Klió 2002/2.

11. évfolyam

Eddig, a nemzetközi szakirodalomban is (viszonylag) mellőzött történelmi segédtudományi (azaz falerisztikai) témát, a német tűzoltó-kitüntetéseket dolgozta fel a szerző. Gert Efler a tárgykör legkiválóbb szakértője, s a témakörben 1988-ban megjelent egyetlen komolyabb kötet (Deutsche Feuerwehr-Ehrenzeichen. 1802-jetzt) szerzője.

A mű, részletes katalógus, áttekinti az elmúlt két évszázadban különféle német rendszerek által kiadott speciális tűzoltó-kitüntetéseket. A tűzoltó-kitüntetés a falerisztikán belül (is) sajátos alcsoportnak tekinthető. Így megkülönböztethetünk az állami kitüntetési rendszerbe besorolható tűzoltó-kitüntetéseket, de léteznek pl. tartományi (területi) regionális jellegű tűzoltó-elismerések. Külön, jellegzetes alcsoportot alkotnak a tűzoltó egyesületek (egyletek), az önkéntes tűzoltók kitüntetései. Léteznek ú.n. kommunális tűzoltó-kitüntetések is.

Így a kötetben szerepelnek, 1870 előtti elismerések, a Császári Németország (1871–1918), az ún. Weimari Köztársaság (1919–1933), a III. Birodalom (1933–1945), a Német Szövetségi Köztársaság (1949–1990), a Német Demokratikus Köztársaság (1949-1990), illetve a jelenlegi Németország (1990-től) tűzoltó-kitüntetései.

A szerző igen sokrétű anyagot mutat be, így kitüntetéseket, díszjeleket, szolgálati jeleket, teljesítményjelvényeket (hímzett kivitelűeket is), esetenként nem viselhető kitüntetéseket, pl. plaketteket, emlékérmeket, tűzoltóversenyek jutalomérmeit, kitüntető jelvényeket, az egyenruha részeként használt (felvarrt) elismeréseket stb. A kötetben mintegy 400 alaptípust, s kb. 750 változatot mutat be. Alsóbb szintekről – tekintettel az óriási anyagra – csak a legjellegzetesebb emlékeket. Ez a különféle korszakok szerint is így történt.

Igen érdekesek a német tűzoltó-kitüntetéseken megjelenő szimbólumok. Így pl. államcímer (annak részlete), tartományi, városi címerek, koszorú, horogkereszt. Tömeges a tűzzel, tűzoltással kapcsolatos motívumok megjelenítése, pl. tűzoltási jelenetek, tűzoltót megkoszorúzó győzelemistennő, Szent Flórián; tűzoltók egyéni és csoportos ábrázolásai, különféle felszerelésekkel, különböző időszakokból; vörös kakas, tűz, erdőtűz. Bárd, tűzoltósisak (legkülönbözőbb változatokban), tűzoltófecskendő, létra, tűzoltókocsi stb. is megjelennek a legkülönbözőbb felfogású, kivitelű, színvonalú elismeréseken.

Nem értek egyet a kötet szerkezetével. Egy-egy ország (tartomány) elismerései aszerint jelennek meg a kötetben, hogy azokat ki s mikor alapította, adományozta. Talán megfelelőbb lett volna a terület szerinti bontásban való közlés. Egy esetleges későbbi kiadási változat esetén, ezen kvalitásos mutató segítségével javítani lehetne. A kötetből – sajnos – hiányzik a további tájékozódást elősegítő, átfogó, tudományos bibliográfia. A szerző sokszor támaszkodott (nehezen elérhető) helyi kiadványokra, periodikákra. Ezek adatai azonban nem derülnek ki a műből. Érdekes, hogy a tartalomjegyzéknél nincsenek megadva az oldalszámok. Egyes darabok kétszer is megjelennek, fekete-fehér, illetve színes illusztrációkon is.

A szemléltető részletek is tanulmányozhatók, pl. a nagy számú, ún. viselési képen (1900–1945) (421–424. o.), amelyeken jól látható a tűzoltók, tűzoltó tisztek, vezetők szerteágazó viselési gyakorlata. Jól látható, hogy a tűzoltó-kitüntetéseket állami, katonai stb. elismerésekkel párhuzamosan viselték a különböző időszakokban. Ugyancsak sokrétű tárgyi példákat is közöl a különféle korszakok viselési gyakorlatáról (415–420. o.), pl. ún. nagy rendi pántokat (Ordenschnalle), (textil, műanyag) szalagsávokat, frakkláncokat.

A szerző áttekintést ad (425–442. o.) a legfontosabb tűzoltó-kitüntetési, adományozási okmányokról is. A 46 illusztráció kicsinyített, de azért jól olvasható.