Klió 1996/3.
5. évfolyam
A Totalitarizmus Tanulmányozására Létrehozott Nemzeti
Intézet, Bukarest*
A dogmatikus marxizmus visszás építményének összeomlása, a két nemzedéket alakító és eltorzító, félévszázadnak a valóságra való ébredése maga után vonta a közös múlt „reconquista” jelenségét, megadta a jogot, sőt, kötelességgé is tette mindenki számára a közös múlt megismerését, feltárását, a kommunista mauzóleumok által elzárt és immár közkincs számba menő emlékezést. De a „restitutio in integrum” ténye nem szorítkozhatott csupán az idők koptatta, különböző érdekek befolyásolta szubjektív emlékezés vallomásaira, hanem lényegileg az irattár dokumentumainak a tanúval történő szembesítésére kellett alapoznia.
„A
Totalitarizmus Tanulmányozására Létrehozott Nemzeti Intézet” (TTNI), melynek
gyökerei az 1989-es decemberi eseményekhez nyúlnak vissza, már indulásakor
merész missziót vállalt magára: feltárni egy komplex, ellentmondásoktól terhes
és a totalitárius politikai kurzus által eltorzított történelmi korszak képét.
Ily formán az intézmény a közvetítő szerepét tűzte ki célul közvetíteni tanú és
dokumentum, dokumentum és történés, történés és annak a médiákban kivetített
képei között, mindezt a totalitárius utópia által öngerjesztett valóság minél
jobb megismertetése szándékával. A totalitarizmus jelenségének alapos, átfogó
megvilágítása szükségszerűvé tette elsősorban is egy adatbank létrehozását, a
különböző helyzeteket eredményező kontextusok higgadt elemzését, a vizsgálandó
anyag és az ezt megközelítő segédeszközök közötti kapcsolatteremtés párbeszédes
formáját. Az intézmény a kutatások során arra törekszik, hogy dokumentumokat és
tanúvallomásokat hozzon napfényre, és olyan szigorúan körülhatárolt kutatási
tematikákat fogalmazzon meg, mint például: a „légionárius” mozgalom ideológiai
gyökereinek és politikai fejlődésének feltárása; a Cuza-Goga csoportulás ténykedése
II. Károly önkényuralma idején; a két világháború közötti parlamentáris
demokrácia hanyatlása; az „átnevelés” dossziéja; a román börtön története
okozati összefüggéseiben; a kommunizmus elleni fegyveres harc 1945–1958 között,
mint egyre fokozódó jelenség; a Román Hadsereg politikai alapon történő
átszervezése; a kommunista párton belüli elit kialakulása; a mezőgazdaság
szocialista kollektivizálása; a nemzeti örökség szétzúzása kisajátítások és
megsemmisítések révén, stb. – megannyi téma, melyek utólagosan a
historiográfiai perspektívák egész skáláját hivatottak sugallni.
A TTNI kivonatos története a következő:
Alapítási éve: 1993. április 13.; a 19 cikkből álló szervezeti szabályzatot
az „Arhivele Totaltarismului” (A Totalitarizmus Levéltárai) című folyóirat
közölte. Lásd: 1993, I., 1 sz., 203–205 oldal.
Kutatási célja: a romániai totalitarizmus formáira vonatkozó dokumentumok
összegyűjtése, levéltári besorolása, kutatása és kiadása.
Kutatási témái: A totalitarizmus különböző formái II. Károly király kormányzása
(1930–1940), majd a „légionárius” rendszer és Ion Antonescu marsall (1941–1944)
idején. A két világháború közötti Románia parlamentáris rendszerét megkérdőjelező
pártok, politikai mozgalmak vagy ideológiai áramlatok. Hasonló európai jelenségekkel
történő összevetések: befolyások, analógiák, sajátos viselkedési formák. A
kommunista rendszer keretei között folyó élet, 1948–1989 különböző vetületeinek
feltárása: gazdasági struktúrák, társadalmi problémák, intézmények,
törvényhozás, kultúra, mentalitások, nyelvezet, megtorlási technikák, az erőszak
alkalmazásának módozatai, közélet.
Ami a munka megszervezését illeti, az szakosztályokként
történik: kutatás és adatgyűjtés formájában.
A kutatandó anyag lelőhelyei: 1) könyvtár, illetve:
könyvek és folyóiratok; 2) kéziratok, levelezések, audió-videó rögzítések,
falragaszok, adatbank, mely lehetőleg hozzásegít egy nemzetközi szintű
információs rendszerbe való beilleszkedéshez-, dokumentumtár, audió-videótár,
filmtár.
