Klió 1994/2.

3. évfolyam

KORA ÚJKOR

Rainer Beck:

Unterfinning. Falusi élet a 18. század elején

Ez a több mint 600 oldalra rúgó monográfia egy kis bajor falu, Unterfinning történetét, életét rögzíti a 18. század első felében. A Münchentől Landsberg felé kb. 50 kilométernyire elterülő falu lakóinak száma mintegy 50 családra rúgott az 1700-as évek első felében. E falunak s eme 50 családnak az életét követi nyomon kereken egy évszázadon át a szerző, tehát az iparosodás előtti évszázadban.

A kivételesen kedvező forrásadottságokkal rendelkező település és a benne élő emberek történetére koncentrál ugyan a szerző, de oly módon, hogy időben és térben is kitágítja a vizsgálódást, megismerteti az olvasót a 17. század végének körülményeivel éppen úgy, mint a 19. század első évtizedeinek viszonyaival, s természetesen nem csupán magára a falura koncentrál, hanem a közvetlen térségre is, amely körülveszi, s amely minden tekintetben behatárolja, meghatározza életét. Ezzel a módszerrel sikerül a település gazdasági és társadalmi viszonyainak rendkívül részletes, aprólékos rajzát nyújtania.

A könyv szerzője részletesen bemutatja a talajt és a klímát a természeti körülmények jelentőségét a paraszti gondolkodás, az egész paraszti élet számára az iparosodás előtti években. (Mindaz, amit erről ír, nem csupán közvetlenül ezekre az évtizedekre érvényes, hanem a megelőző jó néhány évszázadra kivetíthető.) A monográfia ábrázolja a paraszti munkát, a terméshozamokat, az állattartás hasznát, s a mezőgazdasági munka mellett az ipari tevékenységet is a paraszti háztartásokban. Mindez lehetővé teszi az élelmezési körülmények (a táplálkozás mennyisége és szokásai), a falusi fogyasztási viszonyok bemutatását a teljes társadalmi struktúrában, tehát az egyes paraszti rétegek esetében elkülönítve, ha másképpen adott esetben nem lehet, mindenképpen a „gazdagok” és a „szegények” vonatkozásában.

Igen részletes rajzát kapjuk a faluközösség működésének, leírja a falugyűlések összehívásának körülményeit, a közösség szerepét a nyomáskényszeren túlmenően a gazdálkodás mindennapjaiban is. A falusi bíró szerepének hiteles rajzát kapjuk, minden tekintetben, mint a közösség elöljáróját, aki felelős a rábízott családok életéért, körülményeiért, de mint a közvetítőét is a földesúr és a parasztok között. Igen izgalmas az egyház szerepe a közösség életében, nemcsak a szellemi élet irányításában, az írásolvasás terjesztésében, hanem mint a parasztok egyetlen hitelezőjének, bankárjának szerepében is. Az egyházi kölcsönök segítették át a közösséget a rosszabb időkön. E kölcsönökért az egyház nem kis kamatokat számított fel, de lehetővé tette a parasztok számára azt, hogy egyáltalán megmaradhattak.

A gazdálkodás leírásában kiemelkedik az erdő szerepének, mint egyfajta „tartaléknak” a bemutatása is, valamint a 18. század első felében már meghatározó szerepet játszott fuvarozásé. A falutól egynapi járóföldre több kisebb település mellett városok is találhatók, s ez meghatározta a környék parasztjainak életét. Ugyanez jelentkezik a napszámosok munkakörülményeinek, munkaviszonyainak bemutatásában, a városi munka rendszeresen jelen van életükben, nyilvánvalóan több évszázada. (Kár, hogy nem megfelelő néprajzi ismeretek birtokában ennek a körülménynek a falusi építkezésre gyakorolt hatását nem tudja bemutatni.)

Hangsúlyosan szerepel az elemzésben a falusi társadalom egyes rétegeinek egymáshoz s a külvilághoz való viszonya. Szerepel itt a gazdagabbak és a szegényebbek ellentétekkel terhelt kapcsolatrendszere, a város és a falu közötti súrlódás ok kérdése, a parasztok és a földesúr közötti viszony, s nem kis mértékben került sor az egyéni és a kollektív jogok ábrázolására.

Külön is kiemelendő a piacok kérdésének bemutatása. A szerző gondosan ügyel arra, hogy a piacviszonyok formálódása mellett utaljon arra, hogyan s milyen mértékben volt az hatással a parasztok mentalitására. S természetesen éppen a piaccal kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben vizsgálja a létfenntartási költségek alakulását (természetesen figyelembe véve az önellátás széles lehetőségeit is), valamint a kevés földdel rendelkező vagy földtelen rétegek munkavállalási lehetőségeit.

Összefoglalva: sok tekintetben mintaszerű elemzést nyújt a szerző a falu 18. századi viszonyairól, kapcsolatairól a külvilággal, a háziipar és mezőgazdaság kapcsolatairól, az életkörülmények alakulásáról. Hogy szinte ugyanannyi megválaszolatlan kérdést gyűjthetnénk össze, mint amennyire világos választ kapunk a munkából, az majdnem természetes: ez teszi izgalmassá a monográfiát. Néhány hasonló magyar feldolgozásra is nagy szükség lenne!

Rainer Beck: Unterfinning. Landliebe Welt vor Anbruch der Moderne. (Unterfinning. Falusi élet a 18. század elején) Verlag C. H. Beck, München, 1993. 667 1.

Gőz Pál