaló ezen a téren. A kis terjedelű, de szép tipográfiával készült kötet komoly ösztönzés-jelzés számunkra is, hiszen Bertényi Iván címerkönyve vagy Gudenus János magánkezdeményezésű kötete a magyar arisztokrácia genealógiájáról már ugyan komoly munkálatokról tanúskodnak, de nálunk sem ártana hasonló konferencia lebonyolítása, különösen a trianoni békekötés után előállott, sok zavart, nehézséget okozott történelmi helyzetben, ami alaposan megnehezíti a tájékozódást, anyaggyűjtést és a monografikus jellegű részmunkálatokat. Széthullott családok, elhalványult hagyományok, elpusztult vagy pusztuló levéltári anyagok sürgetik a tennivalókat.

Vannak, természetesen, a kis kötetben számunkra olyan érdekes előadáskivonatok is, amelyekből, sajnos, hiányoznak a magyar vonatkozású adatok, ismeretek. Így például K. Malhanovéból, aki a jelentős mennyiségű francia, lengyel stb, irodalomról ad áttekintést, amely a XIX. századi utazóink kaukázusi anyagairól ír genealógiai vonatkozásban, de mivel nem ismeri, meg sem említi Ógyallai Besse János vagy Zichy Jenő küzdelmes útjait és eredményeit. Ez a tény természetesen arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy régi, neves utazóink anyagait ideje volna már idegen nyelveken is közzétennünk.

Rosszija i Kavkaz: szemejnije i genealogicseszkije szvjazi i jih vlijanyije na mezsnacionalnije otnosenyija (Oroszország és a Kaukázus: családi és genealógiai kapcsolatok és azok hatása a nemzetiségek közötti viszonyokra). II. Nemzetközi genealógiai kollokvium. Az Elbrusz című folyóirat különkiadása. Főszerkesztő V. Kotljarov. Nalcsik-Moszkva, 2000. 170 o.