Kidolgozott stratégiák: interdiszciplináris kutatási
programok, tudományos ülésszakok, nemzetközi tapasztalatcsere,
dokumentumfilmek, konferenciák, kiállítások, nemzeti érdekeltségű
dokumentum-állagok visszaszerzése a kelet-európai volt szocialista és szovjet
utódállamok levéltáraiból.
Közlési lehetőségek: 1) Az „Arhivele Totaritalismului” (A
Totalitarizmus Levéltárai – TL) című folyóirat hasábjain; 2) dokumentum,
vallomás- és tanulmánykötetek, emlékiratok stb. formájában.
Ami pénzügyi helyzetét illeti: autonóm tudományos
kutatóintézetként tevékenységét a Román Akadémia égisze alatt folytatja, ennek
költségvetése révén, valamint adományokból tartja fenn magát.
Képviseleti formái: fiókintézetei vannak az országban, és van két külföldi képviselete is: az egyik
a Moldvai Köztársaságban, a másik pedig Németországban.
Tudományos Tanáccsal is rendelkezik. Ennek összetétele: elnök (Radu Ciuceanu),
két alelnök, 13 tag és egy tudományos titkár (Octavian Roske).
A tulajdonképpeni végcél: az TTNI-n keresztül a
romániai bolsevik holocaustot bemutató dokumentációs központ létrehozása.
A továbbiakban az Arhivele Totalitarismului 1993. és 1994.
évfolyamát ismertetem. Az intézet negyedévenként megjelenő folyóirata – 7 tagot
számláló szerkesztőbizottsága van –, öt kutatási platformot foglal magában,
fontossági sorrendben:
1) a dokumentum forrását tekintve intézeti vagy
magánlevéltárakból származik, alapját képezheti interjú vagy tanúvallomás. A
kezdeményezett kutatási programok éppen a források azonosítását, az állagok
nagyságának felmérését, a folyóiratokban vagy kötetekben közölt dokumentációs
anyag kiszűrését tűzik maguk elé. A dokumentumokat, mint vizsgálandó anyagokat,
tematikai vagy névszerinti tényezők alapján csoportosítják.
2) A következő szint taglalása tulajdonképpen a segédeszközök
szerepét hivatott kiemelni a különböző javasolt rovatokon keresztül:
kronológia, intézmények lexikonja, életrajzi lexikon, bibliográfiai cédulák; ez
utóbbiak a kutatott területre vonatkozó információk folyamatosságát
biztosítják. Mindezek alapjában véve a szóban forgó anyag hitelességének, a belől
összeálló dolgozat igényességének alappillérei.
3) A szociológiai kutatási rész a „Homo sovieticus”
címszó alatt szerepel.
4) Az ikonográfia tárgyalására (sajtó, plakátok vagy más
propagandisztikus anyagok) a „kép retorikája” című fejezetben kerül sor, ahol a
történelmi információ felerősíti a korszak képét, és annak kiegészítésével,
amit a rendszer hajlandó magáról feltárni, tulajdonképpen hozzájárul a totalitárius
jelenség érzékeléséhez. Az ikonográfiai megjelenítés lehetővé teszi a kollektív
képzet felidézését. Az imázs térhódítása, mint ideológiai klisé a korabeli
társadalom érzékelésében, bizonyos jogi szabályozásoknak és adminisztratív
nyomásnak van kitéve, mint például a Nyugat bűnössége és a régi társadalmi
osztályok ócsárlása.
5) A szintézis lehetővé teszi a totalitárius rendszer
működésének és dinamikájának beható elemzését. A kutatások színtere változatos:
történelem, szociológia, politológia, jogtudományok, eszmék- és intézmények
története, retorika stb., ez a változatosság segít hozzá a totalitarizmus
jelenségének összegezéséhez.
A folyóirat következőképpen épül fel:
Vezércikk: R. Ciuceanu és O. Roske (TL, I, 1993, 1); R. Ciuceanu „A
történelem mint ballaszt”, I–II. tanulmánya a szovjet kommunista rendszer
titkairól (TL, II, 1994, 1–2, 3).
Nyolc főből álló szerzői csoport, köztük olyan kiemelkedő
személyiségek, mint Philippe Rostaing és Radu Ciuceanu tollából eredő
tanulmányok (TL, II., 1994, 1–2).
