Klió 1998/2.

7. évfolyam

Közép- és Kelet-Európa pénzügyei (1918–1994)

A neves leicesteri gazdaságtörténész professzor által szerkesztett kötet az Európai Banktörténeti Egyesület budapesti konferenciájának előadásait adja közzé. Az 1994-es budapesti rendezvény házigazdája a Magyar Nemzeti Bank volt, amely íly módon kívánt megemlékezni az önálló magyar jegybank születésének hetvenedik évfordulójáról. A szerkesztő előszava szerint a kötet célja az volt, hogy párhuzamot vonjanak az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követő időszak, és az 1989. utáni évek pénz- és banktörténeti folyamatai között.

A kötet két szerkezeti részre oszlik, az első rész fókuszában a jegybank kérdése áll, a második rész a kereskedelmi bankok történetével foglalkozik. Az első rész Bácskai Tamás és Szapáry György tanulmányaival kezdődik, amelyek a Magyar Nemzeti Bank történetét dolgozzák fel. Legfontosabb mondanivalójuk abban foglalható össze, hogy a központi bankok önállóságának garantálása biztosíthatja csak egy ország stabil valutáját, az állami beavatkozás hossszú távon inflációhoz, rosszabb esetben pénzügyi összeomláshoz vezet. Hasonló következtetésre jut az ismert lengyel gazdaságtörténész, Z. Landau is, aki a a két világháború közötti lengyel állam és a lengyel jegybank közötti kapcsolatot ismerteti. Az említett tanulmányok ugyanakkor nem vizsgálják azokat a bonyolult érdekegyeztetési mechanizmusokat, amelyek révén még a látszólag minden autonómiájuktól megfosztott intézmények is érvényesíteni tudták sajátos érdekeiket, szempontjaikat. Ez jól megfigyelhető volt például a teljes mértékben állami felügyelet alatt álló Magyar Állami Jegyintézet (1921–1924) működésében is.

A könyv – magyar szemmel – legérdekesebb tanulmánya P. L. Cottrell írása, amely bemutatja, hogyan formálódtak ki Montagu Norman-nek, a Bank of England igen befolyásos kormányzójának elképzelései a jegybankok közötti nemzetközi kooperációról. Cottrell foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy milyen szerepet játszott Norman a közép-európai pénzügyi szanálásokban, eközben részletesen ír az 1924-es magyar stabilizációról. Cottrell, ki nem mondva, Péteri Györggyel vitázik. Péteri György, aki a budapesti, londoni és genfi levéltárak iratanyaga alapján ezt a kérdést elsőként dolgozta fel, arra a megállapításra jutott, hogy a huszas évek közepén a Népszövetség irányelvei szerint végrehajtott közép-európai pénzügyi szanálások mögött valójában Norman állott, akinek alapvető célja a londoni pénzpiac háború előtti pozícióinak visszaszerzése és a font helyzetének megerősítése volt. Cottrell szerint Norman sokkal általánosabb célokat követett. A létrehozandó új jegybankok és a már meglévők közötti exkluzív kapcsolatok kiépítésével új típusú, politikamentes nemzetközi monetáris együttműködést kívánt megteremteni, amely korrigálhatta volna az első világháború után a nemzeti érzések túlfűtöttsége által összezavart pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatokat. Cottrell értelmezése szerint Norman élesen ellenezte a Népszövetség magyar pénzügyi szanálásra vonatkozó elképzelését, mivel az tartalmazta Magyarország jóvátételi kötelezettségét is, végül csak a brit kormány külön kérésére, meggyőződése ellenére támogatta a magyar stabilizációt. A tanulmány ismertet néhány új forrást is a Bank of England levéltárából.

A kötet második részében Peter Eigner tanulmányát találtam a legérdekesebbnek. Eigner összefogottan és színvonalasan ismerteti az első világháború utáni osztrák bankrendszer sajátosságait, a bécsi nagybankok és az iparvállalatok közötti perszonális háló (interlocking directorship) jellemzőit. Eigner szerint az osztrák nagybankok és az iparválllalatok közötti személyes kapcsolatok (összekapcsolódó igazgatóságok) nem annyira a gazdasági hatalomgyakorlás eszközei voltak, hanem sokkal inkább a gazdasági elit kapcsolati terét jelentették, és jelentős információközvetítő szerepük is volt. V. Lacina az 1918 utáni csehszlovák, F. Stiblár pedig az első világháború utáni jugoszláv, illetve szlovén pénzügyi rendszerről ír. A kötetet D. Daianu, a Román Nemzeti Bank munkatársának írása zárja. Daianu mély szkepticizmussal nézi a térségünkben zajló gazdasági átalakulásokat és figyelmeztet a múlt struktúráinak hosszú távú hatásaira, a kialakuló új gazdasági intézmények törékenységére.

Philip L. Cottrell (ed.), Rebuilding the Financial System in Central and Eastern Europe, 1918–1994 (Közép- és Kelet-Európa pénzügyi rendszerének újjáépítése, 1918–1994). Aldershot: Scolar Press, 1997. 192 p.

Pogány Ágnes