Klió 1994/2.

3. évfolyam

KÖZÉPKOR

Jack A. Glodstone:

Forradalom és felkelés a korai újkorban

Glodstone tisztázni akarja a mai ember számára a forradalmak hozzájárulását a történelemhez. Széles tapasztalati alapon (Anglia, Franciaország, Kis-Ázsia, Kína) és a forgalomban lévő forradalom-elméletek átfogó kritikai feldolgozása során teszi ezt. Értékelése szerint a forradalmakat – ki várt volna mást – „ökológiai" válságok okozták, amelyeken a hatalom birtokosai képtelenek voltak úrrá lenni.

A szám szerint nagyon kis forradalmi elit rétegek, amelyeket a felső rétégből való származásuk jellemez, és az, hogy a „nemzeti” vitákban részt vettek, de a politikai döntéshozatalból ki voltak zárva, a fennálló legitimációs mintákhoz képest alternatív ideológiát alkotnak (puritanizmus, jakobinizmus, bolsevizmus). Ezt az ideológiát általános igazságtoposzok (a tulajdon újraelosztása) által vagy az érzelmekre hatva (nacionalizmus) a széles tömegek számára ígéretessé teszik, és az elit rétegek magas szervezési fokának köszönhetően érvényesítik. Ebben az okos egyedi elemzésekben gazdag interpretációban a kapitalizmus elveszti forradalmak okozójaként játszott, elborzasztó szerepét, és ismét sokkal inkább szabaddá válik pozitív jelentéselemek számára.

A kapitalizmus – teljesen amerikai kérdésfeltevés, mint a szövegösszefüggésből kiderül-, produktivitása révén lehetőség szerint megakadályozza az ökológiai válságokat és ezzel a forradalmakat. Ebben a divatos és tetszetős öltözékben a kapitalizmus jó alakot mutat, ezzel szemben a forradalmat megfosztják – hogy a képnél maradjunk – csinos ruháitól, a szabadságtól, demokráciától és a gazdasági haladástól. Így keletkeznek újra és újra intellektuálisan tetszetős elméletek a kor színvonalán.

Jack A. Gladstone, Revolution and RebelIion in the Early Modern World. (Forradalom és felkelés a korai újkorban) Univesity of California Press, Berkeley– Los Angeles–Oxford 1991, XXIX és 608 p.

Peter Blickle (Bern)

Fordította: Zsigóné Vincze Katalin