Homo sovieticus: cím alatt a hatalom és a kialakult környezet viszonyának
érdekes tárgyalását találjuk az TL, I., 1993, 1. számában.
Konvergenciák: Rainer M. János tanulmánya az 1956-os forradalomról (TL, I.,
1993, 1) valamint Heini Fritsche tanulmánya a vorkutai láger 1953-as eseményeiről
(TL, II., 1994, 3).
Az imázs retorikája: a mezőgazdaság kollektivizálásának és az alkalmazott szovjet
modell felhasználásának tematikáját tükrözi (TL, I., 1993, 1; II., 1994, 1–2,
3).
Dokumentumok: három dokumentumot és két Sztálinhoz címzett levelet (1939,
1946) tartalmaz (TL, 1993, I.), továbbá 16 dokumentumot taglal kronológiai
sorrendben (TL, II., 1994, 1–2., 3).
A Vallomások rovatban
kilenc kivonat jelenik meg az enyedi megsemmisítő tábort taglaló
memoárirodalomból (TL, II., 1994, 1–2., 3.).
A Nézőpont: a romániai 1934–1937 közötti egyetemi
életet kapja lencsevégre (TL, I., 1993, 1.).
Törvényhozási leltár: benne a megmaradt földesúri vagyonok 1949
márciusában történő kisajátításának eljárási módjai (TL, I., 1993, 1.), a büntetőtörvénykönyv cikkelyeinek alkalmazása
a kollektivizálás stratégiájában (TL, II., 1994, 1–2.), a jogi eszközök
igénybevétele a román hadseregben 1944–1945 között végbemenő tisztogatásokban
(TL, II., 1994, 3.).
Kronológia: a mezőgazdaság kollektivizálásának 1949–1962-es szakasza
(TL, I., 1993, 1.) és az 1944–1953 között lezajló államosítás (TL, II., 1994,
1–2.).
Intézmények lexikona: kényszermunkatáborokkal (1949–1953) kapcsolatos
elemzések (TL, I., 1993, 1.) és a román
rendőrség 1944–1949 között (TL, II., 1994, 3.).
Életrajzi lexikon: kilenc különböző személyiség életrajzát vázolja (TL, I.,
1993, 1.; II., 1994, 1–2, 3.).
Bibliográfiai adatok: a pártkáderek kiválasztása, felkészítése
és előléptetése az 1948–1983 közötti időszakban (TL, I., 1993, 1.), a Román
Kommunista Párt legfelső vezetésének összetételéről (TL, II., 1994, 1–2. 3.), a
„légionárius” mozgalom és a munkáskérdés 1935–1940 között (TL, II., 1994, 1–2.)
A Recenziók, bemutatások, jegyzetek mellett a Könyvtár
rovat a behozott könyveket, folyóiratokat, külföldről származó adományokat
tartja számon. Megemlítendő itt a budapesti „Az 1956-os magyar forradalommal
foglalkozó Intézet” adománya (TL, I, 1993, 1).
Szemle: nemzetközi
együttműködés a drezdai, brüsszeli, lwovi, varsói, berlini hasonintézményekkel
(TL, II., 1994, 1–2.); az TTNI és a nemzetközi közösség kapcsolata, itt
említendő meg példaként az Európa-Tanács égisze alatt Gyulán 1994 júliusában „Kézfogások”
címen tartott román–magyar találkozó (TL, II., 1994, 3.).
A
Kapcsolatok című rovatot csak 1995-ben iktatták be, információcsere
céljából.
A
Szerzők: történészek, szociológusok, pszichológusok, orvosok, mérnökök,
újságírók, tanárok, akadémikusok, jogászok, katonák, egyetemisták,
könyvtárosok, levéltárosok stb.
A
kiadvány tudományos igényről tanúskodik, technikai kivitelezése
szakavatottságról vall, egyaránt szól szakemberekhez és széles tömegekhez; a
tényirodalom szépítgetése nélkül, szigorúan tudományos keretben mozogva
igyekszik történelmi betekintést nyújtani.
„Arhivele
Totaritarismului” (A Totalitarizmus Levéltárai). I., 1993, 1. sz., 216. p.;
II., 1994, 1–2., 3. sz., 414, 311. p.
Stelian Mândruţ
*
Institutul Naţional pentru Studiul Totalitarismului, Bucureşti