|
|
|
|
Feltámadnak, avagy mégis tovább élnek, sőt, gyarapodnak a felszíni kötöttpályás tömegközlekedés már-már elsiratott viszonylatai, tehát reménykedhetünk abban, hogy Budapest közlekedése emberibb arculatot ölt a következő évezred első éveiben?
Ezt az optimista következtetést vonhattuk le március 8-án a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Bizottságának ülése után, ahol a város arculatát meghatározó útvonalak rehabilitációja, illetve továbbfejlesztése került napirendre.
Elsőként a Hungária körúton lévő 1-es villamos továbbfejlesztésének változatait tárgyalta a Bizottság. Ez bekerült az Önkormányzat 7 éves költségvetési tervébe a 2000. év végén történő befejezéssel, egyelőre csak az Üllői útig. Vizsgálták azonban a Soroksári útig való kiépítés lehetőségét, annak költségvonzataival. A tömegközlekedési kapcsolatok szempontjából ez mindenképpen előnyösebb lenne, bár az Üllői útig való megvalósítás 2,3 milliárd forintos költségével szemben ez kb. 5,2 milliárdba kerülne. Az erről szóló Bizottsági Határozat felkéri a főpolgármester urat, hogy a Hungária körút – Könyves Kálmán körút beruházásának az 1-es villamos továbbépítését is magában foglaló módosított engedélyokiratát két változatban, vagyis mind az Üllői útig, mind a Soroksári útig terjessze az áprilisi Közgyűlés elé.
Határozat született arról is, hogy a csepeli HÉV vonalán a rekonstrukció keretében kerüljön sor egy új megállóhely kiépítésére, mely később biztosíthatná az átszállást az 1-es villamosra. Továbbá a nemzetközi pályázati dokumentációban opciós tételként szerepeljen az 1-es villamosnak a XI. kerületi Budafoki útig történő meghosszabbítása, egyetemvárosi megállóval.
A második napirendi pontként tárgyalt Kiskörút közterületi és közlekedési rehabilitációjáról szóló dokumentációval kapcsolatban mind Schneller István fővárosi főépítész, mind Molnár László, a FŐMTERV igazgatója, valamint a Bizottság tagjai is egyetértettek abban, hogy a Fővám tértől az Astoriáig terjedő déli szakasz belvárosias jellegéhez hasonlóan kell továbbfejleszteni az északi szakaszt is, és továbbvinni a villamost a Bajcsy-Zsilinszky úton a Nyugati pályaudvar felé. Ezáltal megszűnne a Deák téri végállomás. Amint a főépítész kifejtette, a Kiskörút vonzáskörzetében olyan fejlesztéseket terveznek, mint az új Egyetemváros kiépítése a budai oldalon, a közraktár teleknek az esetleges távlati közfunkciójú intézményi hasznosítása, a két Kálvin téri telek hasznosítása, a Madách sétány folytatása a VII. kerületben, a Városháza projekt és a West-End beruházás, valamint a Lehel téri piac. Mindezeket figyelembe véve a Kiskörút a városnak a jövőbeni belvárosi tengelye lesz.
A Levegő Munkacsoport jelenlévő képviselői örömmel hallották, hogy a Szabadság hídon nem kell megszüntetni a villamos közlekedést, bár a dokumentáció vizsgálja ezt a lehetőséget is. Vizsgálat tárgyává tették azt is, hogy egy új, Műegyetem rakparti villamos menne át a Szabadság hídon. A Szabadság híd főtartóinak rekonstrukciója megtörtént, csak a pályáé nem, melynek a szélső hossztartói rosszak. Ezért vették le a hídról a buszt és a teherforgalmat. Az egész pályaszerkezetet fel kell újítani, 50 éves távlatban pedig át kell építeni, cserélni a főtartót. De a szakma is egyetért abban, hogy a hídról nem szabad levenni a villamos közlekedést.
