Klió 1997/1.

6. évfolyam

Különleges feladatok... A szovjet titkosszolgálat működése

A történetkutatás terén a 40 vagy 50 éves levéltári zárlat lejárta, de méginkább holmi rendszerváltozás mindig új forrásokba való bepillantás lehetőségét nyújtja. Így vagyunk napjainkban a II. világháború s az azt követő periódus szovjet titkosszolgálatára vonatkozó könyvek áradatával, amelyek a tények, események, nevek sorával lepik meg az olvasót, jóllehet kétséges, vajh a művek teljes és valóban hűséges tükrei-e a múltnak. Ezt eldönteni nehéz lenne, de az írásokban tallózni – a korszak ismerői vagy átélői számára – mindenképpen érdekes, de lehet esetleg illúzióromboló, talán éppenséggel fájdalmas...

Az egyik – még ma is élő – volt szovjet titkosszolgálati főnöknek valaki feltette a kérdést: – Mi volt a Kirov-gyilkosság 1934-ben a Szovjetunióban? S a válasz: – Nem egyéb, mint Milda Draule pincérnő férjének szerelmi bosszúja. – S a leningrádi balett-táncosnők a Gulag-on? – Oh, hallgatás helyett büszkélkedtek Kirov udvarlásával... – Tudott-e Dolores Ibarruri a Moszkvába vitt spanyol milliókról? – A spanyol polgárháború után? Természetesen tudott... – Benes? – Oh, Benes szovjet ügynök volt. 10 ezer dollárt kapott Moszkvától, amikor Londonba emigrált, viszont odaígérte Moszkvának Kárpátalját. – Igaz-e, hogy az 1930-as évek elején Sanghaj híres kémközpont volt? – Igen. Itt működött Sorge. Itt szervezték be a német Ursula Kuczinskyt, aki Genf és Párizs után Londonban épített ki szovjet kémhálózatot. A németek itt nyerték meg állítólag Mrs Simpsont, hogy hálózza be a walesi herceget... – Igaz-e, hogy Berija kacagott, amikor Sztálint holtnak hitte? – Igaz, viszont Sztálin halála után maga Berija is a kormánykörökben folyó hatalmi harc áldozata lett... jugoszláv- illetve angolbarátsággal vádoltatva, amiért pl. megszüntette az eljárást I. Majszkij, a Szovjetunió volt londoni nagykövete ellen, nemsokkal annak halála előtt.

Izgalmas, fantasztikus regénybe illenének e részletek, amelyek az elmúlt egy-két esztendőben angolul megjelent „visszaemlékezés”-irodalomból jutnak az olvasók tudomására.

Minden képzeletet felülmúl az „Enigma”, a német csoda-rejtjelző masina, története, amely – állítólag egy lengyel műszerész kémtevékenysége folytán a háború folyamán Anglia számára lehetővé tette a német rejtjeles küldemények megfejtését, de a szovjetek is tudomást szereztek róla. Számtalan apró részletre, névre, adatra derül fény, amikor pl. a szovjet hírszerző hálózat az ún. Rote Kapelle (The Red Orchestra) szervezéséről és működéséről van szó, vagy amikor azokról az akciókról olvashatunk, amelyek célja a politikától tartózkodni kívánó, de a maguk szakterületén sok fontos információval rendelkező magánemberek „akaratlan adatszolgáltatásának” a megszervezése volt. Amikor pl. 1921-ben Maxim Gorkij Összoroszországi Éhségenyhítő Bizottságot szervezett, a résztvevő neves írókat, művészeket mind letartóztatták és kivégezték. – îgy tettek engem provokátorrá! – kiáltott fel Maxim Gorkij.

A könyvek sok ismert nevet hoznak fel példának, Európa-szerte és a Szovjetunióból egyaránt, az 1920–30–40-es évekből. Említik Nagy Imre nevét is (1930-as évek). 1940-ben így szenvedte el halálát az író, Bulgakov.

