|
|
|
|
Az alábbiakbanközöljük Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia és Macedónia tíz környezetvédelmi szervezetének közös felhívását.
„A jelenleg folyó háború emberi tragédiái, a menekülés és az ártatlan civil áldozatok megdöbbentenek minket, ahogy mindenki mást is a világon.
Mint a térség elsôsorban veszélyeztetett országainak polgárai, megvan a saját és talán nem egyöntetű véleményünk a koszovói háború kiváltó okairól. Ennek megítélése nem a mi feladatunk, és nem is próbálunk meg állást foglalni ebben a fontos kérdésben. Viszont mindnyájan ellenezzük az etnikai tisztogatást és a bombázást, és egyetértünk abban, hogy sürgôsen meg kell állítani a háborút a Balkán-félszigeten.
Mély aggodalmunkat fejezzük ki a terjeszkedô emberi és környezeti rombolás miatt, amelyet a jelenlegi háború okoz. Úgy hisszük, a Balkánon kialakult helyzet megoldására van más módszer, mint az erôszak és a kegyetlenség.
Mint független környezetvédelmi szervezetek, amelyek aktívan dolgoznak és együttműködnek a Balkán-félsziget természeti értékeinek és környezetének megôrzésével kapcsolatos témákban, kötelességünk mindenkit tájékoztatni az alábbiakról:
• Magának a háborúnak súlyos környezeti következményei vannak: Szerbia és Montenegró természeti és épített környezetének lerombolása. Ugyanakkor a háború következtében menekültek százezrei áramolnak a szomszédos országokba, amelyek kénytelenek vendégül látni ôket és gondoskodni róluk, vállalva ennek anyagi terheit. Ilyen rövid idô alatt ezen országok egyike sem tud ellátni ekkora tömeget, és ennek hamarosan súlyos szociális és politikai következményei lesznek. Macedóniában különösen érezhetô a nacionalista érzelmek elôtörése, ami a háború más területekre való kiterjedéséhez vezethet. Az épített és a természetes környezet helyreállítása késôbb ki fogja meríteni a legsúlyosabban érintett országok (Jugoszlávia, Albánia, Macedónia) természeti forrásait.
• Rendkívül riasztó nem csupán a balkáni államok lakossága, hanem minden polgár számára, hogy a NATO urániumot használ a szerbiai célpontú támadások során, mind az A10-es támadó repülôgépek lövedékeiben, mind a Tomahawk Cruise rakétákban. Ezek a lövedékek felrobbanáskor erôsen fellángolnak, néhány mikron nagyságú részecskéket eresztenek ki magukból, amelyek bekerülhetnek a katonák vagy a civilek szervezetébe. A NATO ezzel azt kockáztatja, hogy hosszú távon károsítja az élethez szükséges természeti forrásokat, ártatlan embereket veszélyeztetve. Az uránium ilyen használatát elítélte az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottsága. A Bizottság 1997/36. számú határozatában felkérte a ENSZ fôtitkárát, hogy írjon egy jelentést errôl a témáról és néhány más tömegpusztító fegyverrôl. Úgy hisszük, hogy e fegyver bevetésekor teljesen figyelmen kívül hagyják használatának beláthatatlan következményeit.
• A NATO légicsapásainak célpontjai között szerepelnek a szerb vegyi üzemek és olajfinomítók. Ezek bombázása mérgezô gázfelhôket eredményezett, ami nem csupán Szerbia civil lakosságát veszélyeztetni, hanem az egész Balkánét, és egyéb európai országokét is, különösen Ausztriáét, Olaszországét és Magyarországét. További súlyos aggodalomra ad okot az a tény, hogy Szerbia Európa talajvizeinek egyik legnagyobb tárolója, aminek elszennyezôdése tragikus következményekkel járna az egész térség számára. Mindez több évtizeden keresztül elhúzódó súlyos állapotokat eredményez még a háborús cselekedetek befejezése után is, és európaiak több nemzedékét is sújtani fogja.
• Végül, de nem utolsósorban, arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az állatvilág ugyanúgy szenved ebben a térségben, mint az emberek. Macedónia és Jugoszlávia környezetvédelmi szervezetei arról tájékoztattak minket, hogy madarak és nagyemlôsök egyre növekvô számban keresnek menedéket szokásos élőhelyükön kívül.
Mint környezetvédelmi szervezetek, amelyek megtapasztalták az országok és népek közötti gyümölcsözô
együttműködés áldásait, aggodalmunkat fejezzük ki a balkáni népek közötti új problémák miatt.
Meggyôzôdésünk, hogy a balkáni népek megosztásának politikája, a nemzeti megkülönböztetés és rasszizmus
politikája, valamint a más vallásúak és egyebekben különbözô emberek közötti gyűlölet szítása aláássa a
Balkán-félsziget kulturális és természeti örökségének megmentésére tett erôfeszítéseket.
A jelenleg zajló háború, a bombázások és az etnikai tisztogatások megnehezítik a béke, a barátság, a nemzetek és a kisebbségek értékeinek tisztelete és a határon túli együttműködés érdekében tett erôfeszítéseket, ezen a soknemzetű és érzékeny területen. Ugyanakkor ki akarjuk fejezni most, ahogy már megtettük máskor is, határozott és közös döntésünket, hogy a jövôben is folytatjuk közös munkánkat, hogy megmentsük a Balkán értékes kulturális és természeti örökségét, mely egyike leggazdagabbnak és legváltozatosabbnak a Földön.
A Balkán népeinek és természeti értékeinek jövôje elsôsorban a polgáraitól függ, a döntéseiktôl, hogy aktív együttműködési és szolidaritási mozgalmakat, szervezeteket és hálózatokat hoznak létre, valamint részt vesznek bennük és támogatják azokat. Talán ez az egyetlen módja a térségünk emberi, kulturális és környezeti pusztításának visszafordítására."
A Brit Veteránok Szövetségének tájékoztatása szerint az Öböl-háború óta 90 ezer veterán panaszkodik állandó fáradtságérzetre, emlékezetkiesésre, fájdalomra, az immunrendszer legyengülésére, a szervezetük leépülésére, és sokan szenvednek közülük daganatos betegségekben, többük gyermeke genetikai rendellenességgel született.
