Klió 2003/1.
12. évfolyam
Összefoglalások
Szabadkőművesség az Atlanti-óceán két partján
A szabadkőművességgel foglalkozó, bőséges irodalomban is unikumnak számít az a testes tanulmánykötet, amely 2002-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Az ötletgazda R. William Weisberger professzor (Butler County Community College) volt, akinek a felkérésére 38 tanulmány készült el és kapott helyet a kötetben.
Szerzőik egyetemi oktatók, jó nevű kutatók, alapos ismerői a témának. A kötet értéke és újdonsága az, hogy nemcsak az európai kontinens általában jobban ismert országainak szentel egy-egy tanulmányt, hanem olyan területeknek is, amelyekre ritkábban gondolunk, mint az Egyesült Államok, Mexikó vagy akár Törökország.
További szokatlan eljárása a szerkesztőnek és a szerzőknek is, hogy nemcsak a szabadkőművességgel foglalkoznak akár egyetlen tanulmányon belül is, hanem azokkal az irányzatokkal is, amelyek ellene irányultak.
Az első négy írás összefoglaló áttekintést ad a szabadkőművesség alakulásáról Európában és Észak-Amerikában. Itt található Steven Béla Várdy írása is, amely hídként köti össze az óceán két partját. Aki nem szánná rá magát, hogy a közel ezer oldalas köteten átrágja magát, az kitűnő tájékoztatást kap Weisbergertől, aki minden érdemi megállapítást felemlítve, minden egyes tanulmányról sikerült összefoglalót ad.
E bevezető írásokat követően a kötet öt részre oszlik. Az első hét tanulmány főleg a skóciai, kisebb részben az angliai páholyokkal foglalkozik az Edinburghban megalakult első páholytól kezdve (Lisa Kahler). De megismerhetjük a XVIII. századi skóciai szabadkőművesség kapcsolatát a zenével (Jennifer Macleod), a tudományokkal (R. William Weisberger), valamint a szabadkőműves alkotmány megalkotójának, James Andersonnak a tevékenységét (David Stevenson).
A kötet második része “A szabadkőművesség Európában” címet viseli. Valójában, ha kontinensről van szó, itt kellene helyet kapnia Skóciának és Angliának is. Mégis indokolt, hogy önálló részben szerepelnek, hiszen ott ringott a Craft bölcsője. E részben szintén hét tanulmány olvasható, de ezek távolról sem fogják át az egész kontinenst. Nagyon hiányzik egy a német birodalommal, illetve Németországgal foglalkozó írás, hiszen az ottani páholyoknak nagy kisugárzásuk volt nemcsak a német nyelvterületekre, így a Habsburg Birodalomra, de Magyarországra is. A XIX. és XX. században az egyetemes szabadkőművességet érintő, súlyos problémák árnyékolták be a német páholyok működését, különösen az első világháborút követő időkben.
A francia szabadkőművesség története nagyon jól feldolgozott, ezért, s mert szinte lehetetlen is lenne egy szabott terjedelemben megoldani, nem teljes áttekintést hoz a kötet, hanem egy-egy kevéssé ismert mozzanatot mutat be. Nagyon érdekes írások tárgyalják a XVIII. századi Neuf Soeurs páholy históriáját, kapcsolatát Benjamin Franklinnel (Nicholas Hans), a francia felvilágosodás és a szabadkőművesség viszonyát, Byron szerepét (Weisberger), a páholyok és az olasz carbonari mozgalom viszonyát (Jonathan Gross), valamint a prágai és a bécsi páholyélet egyes XVIII. századi vonatkozásait. E részben olvasható a magyarországi szabadkőművesség XVIII–XX. századi történetének összefoglalója (L. Nagy Zsuzsa). Oroszországot a Puskinnal; foglalkozó írás képviseli (Lauren G. Leighton).
Az igazi újdonság a második részben Peter Mentzel írása, aki azt elemzi, milyen szerepet játszott a szabadkőművesség az 1876-os forradalomban, valamint a Fiatal Törökök 1908-as akciójában, hogy a páholytagok mennyire erőteljesen támogatták a nemzeti mozgalmat és a “nyugatosodás” törekvéseit.
A harmadik részben kilenc tanulmány szól az Egyesült Államokról. Dorothy Ann Lipson, Steven Bullock, P. Lamar Pearson különböző oldalakról világítják meg a szabadkőművesek szerepét az angol koloniális időkben, majd a függetlenségi háború során, továbbá az unió megszületésében, az alkotmány megfogalmazásában.
A Virginia állambeli páholytagok 1785–1815 közötti társadalmi összetételét elemzi Richard Rutyna, Jay Macpherson a főbb szimbólumok ideológiai tartalmát vizsgálja, Kathleen Kutolowski New York állam egyik megyéjének szabadkőműves életét és az ellene irányuló törekvéseket tárja fel a köztársaság korai éveiben. Lynn Dumenil a vallás és a szabadkőművesség kapcsolatát elemzi a XIX. század végén, Tony Fels a zsidók szerepét mutatja be a San Francisco-i páholyéletben, Aaron T. Kornblum a nácizmus, a szabadkőművesség és a holokauszt összefüggéseit mutatja be a New Age Magazin írásai alapján.
Három helyi szerző azt tárja fel, milyen pozitív szerepet játszott a szabadkőművesség Mexikóban a civil társadalom és a nemzet építésében, az 1820-as évek forradalmi mozgalmaiban, a köztársasági és a demokratikus eszmék képviseletében.
A problémagazdagság mellett a tanulmányok gazdag jegyzetapparátusa nagy forrásanyagra hívja fel a figyelmet, csak úgy, mint azok az ismertetések, amelyek az Egyesült Államok szabadkőműves könyvtárainak, múzeumainak, valamint a londoni szabadkőműves könyvtár és múzeuma lehetőségeit tárják elénk.
A kötetet lezáró, utolsó írásban Seymour Drescher (University of Pittsburgh) arra mutat rá, miért és hogyan került a szabadkőművesség történetének kutatása a perifériáról a történettudomány egyik fő áramába. Ez a társadalomtörténeti megközelítés következménye: a szabadkőművesség a spontán civil szerveződés, a civil társadalom formálódásának jelensége és következménye, a páholyok tagságának összetétele az egész társadalomra nézve igen fontos információkat ad. A szabadkőművesség a maga háromszáz éves történetével arra is elsőrendű lehetőséget kínál, hogy nagy időtávon belül (long durée) tanulmányozzunk egy társadalmi folyamatot. Nagy lehetőséget lát abban is, hogy a szabadkőművesség az egyik legkorábbi társadalmi szervezet, amely átlépett határokon és kontinenseken. A jövő kutatásainak tehát a társadalomtörténeti összefüggések, valamint a “transzatlantik” szemlélet érvényesítésére kell törekedniük.
A kötetet rendkívül informatív, annotált irodalom-ismertetés, tárgy- és személynév-mutató zárja le.
Freemasonry on Both Sides of the Atlantic. Essays Concerning the Craft in the British Isles, Europe, the United States, and Mexico (A szabadkőművesség az Atlanti-óceán mindkét partján. Tanulmányok a szabadkőművességre vonatkozóan a Brit-szigetekről, Európából, az Egyesült Államokból és Mexikóból). Ed. by R. William Weisberger, Wallace McLeod, S. Brent Morris. East European Monographs, Boulder. Distributed by Columbia University Press, New York, 2002. 942 p.
L. Nagy Zsuzsa