Klió 1996/3.

5. évfolyam

Ukrán történelmi kronológia

A történelem tanulmányozásának, a történelem mint tantárgy tanulásának egyik legfontosabb összetevője, s talán első lépcsőfoka bizonyos mennyiségű tényanyag elsajátítása az emberi lét legkülönbözőbb területeiről, főleg pedig a politika, gazdaság és kultúra szféráiból. A történettudományban tények nélkül a legragyogóbb elméleti művek is holt sémák maradnak. A tények, dátumok gyors és hatásos tanulmányozásának céljából az általános és középiskolai történelemtanításhoz kapcsolódóan az utóbbi években Ukrajnában eddig is több kronológiai segédkönyv, jegyzet, brossúra jelent meg. (Vö. V. Ju. Krusinszkij–Ju. A. Levenec: Isztorija Ukrajini. Pogyiji, fakti, dati. – Ukrajna története. Események, tények, dátumok. – Kijev, 1992. 200 old.; Ju. M. Alekszejev–A. V. Vertehel–B. M. Danilenko: Isztorija Ukrajini. Hronologija, osznovnih pogyij. – Ukrajna története. A főbb események kronológiája – Kijev, 1995. 110 old.; Mala kronolohija Ukrajini. – Ukrajna rövid kronológiája.– Lviv–Szambir, 1993. 36 old.)

Az itt bemutatott kötetet az Ukrán Tudományos Akadémia kiadója, a Naukova Dumka jelentette meg. A közel hétszáz oldalas mű az eddigi legteljesebb ukrán történelmi kronológia. A szerzők célja, hogy kronológiailag rögzítsék az ukrán történelem eseményeit, de arra is törekedtek, hogy összefüggéseiben érzékeltessék Ukrajna, illetve az ukrán nép történetét, jelezve a történelem menetének főbb vonalait, a legfontosabb események közötti összefüggések lényegét. A gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés sokszor semmiféle kronológiai felsoroláshoz sem köthető mozzanatait ritkábban a törvényhozáshoz, gyakran pedig a sajtóemlítésekhez kötik. A sajtóemlítések száma a kötetben viszonylag nagy, a szerzők, sajnos akkor is ezzel az adatolással élnek, amikor egyértelműbb és megbízhatóbb forrást is találhattak volna.

A kézikönyv az ukrán történelmi kronológiai adatok eddig legteljesebb gyűjteménye, az őskortól napjainkig több ezer dátumot, eseményt stb. tartalmaz. Az olvasó információkra lel a kötetben az ukrajnai régészeti kultúrákról, a szláv törzsek szétvándorlásáról, az ukrán nép gazdasági viszonyairól, politikai életéről, kultúrájának fejlődéséről. A szerzők megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ukrán államisággal, illetve államépítéssel kapcsolatos adatoknak: a Kijevi és Halics–Volhíniai Rusz, a Hmelnickij-szabadságharc, az Ukrán Népköztársaság, a Nyugat-ukrán Népköztársaság történelmi eseményeinek. Bemutatják szovjet Ukrajna és a mai Ukrajna legfontosabb történelmi eseményeit, a függetlenség elnyerésének folyamatát, annak eredményeit állítva középpontba. A szerzők törekednek arra is, hogy Ukrajna múltjának eseményeit világtörténelmi kontextusban mutassák be.

E sorok írójának meggyőződése szerint Ukrajna történetét csak a történelmileg eltérő utat bejárt régiók históriájának markáns megjelenítésével lehet adekvátan, „sine ira et studio” bemutatni. A regionális elvet alkalmazták ugyan a szerzők, de nem következetesen, s nem minden történelmi korszakra vonatkozóan. A kötet adatai alapján arról is meggyőződhetünk, hogy az „ukrán földek”, azaz az ukrán nép által lakott területek és Ukrajna, mint állam történetének bemutatása eltérő metodikát igényelne. Külön tanulmányba kívánkozó kérdés az is, hogyan változik korszakról-korszakra Ukrajna fogalma. Az ukrán nép és Ukrajna története nem esik egybe, azok nem azonos fogalmak. A tartalomjegyzékből is kitűnik, hogy az oroszországi ukrán területek lényegesen nagyobb súlyt képviselnek Ukrajna területén belül, mint az ún. nyugat-ukrán területek (Észak-Bukovina, Kelet-Galícia, Kárpátalja).

A kronológia korszakbeosztása és belső arányai alkalmazkodnak az utóbbi években megjelent Ukrajna történeti monográfiákhoz. (Vö. pl. Klió. II. évf. 1993. 1. sz. 18–20; Klió. 4. évf. 2. sz. 22–33.) Ezekhez hasonlóan a kronológia is részletesebben foglalkozik az új és legújabb kor eseményeivel. Külön ki kell emelni az 1917–1921 közötti fejezetet. Erről az időszakról az ukrajnai és külföldi tudományos közvélemény alig tud valamit, pedig Oroszország és Lengyelország területén is kísérletek történtek ukrán állam létrehozására. E kísérletek, jelentős részben a kedvezőtlen nemzetközi kontextussal összefüggésben, fiaskót szenvedtek.

A kötet első adata: i. e. 400–300 ezer év–i. e. 100 ezer év, a korai paleolitikum kora. Ukrajna területén e korból ősemberleletek ismeretesek: a Dnyeszter mentén Luka-Vrublecka faluból, a Don-medencéből, Zsitomir környékéről, a déli és délkeleti Kárpátokból, a Krím-félszigetről. (9. old.) A kötet utolsó adata: 1995. július 20. A Holosz Ukrajini c. lap közölte, az ENSZ Biztonsági Tanácsa követeli, hogy a boszniai muzulmánok és szerbek által Žepa és Goražde térségében túszként fogva tartott ukrán békefenntartókat azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon. (687. old.)

A kötet első magyar vonatkozású adata: 1099 – Halics fejedelmeinek, Rosztiszlav fiainak druzsinái a Szan folyó mentén vereséget mértek Kálmán magyar király seregeire. (22. old.) A kötet utolsó magyar vonatkozású adata: 1995. május 18–19. – Magyarország miniszterelnöke, Horn Gyula hivatalos látogatást tett Ukrajnában. (685. old.)

Versztyuk–O. M. Dzjuba–V. F. Reprincev: Ukrajina vid najdavnyisih csasziv do szjohodennyja. Hronolohicsnij dovidnik. (Ukrajna a legrégibb időktől máig. Kronológiai kalauz.) Kijev, 1995. 688 old.

Udvari István