Klió 2002/2.

11. évfolyam

Ian V. Hogg a nyugati fegyvertörténeti szakértők legelismertebbjei közé tartozik. Az angliai Durham-ben 1926-ban született, brit állampolgárságú Hogg karrierjét tizenkilenc évesen a brit hadseregben kezdte, szolgált Európában, Hong Kongban és a Koreai Háborúban. 1953-tól az angliai Royal Military College of Science tüzérségi oktatója volt. Csak röviddel 1972-es nyugdíjba vonulása előtt kezdett publikálni, de az azóta eltelt alig négy évtized alatt csaknem kilencven könyv, enciklopédia, hadtörténeti szótár és fegyverkatalógus szerzőjeként vált ismertté világszerte. Könyvei közül számos foglalkozik a különféle gyalogsági lőfegyverek fejlődéstörtenetével (Modern Small Arms, Mililary Pistols & Revolvers, The Machine Gun), speciális hadászati ágazatokkal (A History of Artillery, Gas: The Story of Chemical Warfare, The Tank Story, Anti-Aircraft) míg mások sokkal általánosabb műfajokat céloznak meg (The Brilish Army in the 20th Century, Dictionary of World War I, Dictionary of World War II). Hogg máig számos színvonalas fegyvertörténeti és hadászati szaklapba ír, valamint szerkesztője a neves Jane’s Military Review és a Jane’s Infantry Weapons folyóiratoknak. Az utóbbi években az amerikai History Channel nevű tévécsatorna fegyverszakértőjeként több, nagysikerű fegyvertörténeti és hadtörténeti sorozatban is közreműködött.

Noha az 1999-ben publikált Handguns & Rifles értékes információkat tartalmaz a szakemberek számara, Hogg inkább az érdeklődő laikusok táborát célozza meg könyvével. Ezt tanúsítja az is, hogy a kötet nem hemzseg statisztikai adatoktól és táblázatoktól, nem próbál vetekedni a fegyverkatalógusok több száz oldalas kínálatával. A szerző sokkal inkább olvasmányos áttekintést kíván adni a két fegyvercsoport fejlődéstörténetéről a legismertebb fegyvertípusok bemutatása által. Hogg stílusa letisztult, mindenki számára érthető és érdekes. A tárgyalt fegyverek majd’ mindegyikéhez érdekes magyarázatokkal ellátott illusztrációk tartoznak, melyek a fegyvereket sokszor felhasználóikkal együtt jelenítik meg, például az AK–47-es gépkarabélyt egy afgán szabadságharcos kezében a szovjetekkel vívott háború idejéből. A hazánkban is népszerű fegyvertípusnak egyébként nyugati szerzőhöz képest bőséges teret és méltó figyelmet szentel Hogg. A típus titkát keresve, arra a következtetésre jut, hogy nincs benne semmi titok, hanem pusztán robosztus, megbízható és egyszerű szerkezet, amely bárki kezében és bármilyen körülmény között versenyképes ellenfélnek számít a nyugati fegyverekkel szemben.

A kötet híven tükrözi a szerző több évtizedes tapasztalatát a pisztolyok és puskák területén. Hogg a szakértő magabiztosságával vezeti végig az olvasót a fegyverek fejlődéstörténetének zegzugos barlangjában, a tizenkilencedik század elejétől egészen napjainkig. Az író nem vész el a részletekben, hanem az összképet szem előtt tartva és teljes ívet rajzolva közelíti meg a témát. Példamutató az, ahogy számos tényezőt figyelembe véve indokolja meg például a technikailag látszólag fejletlenebb, reteszelős megoldású Mauser Gewehr 98-hoz hasonló puskák katonai térnyerését a Winchester típusú ismétlőpuskákkal szemben. Magyarázata szerint számos ütközet eredményeit értékelve, a legtöbb ország hadvezetése arra a következtetésre jutott a huszadik század elejére, hogy az előbbi praktikusabbnak bizonyult a hadsereg számára, mivel fekvő helyzetben könnyedén lehetett újratölteni, és nagyobb távon pontosabb is volt, noha kevesebb töltény állt a lövész rendelkezésére a vadnyugatot meghódító ismétlőpuskával szemben.

Katonai karrierje ellenére, vagy talán éppen ezért, Hogg több esetben kemény kritikának veti alá a hadvezetés rövidlátását, amely sok esetben gátolta vagy hátráltatta a fegyverek technikai fejlődését. Például a II. világháború híres, félautomata amerikai gyalogsági puskája, az M1-es Garand, már 1929-ben készen állt a hadrendbe állításra, de mivel kaliberét Douglas MacArthur a hadseregnél milliószámban felhalmozódott típusú puskatöltény méretére kívánta növelni, John Garandnek majdnem egy évtizedébe került az új követelményeknek eleget tevő fegyver általános használatra alkalmas változatának elkészítése. Egy másik esetben ismét az amerikai hadvezetés kerül a kritikus szerző reflektorfényébe. Hogg megjegyzi, hogy amerikai nyomásra az egységesítés érdekében a NATO tagállamai az 1960-as évekre mind a 7,62 mm-es töltényhez szabták át gyalogsági puskáikat. Erre az amerikaiak előrukkoltak az 5,56 mm-es M–16-ossal, ezzel feje tetejére állítva az egész univerzalizációs tervet a NATO-ban. Érdekes, hogy mindennek pozitív következményei is lettek, mint például az osztrák Steyr-Mannlicher AUG és a francia FAMAS automata fegyverek megszületése.

Hogg egészen napjainkig követi nyomon a fegyverek fejlődéstörténetét. Többek között bemutatja a korszerű német Heckler & Koch G11, a brit SA80, az amerikai Colt M-16A2 Commando és a svájci Sturmgewehr 90 típusokat. A technika fejlődése irdatlan ütemének ellenére, a szerző szkeptikus a jövőt illetően. Az elmúlt két évszázad fegyvertechnikai újításait figyelembe véve, Hogg arra a következtetésre jut, hogy a gyalogsági lőfegyverek terén az emberiség már olyan magas szintre jutott, ahonnan a hagyományos értelemben vett lőfegyver nem tud tovább fejlődni. Ha valamilyen előrelépés be is következne, érvel a szerző, az olyan minimális eredményhez juttathatná csak a hadseregeket, amely nem indokolná a megvalósításhoz és hadrendbe állításához szükséges gigantikus anyagi befektetéseket.

A kötet csupán néhány szempontból kifogásolható. Terjedelméből következően, természetesen nem nyújthat teljes képet a világ fegyverarzenáljáról, csupán a fegyvertörténet technikai szempontból legmeghatározóbb darabjainak jut hely. Viszont a szerző teljesebb képet adhatott volna a fegyverek fejlődéstörténetéről, ha csak egy évszázaddal is előbbre nyúlva, bemutatta volna a pisztolyok és puskák első, úttörő darabjait. Ezzel szemben a könyv túlságosan a II. világháború utáni korszakra koncentrál, noha tökéletes szakértelemről bizonyságot adva. A kötet annotatív bibliográfiája sem törekszik teljességre, hanem inkább a közelmúlt legmeghatározóbb munkáit ajánlja a témában mélyebben érdeklődő olvasó számára.