Európa környezetvédelmi miniszterei 1995-ben Szófiában tartott találkozójukon ajánlást fogadtak el a környezetvédelmi információhoz való hozzájutásról és a környezetvédelmi ügyek eldöntésében való közösségi részvételről. A résztvevők abban is megállapodtak, hogy következő találkozójukon ezt az ajánlást kötelező érvényű nemzetközi egyezménnyé fejlesztik tovább. Ez meg is történt tavaly júniusban, az Aarhusban rendezett 4. Európai Környezetvédelmi Miniszteri Konferencián, amikor aláírták a „Környezetvédelmi ügyekben az információhoz jutásról, a döntéshozatalban való közösségi részvételről és a bírósági út lehetőségéről" szóló egyezményt.
A résztvevő államok feladata most az egyezmény mielőbbi ratifikációja, valamint ezzel egyidejűleg felkészülni az egyezmény végrehajtására. Fontos, hogy a részes államok, így Magyarország is felülvizsgálja és szükség szerint fejlessze az ezzel kapcsolatos jogalkotását, illetve a jogszabályok végrehajtását.
Az ezzel kapcsolatos előkészületek valójában már az aarhusi konferencia előtt elkezdődtek, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) által támogatott kerekasztal-beszélgetésekkel. A konferencia után szintén a REC indította el a „Független szakértők hálózata az Aarhusi Egyezmény kezdeti végrehajtásának és érvényesítésének figyelemmel kísérése" című regionális projektjét, amelynek célja, hogy elősegítse az Aarhusi Egyezmény ratifikációját, valamint a felkészülést a végrehajtására. A projekt szakértője Magyarországon a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA).
Az alábbiakban összefoglaljuk az Aarhusi Egyezmény legfontosabb kitételeit, összevetve a magyarországi helyzettel.
Magyarországon a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot az Alkotmány biztosítja. Az 1995-ben elfogadott új környezetvédelmi törvény külön kimondja a környezetre vonatkozó tények, adatok megismerésének jogát, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény pedig kimondja, hogy az adatkezelőknek lehetővé kell tenniük, hogy a közérdekű adatokat bárki megismerhesse. Ez megfelel az Egyezményben foglaltaknak, miszerint az információszolgáltatásra irányuló kérelemhez a kérelmezőnek nem kell érdekeltséget bizonyítania.
Az Egyezmény az adatszolgáltatás megtagadását két esetben engedi meg: amikor a hatóság valamilyen okból nem képes a kérelem teljesítésére, vagy pedig valamilyen érdek védelme miatt nem jogosult az adatszolgáltatásra. Magyarországon az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény kimondja, hogy amennyiben az adatkezelő szerv, amelyhez a kérelmet intézték, nincs az adat birtokában, köteles átirányítani a kérelmet a hatáskörrel rendelkező szervhez. A második esetkört a magyar jog részletesen szabályozza. Az adatvédelmi törvény felsorolja az adatszolgáltatási kötelezettség alóli kitételeket, úgymint államtitok, szolgálati titok, valamint azok az adatfajták, amelyeket a törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, valamint külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra és bírósági eljárásra való tekintettel meghatároz. A személyes adatok eleve kizártak a közérdekű adatok köréből. A magyar szabályozás, az Egyezménytől eltérően, nem tekinti kivételnek az üzleti titkot.
Sajnos, a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül így Magyarországon. A REC által szervezett kerekasztal-beszélgetésen például az Életfa Környezetvédelmi Szövetség képviselője elmondta, hogy amikor tudomásukra jutott, hogy egy vállalat veszélyes hulladékkal „rekultivál" egy bányagödröt, és kérték a szállítólevelek átadását, a vállalat ezt üzleti titokra hivatkozva tagadta meg. Szintén gondot jelentenek azok a határesetek, amelyek a hatósági iratok és a polgári jogi szerződések között helyezkednek el mint a koncessziós szerződések és a bankhitel-biztosíték tárgyalások.
Az Egyezmény szerint a környezeti információt a hatóságok kötelesek gyűjteni, rendszerezni és hozzáférhetővé tenni. Elektronikus adatbázisokat kell fejleszteniük, és rendszeresen országos jelentést kell írniuk a környezet állapotáról, valamint közzé kell tenniük a jogalkotási, politikai és nemzetközi dokumentumokat. Ösztönözniük kell a környezethasználók közösségi tájékoztatását is. A termelőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a termék környezetszennyező voltáról, és szennyezési felméréseket és nyilvántartásokat kell vezetniük. Magyarországon a környezetvédelmi törvény kimondja, hogy az állam kötelezettsége mindenki számára lehetővé tenni a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését. A törvény előírja a környezetvédelmi miniszter számára, hogy létesítsen és működtessen országos környezetvédelmi információs rendszert, amelyhez a környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek kötelesek rendelkezésre bocsátani a náluk keletkezett adatokat. A környezetvédelmi törvény a környezethasználóknak is mérési, nyilvántartási és a hatóságok felé adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
Nincs jogszabály viszont a lakosság azonnali tájékoztatásáról veszélyhelyzet esetén. Az ÁNTSZ köteles nyilvánosságra hozni az életet vagy egészséget veszélyeztető környezetszennyezést, de nincs előírás arról, hogy ezt azonnal meg kell tennie.