Pavel Sudoplatov Special Tasks (Különleges feladatok) című és elsőként angolul kiadott, vaskos visszaemlékezése szinte hihetetlennek tűnő részleteket rögzít a szovjet titkosszolgálat működéséről, kulisszatitkairól, de a nemzetközi politikai, külpolitikai élet egyes résztvevőiről is. Sok utalás történik pl. a finn-szovjet háborúban érdekelt svéd Wallenberg-családra, Raoul Wallenbergre, mint amerikai–német kettős ügynökre, akit 1945-ben Moszkva is megpróbált magának megnyerni... A legutóbbi napokig kerülnek új részletek napvilágra vele kapcsolatban, mint pl. újabban egy levéltári polcról „véletlenül leesett” s eddig jól megőrzött útlevele, stb. A témával kapcsolatban megemlítendő itt John Bierman The story of Raoul Wallenberg, missing hero of the holocaust című – először 1981-ben napvilágot látott – kis könyvének javított újrakiadása Londonban (1995-ben Penguin Books, 218 p.).

Stephen Koch részt vett a spanyol polgárháborúban. Könyvében a Rajk-perben érintett számos magyar sorsára vet fényt. Magyar vonatkozás az ún. Magyar Maffia említése, szoros kapcsolatban Alpári Gyula, Kim Philby nevével, a Kominternt is bevonva. Olvashatunk gr. Károlyi Gyuláról, Károlyi Katinkáról s más vonatkozásban Szőnyi Tibor tragikus esetéről. Meglepő Radó Sándor, a háború alatt Svájcban működő, magyar származású szovjet kém története, akit – 1945 után – a Szovjetunióban tíz évi börtönbüntetéssel „jutalmaztak”, stb.

Nem vitás, hogy a kémhálózatok, informátorok, naív hírszolgáltatók, stb. a II. világháborút megelőzően, valamint annak folyamán és következményeiben még jóval a II. világháború után is szinte átláthatatlan szövevényt képeztek a nagyhatalmak, de a közép-kelet-európai kis országok politikai életében is.

Peter Wright – az angol titkosszolgálatbeli élményeiről írott híres, 1987-ben publikált Spycatcher című könyvében elismerte, hogy még 40 évvel a háború befejezése után sem sikerült teljesen felderíteniük a háború alatt működött híres szovjet kémhálózat, a Red Kapelle angliai kapcsolatait.

Ennek ellenére mindazok, akik az 1930–40-es éveknek – sokszor a máig kiható – főleg szovjet, de nem különben német, angol és amerikai titkosszolgálati akcióiról, kémhistóriáiról, a jelentős szovjet politikai perek vagy tömeges kivégzések hátteréről, kulisszatitkairól, az atomtitkok megszerzéséről, sok sok európai tudós, író, művész stb. akarva-akaratlan „hírszolgáltatásáról”, stb. kívánnak izgalmas beszámolókat olvasni, azoknak ajánljuk az alábbi angol nyelvű kiadványokat, hozzáadva Fitzroy Maclean Eastern approaches című útikönyvét, amely ugyan 1949-ben jelent meg először, de amely azóta valamennyi – szovjetkutatással foglalkozó – szakember, intézmény stb. számára elengedhetetlen kézikönyvvé vált (Penguin Books, London, 1991. 543 p.)

Pavel Sudoplatov & Anatoli Sudoplatov, Jerrold L. & L. P. Schecter: The Memoires of an Unwanted Witness – A Soviet Spymaster (Egy nem kívánt szemtanú emlékei – Egy szovjet mesterkém). London, 1994. 509 p. Warner Books.

V. E. Tarrant: The Red Orchestra. The Soviet Spy Network inside Nazi Europe (A vörös zenekar. A szovjet kémhálózat a náci Európában). London, 1995. 223 p. Arms and Armour Press,

Stephen Koch: Double Lives. Stalin, Willi Münzenberg and the seduction of the intellectuals (Kettős életek. Sztálin, Willi Münzenberg és az értelmiség becsapása). USA, 1994. 419 p. Anglia, 1995, Harper Collins Publishers.

Mayer Mária