Klió 2003/1.

12. évfolyam

XX. század

Írások mindenféléről

A modernkori brit–magyar kapcsolatok nem túlságosan bőséges hazai szakirodalma1 gazdagodott Haraszti Évának az elmúlt évben megjelentetett angol nyelvű tanulmánykötetével. A szerző nem ismeretlen a modernkori történelmet tanulmányozók előtt, hiszen Békéltetők2 című, korábbi munkája az első jól használható magyar nyelvű áttekintés volt a brit megbékéltetési politika (appeasement) történetéről. A nottinghami Astra Press gondozásában megjelent tanulmánykötet alcíme szerint történeti tanulmányokat, dokumentumokat, recenziókat és személyes jellegű reflexiókat tartalmaz a brit és a magyar történelemről. A személynévmutatóval együtt 307 oldalas könyv három szerkezeti egységre bomlik, melynek első része 17, a szerző által nagyrészt már publikált történeti esszét és dokumentumközlést tartalmaz. A historiográfiai témájú, valamint recenziókat közlő második, továbbá a személyes feljegyzéseket és leveleket tartalmazó harmadik résszel együtt Haraszti Éva történészi pályájának szinte teljes keresztmetszetét áttekinthetjük.

A szerző személyes hangvételű bevezetőjében nemcsak családjáról, életéről kapunk plasztikus leírást, de történészi hitvallásáról és kutatási tevékenységéről is. A miskolci kispolgári családból származó Haraszti Éva műveltségére a francia és a magyar irodalomból kiváltképpen Németh László művei voltak nagy hatással, egyetemi évei alatt pedig Szekfű Gyula és H. Balázs Éva munkássága. A klasszikus műveltség mellett szívesen forgatta Ady versesköteteit és viszonylag korán megismerkedett az akkor rebellisnek számító August Bebel eszméivel is. Már ekkor kialakult az az álláspontja, mely végigkísérte történészi pályáját: “... Valószínűleg nem vagyok vérbeli történész, mert a múlt tanulmányozását nem önmagáért folytattam, hanem azért, hogy ezáltal megértsem a jelent, és nem vagyok igazi író sem, mert nem az érdekelt, hogy versben vagy prózában a lehető legjobban tudjam kifejezni magam. Érzelmeim, vagy reakcióim szépirodalmi közvetítése helyett inkább csak meg akartam érteni a világot.” (2. o.)

A második világháború befejeződése és a budapesti egyetemi évek után 1947. végétől 1949. júliusáig a szerző első ízben tölthetett hosszabb időt Londonban, ahová H. Balázs Éva segítségével nyert kutatói ösztöndíjat. Akkori kutatási eredményeit összegezte első, fontosabb művében, mely Palmerstonról, a XIX. századi brit kontinentális egyensúlypolitikáról és mindezek magyar vonatkozásairól szólt. A történészi pálya legtevékenyebb szakasza következett ezután, Haraszti Éva három évtizeden keresztül volt az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd első férjének halála után, 1978-tól A. J. P. Taylor neves brit történész feleségeként Anglia vált második hazájává. Noha a szigetország a lakó- és munkahelye, Haraszti Éva hangsúlyozza, hogy semmilyen értelemben sem vált igazán angollá, az új környezetben is magyar maradt és sok szempontból külső szemlélődő.

A magyar és brit történelemmel kapcsolatos történészi tevékenysége, saját bevallása szerint is három jól elkülöníthető egységre bomlik. Mindenekelőtt a XIX. és XX. századi brit társadalom- és diplomáciatörténettel foglalkozott, különös tekintettel a Széchenyi és Kossuth korszakára eső brit-magyar kapcsolatrendszerrel. A már említett Palmerston-köteten túl számos tanulmányt publikált ebben a témakörben, többek között a chartista mozgalomról, Kossuth angliai hírlapírói tevékenységéről, Széchenyi pályájának angol vonatkozásairól. További kutatásai az 1930-as évek brit külpolitikájára vonatkoztak, főként a megbékítési (appeasement) politika árnyalt elemzése köthető Haraszti Éva nevéhez. A szerző megerősíti azt a széles körben elfogadott álláspontot, hogy ez a brit magatartás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a hitleri Németország komoly nemzetközi retorziók nélkül végrehajthatta agresszív, területszerző akcióit, s mindez egy újabb háború kirobbantásához vezetett. Haraszti ennek kapcsán megerősítve látja azt az orwelli szállóigét, miszerint “... az összes nemzetek közül az angolok a legszimpatikusabbak, de nekik van a legvisszataszítóbb uralkodó osztályuk.” (5. o.) A megbékítési politika kutatása során a szerző nemcsak brit, hanem francia, német és szovjet levéltárakban is járt, és széles körben használt másodlagos forrásokat is. Ennek eredményeképpen az e témakörben megjelent tanulmányaiban árnyalt képet rajzolt az angol-német flottaegyezményről, a Rajna-vidék német megszállásáról és főként Chamberlain megbékítési politikájáról. Végül történészi pályája kiterjedt az 1945 utáni időszakra is. Haraszti Éva mindeddig publikálatlan brit külügyi (Foreign Office – FO) forrásokat és követjelentéseket közölt az 1956-os magyar forradalomról,3 valamint a magyar szociáldemokratákról (1945 és 1955 között), s ezek alapján látott napvilágot kétkötetes munkája Britain and Hungary in the Post-War Years, 1945–51 címmel. A szerző további művei saját bevallása szerint is inkább személyes jellegű, szubjektív munkák,4 de hozzá kell tennünk, hogy nagyon élvezetes és érdekes anyagok, melyek rengeteg információt tartalmaznak többek között a brit történetírás kulisszatitkairól.

A tanulmánykötet a jól használható és már publikált tanulmányok mellett néhány igazi csemegét is tartogat az olvasó számára. Ilyen, mindeddig publikálatlan anyag A brit munkáspárti kormány 1945–51 közötti védelmi politikája és a kommunista államok című tanulmány, vagy a Foreign Office-nak az 1945 és 1955 közötti magyar politikai emigrációval kapcsolatos iratai. Összességében Haraszti Éva angol nyelvű tanulmánykötete mindazoknak ajánlható, akik a brit-magyar történeti kapcsolatokkal foglalkoznak, de azok az olvasók sem csalódnak a szerző írásaiban, akik a gördülékeny, érdekes és olvasmányos, a szubjektivitást bátran felvállaló történetírói stílust kedvelik. A recezens véleménye szerint kívánatos lenne a tanulmánykötet magyar nyelvű kiadása, mert ez a hazai történetírásban is egyre inkább teret nyerő komparisztikai kutatásokat szélesebb körben is ösztönözheti.

Éva Haraszti-Taylor: Scribble, Scribble, Scribble... Historical Essays, Documents, Reviews and Personal Reflections on Britain and Hungary (Írások mindenféléről. Történelmi tanulmányok, dokumentumok, ismertetések és személyes reflexiók Britanniáról és Magyarországról). Astra Press, Nottingham, 2001. IX + 307 p.

Barta Róbert