Klió 2006/1.

15. évfolyam

A középkori hadviselésről

A rendkívül jól használható kötet a középkori hadviselésről igyekszik a fontos adatokat, ismernivalókat összefoglalni.

Az első részben betűrendben közli a fontosabb hadvezérek életrajzát. Ezek között szerepel Zsigmond magyar király (1368–1437) és Hunyadi János Magyarország kormányzója (1387–1456). Úgy véljük néhány magyar uralkodó még megemlíthető lett volna. (Szent István, Szent László, II. Géza, V. István, I. Károly, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás).

A második rész a hadi eseményeket sorolja fel a következő fejezetekre tagolva: 1. Rómaiak és barbárok, 400–750. 2. Nagy Károly és a Karolingok, 750–850. 3. A vikingek, Skandinávia és Észak-Európa, 850–1050. 4. Az angolszász támadások és Anglia, 450–1066. 5. Normann hódítások Britanniában és Európában, 911–1154. 6. A Szent Római Birodalom és Közép Európa, 400–1453. 7. A Bizánci Birodalom és Kelet-Európa, 400–1453. 8. A keresztes háborúk, 1095–1500. 9. A Capetingek és a Valois-k, Franciaország, 987–1500. 10. Az Anjou-k és a Tudorok, Britannia, 1154–1485. 11. Ibéria és a Reconquista, 850–1492. 12. Az itáliai reneszánsz, 1250–1525.

Mindegyik fejezet elején felsorolja a hadvezéreket és uralkodókat, a csatákat és várostromokat, majd összefoglalja a fontosabb egyéb eseményeket.

Magyar vonatkozású csaták a Szent Római Birodalom és Közép Európa, 850–1500 című fejezetben: Lechfelel 955, Marchfeld 1278, Merseburg 933, Mühldorf 1322, a keresztes háborúk, AZ 1095–1500 című fejezetben pedig Nikápoly, 1396 és Várna, 1444.

A harmadik rész katonai tárgyakat ismertet. A 13. fejezet a harcos fegyvereiről szól. Rövid áttekintés után betűrendben sorolja fel és írja le az egyes fegyvereket. A 14. a középkori páncélt ismerteti, a 15. rövid címertani összefoglalás. A 16. fejezetből a középkori hadseregek típusait ismerhetjük meg. A 17. fejezet felsorolja a nagyobb várakat. Ezek közül bizonyos mértékben magyar vonatkozású: Habsburg, Salzburg, Wartburg vára. Ezután betűrendben következnek a várakkal s a várostrommal kapcsolatos fogalmak. A 18. fejezet a középkori hadiflottákról szól. Megemlítendö adat: 1347-ben III. Edward angol király 738 hajón 32 ezer főnyi hadsereget szállított át Calais-ba. A 19. fejezet a középkori egyházi lovagrendeket ismerteti. Alcantara, Calatrava, Santiago, ispotályosok, templomosok, kardtestvérek, német lovagrend.

A IV. rész további információkkal szolgál. A 20. fejezet felsorolja a középkori hadtörténelem legfontosabb forrásait. A 21. fejezet bemutatja a középkori hadtörténelemmel foglalkozó fontosabb történészeket. A 22. fejezet felsorolja a középkori hadtörténelemmel foglalkozó fontosabb műveket, először az általános műveket, majd külön-külön azokat, amelyek az egyes fejezetekkel kapcsolatosak. A 23. fejezet térképeket közöl, felsorolja a fontosabb középkori atlaszokat, a fontosabb uralkodóházak leszármazási táblázatait, s végül a 400 és 1500 közötti hadi események kronológiáját. Ezek között szerepel a 933. évi Riade melletti (merseburgi) csata, a 955. évi Lech-mezei (augsburgi) csata, Szent István királlyá koronázása (1000), a nikápolyi csata (1396), a várnai csata (1444), a második rigómezei csata (1448).

A kötet kiválóan használható mindazok számára, akik középkori hadtörténelemmel foglalkoznak, az ő könyvespolcukon feltétlenül ott a helye.

Jim Bradbury: The Routledge Companion to Medieval Warfare (A Routledge Kiadó kézikönyve a középkori hadviselésről). London–New-York 2004. 381. o.

Borosy András