A Bakonyban is már csak egy évig közlekednek
a dízelmozdonyok, addigra ott is befejezõdik
a villamosítás 
Fotó: Joó Ferenc 
 
 
 
 
 
 
 

A villamosítás befejezése elõtt – 
a felsõvezeték elkészült 
Fotó: Joó Ferenc 
 

Villamosít a MÁV

Az 55 km hosszú vonal elsõ azon három vasútvonal közül, mely Magyarországon koncessziós villamosítás keretén belül kerül megvalósításra. A beruházás megbízója a Viacom Hungaria Rt., mely a nemzetközi kiírás nyerteseként 20 évre szóló koncessziót szerzett. Õk a Siemens AG-t és a Siemens Rt.-t bízták meg a munka fõvállalkozásban történõ kivitelezésével, melynek során a következõ létesítményeket építették meg: felsõvezeték, távvezeték, áramellátás, irányítástechnika, távközlés, biztosítóberendezések, energiaellátás és térvilágítás. 

A munkálatok 14 hónapig tartottak. Újdonság az automatikus fényerõ-szabályozás, aminek köszönhetõen a fényerõ nagyobb, amikor a vonat az állomáson tartózkodik, míg vonatmentes idõszakokban a csökkentett fényerõ jelentõs energiamegtakarítást eredményez. A felsõvezeték-tartó oszlopok alapozása a különösen kedvezõtlen talajviszonyok miatt acélcsõ-cölöpözéssel történt. A vonalszakasz végleges áramellátását megoldó, Kanizsavárott épülõ alállomás várhatóan az 1999. évi nyári menetrendváltásra készül el. Addig a meglévõ alállomásairól táplálja a vonalszakaszt a MÁV. 

A koncessziós szerzõdés értelmében a MÁV a villamos vontatásból származó energia-megtakarítás ellenértékét fizeti a koncesszornak. Emellett azonban további területeken csökkennek a MÁV költségei, ugyanis a dízelmozdonyok karbantartása sokkal költségesebb, mint a villamos mozdonyoké (dízelmotor, mozgó alkatrészek, a vonatfûtéssel nem rendelkezõ mozdonyokhoz csatolt villamos fûtõkocsik stb.). A Kis-Balaton természeti világára, és remélhetõleg jövõ évtõl az eljutási idõkre is kedvezõ hatással lesz a villamos üzemmód. Különösen indításnál és gyorsításnál bocsátottak ki nagy füstfelhõket a 60-as években a Szovjetunióban gyártott (M62-es sorozatú) dízelmozdonyok. 

Érdemes lenne azonban megvizsgálni, miért nem lehetett megteremteni annak anyagi feltételeit, hogy a MÁV maga építhesse meg a felsõvezetéket és az egyéb létesítményeket, hiszen akkor a költségek a mostaniak egyharmadára rúgtak volna, ráadásul így a villamosítás közvetlen elõnye csak 20 év múlva jelentkezik a MÁV-nál. Akár így, akár úgy, a villamosítás egyszerre két vonalon is folytatódik. Idén karácsonyra adják át a Budapest–Veresegyház–Vácrátót vonalat, jövõ májusban pedig a Székesfehérvár–Veszprém vonalat. 2000 szeptember 30ára pedig villamos vontatású vonattal utazhatunk Budapesttõl Veszprémen keresztül egészen Szombathelyig. 

Talán érdemes dióhéjban feleleveníteni a MÁV egyéb fejlesztéseit is: elõvárosi kocsik és tehervagonok felújítása, mozdonyok folyamatos korszerûsítése, új mellékvonali motorkocsik beszerzése, a régiek InterPicivé alakítása, a szlovén vasúti kapcsolat építése, és a következõ fõvonalakon az eredeti pályasebesség (100_120 km/h) visszaállítása, más szóval a hálózat jelenleg 40%-át érintõ lassújelek fokozatos megszüntetése: Budapest–Újszász–Szolnok, Cegléd–Kiskunfélegyháza, Miskolc–Hidasnémeti, Budapest–Szob. A fõvonalakból kikerült sínanyag pedig a mellékvonalak felújítását mozdíthatja elõ. Várjuk! 
 

J. F.