Az Egyezmény előírja a közösségi részvétel biztosítását a környezetre hatást gyakorló közigazgatási döntések
tekintetében. A környezetvédelmi ügyben hozott döntés fogalma, figyelembe véve az Egyezmény mellékletében
szereplő tevékenységi listát is, a magyar jogban mindenekelőtt a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak felel meg, de
ide tartoznak még a környezet- és természetvédelmi hatóságok által hozott más ügydöntő határozatok is, sőt, ide
kell sorolnunk a környezetet érintő más hatósági eljárásokat is, mint pl. az erőmű-létesítési engedélyeket, az építési
engedélyeket, a közegészségügyi határozatokat stb.
Az Egyezmény szerint tájékoztatni kell az érintett közösséget a döntéshozatali eljárásról. Magyarországon az érintett közösség tájékoztatása kötelező a környezeti hatásvizsgálatok és az erőmű-létesítési eljárások során. A környezetvédelmi felügyelőség köteles kihirdetni az előzetes környezeti hatástanulmányt az érintett településeken. Részletes környezeti hatástanulmány után a környezetvédelmi felügyelőség közmeghallgatást tart.
A természeti, társadalmi és gazdasági környezetre jelentős hatást gyakorló erőművek esetében közösségtájékoztatás, közmeghallgatás és szakértői eljárás szükséges. A közösségtájékoztatás a beruházó felelőssége, amit a szakértő bizottság felügyel. Az eljáró hatóságok kötelesek az ügyfelek rendelkezésére bocsátani az összes iratot.
Környezeti hatásvizsgálati eljárásokban az érintett lakosság a kifüggesztett vagy más módon közzétett előzetes hatástanulmánnyal kapcsolatban a jegyzőnél tehet észrevételeket, amelyeket a jegyző továbbít a környezetvédelmi felügyelőség felé. Részletes hatástanulmányok esetén a közmeghallgatáson tett észrevételek összefoglalóját tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek.
Erőművek engedélyezési eljárása során a közmeghallgatás eredményét a szakértő bizottság értékeli. A létesítési, illetve üzembe helyezési engedély csak akkor adható ki, ha az érintett helyi közösség „megalapozott indokok alapján" nem utasítja el a tervezett erőmű létesítését.
Az információhoz való jog, illetőleg a részvételi jog nem sokat érne, ha a hatóságok büntetlenül hagyhatnák figyelmen kívül a lakosság jogait. Ennek megelőzésére szolgál a bírósági út biztosítása. Az Egyezmény a bírósági út lehetőségével kapcsolatosan három fő témát tárgyal: az információhoz való jog érvényesítése érdekében történő jogorvoslatot, a környezetet érintő döntésekben történő jogorvoslatot és a társadalom tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségeiről. A jogorvoslattal kapcsolatos alapvető követelmény a független és elfogulatlan, méltányos, gyors és nem túlzottan költséges eljárás.
Magyarországon az adatvédelmi törvény biztosítja a bírósági vizsgálat lehetőségét, amennyiben valamely adatkezelő szerv nem adja ki a kért közérdekű adatot. Környezetvédelmi ügyekben hozott döntések elleni jogorvoslat esetén az ügyfél, illetve a sérelmet szenvedett fél felülvizsgálatot kérhet a bíróságtól. A magyar bírósági eljárások legnagyobb hátránya azok rendkívül hosszú időtartama, ami ellentétben áll az Egyezmény gyors eljárásra vonatkozó követelményével.
A magyar társadalom jogi kultúrája rendkívül alacsony, ami megakadályozza a hatékony jogérvényesítést. Alapvető fontosságú lenne széles körű jogi ismeretterjesztést folytatni a társadalom számára, illetve beépíteni az iskolai oktatásba a jogi alapismeretek tanítását. Ebben nagy szerepük lenne mind az állami és önkormányzati szerveknek, mind a társadalmi szervezeteknek.
Összeállította: Mikola Klára
Forrás: Az Aarhusi Egyezmény ratifikációjának és végrehajtásának kezdeti lépései (EMLA, 1999 március)
Kerekasztal-beszélgetés az Aarhusi Konvencióról – vitaanyag és jegyzőkönyv (EMLA)