Klió 2003/2.

12. évfolyam

Összefoglalások

Mit adtak a szláv népek Európának?

A bolgár történészt, Sztojan Radevet a magyar történészek közül sokan ismerik, két ízben is éveken át a budapesti Bolgár Kulturális Intézet igazgatója volt, igen sokat tett a két nép egymás közötti jobb megismeréséért. Nagydoktori disszertációját Budapesten védte meg, magyar nyelven. Diplomáciai tevékenységet is folytatott, egy ideig bolgár főkonzul volt Odesszában, már az 1989-es fordulat után, jelenleg a szófiai Szláv Egyesület elnöke. Ennek volt előzménye a pártállami időkben a Szláv Bizottság, akkoriban elnökei PB-tagok voltak.

Radev rövid könyve arról, mit adtak a szlávok Európának, a fordulat utáni Európa iránti érdeklődés, közeledés jele. A bolgárokkal kezdi és a bogomi­lizmussal, amely mint a reformáció előzménye olasz és francia földre is eljutott. A korai középkorban Bulgáriának világtörténeti küldetése volt. A középkori bolgár kultúra eredményei után arra utal, hogy a szlávok tartották fenn Bizáncot hosszú évszázadokon át. Ugyanakkor eredményesen védekeztek a bizánci kozmopolitizmus ellen. A szlávok álltak ellen a nyugatról jövő támadásoknak is, mint Alekszandr Nyevszkij a Német Lovagrenddel szemben 1242-ben és Jagelló lengyel király 1410-ben. Sőt voltaképpen Omurtag kán állította meg először a németek keleti terjeszkedését a IX. század elején. A szláv írás is itt született. És a balkáni szlávok védték meg Európát az oszmánokkal szemben.

Az ohridi bolgár iskola voltaképpen egyetem volt a X. században, jónéhány évtizeddel megelőzte a bolognai egyetem alapítását 950-ben. Könyve további részében Radev elsősorban az egyes szláv népek kulturális fejlődésének nagy eredményeit, nagy neveit sorolja fel, mint a hozzájárulást Európa fejlődéséhez. Ezzel is bizonyítani kívánja, hogy a szlávok az európai civilizáció és kultúra részét alkotják. Az orosz, a belorusz, az ukrán, a lengyel, cseh, szlovák és délszláv eredményekre utal mindig, Lomonoszov és Puskin, T. Sevcsenko és I. Franko, Jan Kochanowski és Adam Mickiewicz, Komenský és Dobrovský meg Jaroslav Hašek, Štúr, Sládkovič, Branko Radičević és Jovan  Zmaj-Jovanović, Ivan Gundulić, Petar Petrović-Njegoš, a szlovéneknél Prešeren (nyilván tollhiba a Prešervi névforma, amely itt szerepel). Persze ezeknél jóval több nevet is sorol fel a szerző. Az európai hozzájárulás mellett, befejezésül arra is utal, hogy a kultúra területén a nemzetek egyenrangúak. A könyv természetesen széleskörű olvasóközönségnek szól, nem elmélyült tudományos alkotás, de a mai bolgár szemlélet szempontjából nagyon is fontos.

Sztojan Radev: Prinoszĺt na szlavjanszkite narodi kĺm Evropa (Mit adtak a szláv népek Európának?). Szofija, 2001. Szlavjanszko Druzsesztvo, 110 o.

Niederhauser Emil