|
|
|
|
a főváros északi részén?
A Kormány és a Fővárosi Önkormányzat egyaránt szükségesnek tartja, hogy Budapest északi részén mielőbb megépüljön egy közúti híd. Az eldöntendő kérdés szerintük csupán az, hogy az M0-s északi szakaszához vagy a tervezett Munkáskörúthoz tartozót hidat valósítsák-e meg.
Az európai tranzit kereskedelmi áramlatok a főváros déli és keleti részénél, az M1-M7-es, M5-ös és M3-as autópályákon támadják meg Budapestet. Ezért amennyiben szükséges közúti fejlesztés, akkor az mindenképpen csak olyan tehermentesítő út lehet, amely biztosítja, hogy ezeknek az autópályáknak a forgalma minél nagyobb arányban kerülje el a lakott területeket. Ezért tartja szükségesnek a Levegő Munkacsoport az M0-s meglévő déli szakasza után a keleti szakasz megépítését is. Ezt Gyál és Vecsés kelet felől történő megkerülésével kell megvalósítani (C változat), majd a 31-es főúttól Nagytarcsát keletről elkerülve Gödöllő térségében csatlakoztatni az M3-as autópályához.
Nem hagyhatók figyelmen kívül Csepel logisztikai területén és ún. engedményes építési övezetében sokasodó (országos!) elosztó _ veszélyes anyagokat tartalmazó _ raktárbázis- és iparfejlesztési tervek jelentkezése sem, amelyek minden esetben megkapták a környezetvédelmi engedélyt is annak ellenére, hogy ezeknek a helyszíneknek a megközelítése jelenleg csak a XXI., XI., XX. és egyéb sűrűn lakott kerületeken keresztül oldható meg. Tehát a lakott területeket elkerülő Csepeli gerincút mielőbbi megvalósítása az M0-sig most már halaszthatatlan annak érdekében, hogy a déli ipari és raktárbázisok a főváros sűrűn lakott területein kívül bonyolíthassák le forgalmukat.
Közúti fejlesztések szerintünk tehát csak a főváros déli és keleti részén szükségesek, kizárólag a lakott területek elkerülése, valamint az azokon áthaladó gyűjtő- és főútvonalak kapacitásának csökkentése céljából. Hangsúlyozzuk, hogy semmiképpen nem tartjuk megengedhetőnek a közúti kapacitás növelését a fővárosban és környéken: minden új út megnyitásával egyidejűleg legalább azonos mértékben kell csökkenteni a közúti kapacitást a régebbi utakon.
Más a helyzet Budapest északi részén, ahol jóval kisebb a teherforgalom aránya. A gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, itt az utak zsúfoltságát és a környezet szennyezettségét jelenleg csak a tömegközlekedés arányának növelésével és a személygépkocsi-használat visszaszorításával célszerű csökkenteni mind a pesti, mind a budai oldalon.
Tehát a főváros északi részén kifejezetten károsnak tartjuk a közúti kapacitás bővítését, beleértve bármely új közúti híd megépítését is.
Sürgetőnek tartjuk viszont az Újpesti vasúti híd felújítását, mivel azt már rövid távon is kitűnően lehetne hasznosítani tömegközlekedési célokra, akár a MÁV által megszervezendő elővárosi vasúti közlekedés részeként, akár a BKV által üzemeltetendő HÉV szerelvényekkel (Solymárról 20 perc a Nyugati pályaudvar...). Ezzel egyidejűleg lényegesen javítani kell ennek a vonalnak az átszállási kapcsolatait az egyéb tömegközlekedési járatokhoz (pl. a Szentendrei HÉV-hez).
Összefoglalva: Budapest északi részén nincs szükség közúti híd-kapacitás bővítésére, hanem a vasúti hidat kell alkalmassá tenni a hatékony tömegközlekedés lebonyolítására.