Elhangzott még az is, hogy nem helyes a villamos és a metró szembeállítása. Bár volt, aki az ülésen annak adott hangot, hogy szorgalmazni kell a DBR-metrót, de az általános álláspont az volt, hogy függetlenül a metrótól, ez a felszíni közlekedés teljes egészében kerüljön kidolgozásra, tárgyalásra. Mivel azonban az anyag egyelőre csak munkaközi dokumentáció volt, nem állt fenn döntési helyzet. A Városüzemeltetési Bizottság továbbtervezés alapjául elfogadta a szóbanforgó előterjesztést, folyamatos tájékoztatást kérve a fontosabb döntések előtt.
Ugyancsak nagy jelentőségű volt az a tervezési anyag, mely a Thököly úti villamosközlekedés helyreállítását, illetve mindkét irányú vonalhosszabbítás lehetőségét tárgyalta.
A tervezői ismertetésben szó került a 67-es és 44-es villamosok megszüntetésének okairól is, részben a pályaállapot (emlékezzünk, hogy a BKV nem volt hajlandó kb. 100 milliós beruházásra ennek érdekében), részben forgalmi okok miatt, vagyis a 7-es buszcsaláddal egyszerűen kiszorították a diplomatikusan kiritkított járatú villamost....
Várady Tamás, a Közlekedés Kft. műszaki igazgatója megemlítette, hogy számos nyugat-európai példa áll rendelkezésre, ahol egyre inkább nem az utasforgalom dönti el azt, hogy milyen hálózatfejlesztés van, nem is a költségek, hanem a színvonalas szolgáltatás és az összközlekedési érdek.
Még a szűkös hazai viszonyaink között is célszerű megvalósítani a Thököly úti villamosvonal visszaállítását. Első lépésben a Baross tértől a Bosnyák térig haladna, ott rákanyarodna a Nagy Lajos király úti pályára, majd az Erzsébet királyné útját elérve csatlakozna a 67-es régi útvonalához, és a Besenyő parknál, a rákospalotai MÁV-telepen lenne a végállomása. (Ennek a fejlesztésnek a szükségességét utasforgalmi mérésekkel is bizonyították.) A villamos szerepének erősítése érdekében javasolják a 7-es buszt csak a Baross térig üzemeltetni. A villamospálya elválasztott tömegközlekedési sávként működne. A következő ütemben meg kellene hosszabbítani a vonalat a Bosnyák tértől Újpalotáig, bár ezt metró jelleggel, kéreg alatt javasolják. A belvárosi irányú meghosszabbítás lenne a következő ütem, a Ferenciek teréig. Érdekességként megemlítjük, hogy mind a Kossuth Lajos utcában, mind pedig a Thököly úton felmerült az a probléma, hogy ha visszaállítják a villamost, akkor a közúti közlekedésre csak egy-egy sáv fog rendelkezésre állni. Ez a tény a bizottság egyes tagjaiban kétségeket ébresztett a Ferenciek teréig való meghosszabbítást illetően, de másfelől megállapításra került, hogy egyáltalán nem zavaró, ha tömegközlekedési sávval lehet biztosítani a forgalmi sávot.
A tervező intézet igazgatójának javaslatára megtárgyalta a bizottság azt a lehetőséget is, hogy az Erzsébet hídon átmenve a villamos csatlakozna Közép- és Bel-Buda kötöttpályás tömegközlekedéséhez. Az Erzsébet híd tulajdonképpen elbírja a villamost, közölte Várady Tamás, csak a pályaszerkezete ment tönkre. Ennek visszaállítása a híd teljes átépítését igényelné. (Tulajdonképpen az ülésen megjelent mindkét tervezőintézet részéről javasolták a villamos átvitelét az Erzsébet hídon. Az Önkormányzat 7 éves pénzügyi tervében a Thököly úti villamosokra pénzügyi forrás van beállítva, 2005. évi teljesítéssel.)
A Bizottság úgy határozott, hogy felkéri a főpolgármestert, terjessze a Közgyűlés elé a Thököly úti villamosközlekedés helyreállítását, illetve mindkét irányú meghosszabbítását tartalmazó célokmányt.
Schnier Mária
