Budapest, 1998. december 14.
Dr. Illés Zoltán úrnak
a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
A Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) 1999. január 1-jétől megszűnik. Bevételeit és kiadásait a
Környezetvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetében a "Környezetvédelmi alap célfeladatok" című
előirányzat tartalmazza a jövőben. Ennek az intézkedésnek a nyomán összességben átláthatóbbá válik az állami
költségvetés.
Ugyanakkor elengedhetetlennek tűnik azoknak a törvényi szintű rendelkezéseknek a megtartása (az új
feltételeknek megfelelő módosításokkal), amelyeknek az volt a célja, hogy a KKA működését hatékonyabbá,
átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tegye. A Kormánynak, az Országgyűlésnek és az egész társadalomnak egyaránt
az az érdeke, hogy ez a helyzet ne romoljon - sőt, lehetőleg javuljon - akkor, amikor a KKA feladatait már a
fejezeti kezelésű előirányzat tartalmazza. Erre komoly biztosítékot adhat, ha az Országgyűlés törvénnyel
állapítaná meg ennek a fejezeti kezelésű előirányzatnak a legfontosabb szabályait. Ez a megoldás lehetővé tenné
olyan törvényi rendelkezések érvényesítését is, amelyek a "Környezetvédelmi alap célfeladatok" előirányzat
jellegéből fakadóan eltérnek az egyéb fejezeti kezelési előirányzatokétól.
A törvényi szintű szabályozás mindenképp indokolt, függetlenül attól, hogy mely pártok vannak hatalmon, vagy
hogy ki a környezetvédelmi miniszter. A szabályozást azonban ezen felül is különösen sürgetővé teszik a jelenlegi
környezetvédelmi miniszter eddigi - a sajtóban is széles körűen ismertetett - tevékenységéből levonható
következtetések. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a törvényi szabályozás elmaradása súlyos
következményekhez vezetne az elkövetkező hónapokban. 1999. január 1-jével ugyanis az elkülönített állami
alapokról szóló törvényben megszűnik a KKA-ról szóló törvényhely, és így a miniszter gyakorlatilag szabad kezet
kap az előirányzatban rendelkezésre álló milliárdok elköltésére.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács 1998. december 2-i ülésén hozott határozata szintén a törvényi szintű
szabályozást szorgalmazza.
A szabályozás konkrét szövegére vonatkozó tervezetet mellékelem. A tervezetet egyeztettem a Miniszterelnöki
Hivatal, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium illetékeseivel, valamint az Országos
Környezetvédelmi Tanács tagjaival. A végleges változatot az összes vélemény figyelembevételével és lehetőség
szerinti összehangolásával készítettem el.
Úgy vélem, hogy külön indoklást kíván a tervezet 14.9. és 14.21. pontja.
A 14.9. pont elfogadását az a tény indokolja, hogy az éven túli kötelezettségvállalások korlátozása lehetetlenné
teszi jelentősebb méretű programok finanszírozását. A nagyobb beruházások általában két-három évig tartanak.
A pályázati rendszerből következően jelentős a döntés és a támogatási szerződés megkötésének időszükséglete is
(még akkor is így lesz, ha ezt a tervek szerint csökkenteni kívánják). Mivel állami pénzeszközök felhasználásáról
van szó, az esetek többségében közbeszerzési eljárás lefolytatására is szükség van. A közbeszerzési törvény szerint
az ajánlatkérő csak akkor teheti közzé az ajánlati felhívást, ha rendelkezik a megvalósításhoz szükséges
forrásokkal, azaz csak akkor, ha hivatalos értesítést kapott a támogatási döntésről. A támogatási szerződés pedig
csak a tényleges bekerülési költség ismeretében, azaz a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthető meg.
A támogatási döntés gyakran különleges műszaki és gazdasági feltételek teljesítéséhez köti a szerződés
megkötését, és ezek teljesítése is időigényes feladat. Mindennek a következtében a döntést követően legalább
három hónap elteltével kerülhet csak sor a támogatási szerződés megkötésére, azonban ez is ritka, gyakoribb a
fél éves, sőt az egy éves időeltolódás is. A pénzfelhasználás ellenőrizhetősége pedig szükségessé teszi, hogy a
támogatás folyósítása a beruházás előrehaladásának megfelelően történjen. A támogatás folyósítása éven belüli
beruházás esetén egy év, több éves beruházás esetén több év. A 113.§ (2) bekezdésben rögzített május 31-i döntés
esetében sem valószínű, hogy a megítélt támogatások 60%-a kifizethető az adott évben. Így minden évben a KAC
csak egy részét lehet majd felhasználni, a nagyobbik rész megmarad. A 40%-os korlát esetén fennáll annak a
veszélye, hogy a fontos és szükséges, környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt kívánatos fejlesztések
nagy része nem jut még pályázati lehetőséghez sem a fentebb vázolt problémák miatt.
A 14.21. pont elfogadása az eddigi tapasztalatok birtokában egyértelműen ajánlható. A pályázatokat a korábbiak
során gyakran nem hasonlították (vagy nem megfelelően hasonlították) össze költséghatékonyság szempontjából,
azaz, hogy egy forintra mekkora környezetszennyezés-csökkentés jut. Sokszor olyan pályázatokat támogattak (pl.
gázhálózat-bővítési program vagy a katalizátor-program), amelyek a megújíthatatlan energiaforrások
felhasználásának növelését segítették elő a megújulók kárára (többek között oly módon is, hogy ezekre már nem
jutott elegendő pénz). Az is többször előfordult, hogy csak egy összetevőt vettek figyelembe, és így nem arra a
pályázatra ítélték meg a támogatást, amelyik összességében a legnagyobb környezeti hasznot hajtotta volna.
Mindezen hiányosságok kiküszöbölését segítené elő a fenti bekezdés törvénybe iktatása.
Bízom benne, hogy Elnök úr egyetért a fenti indokokkal és a mellékelt tervezettel, és a Környezetvédelmi
Bizottság is elfogadja majd a módosító javaslatot.
Üdvözlettel:
TERVEZET
Bizottsági módosító javaslat
Dr: Áder János úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló T/325. számú törvényjavaslathoz a Házszabály 94. §-ában 102.
§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbi
bizottsági módosító javaslatot
terjesztjük elő.
A törvényjavaslat 10. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, tekintetében a bevétel:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) nemzetközi segélyek,
d) az önkéntes befizetések és támogatások,
e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
f) a megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés.]
14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím "Környezetvédelmi alap célfeladatok" (a
továbbiakban: KAC) bevételeinek és felhasználásának 1999. évi átmeneti szabályai:
14.1. A KAC bevételei:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) a környezethasználati és -terhelési díjak,
d) a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított igénybevételi járulék,
e) a bányajáradék külön jogszabályban meghatározott hányada,
f) a költségvetési támogatás,
g) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek,
h) a KAC javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,
i) a KAC-ból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
j) az KAC javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés,
k) egyéb bevételek.
14.2. A KAC-cal a környezetvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, a KAC év végi maradványa nem
vonható el.
14.3. A KAC felhasználásáról a közvéleményt legalább félévenként tájékoztatni kell.
14.4. A KAC felhasználásával összefüggő részletes szabályokat és feltételeket a miniszter a társadalmi, érdekképviseleti
és szakmai szervezetek előzetes véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg.
14.5. A KAC felhasználható:
a) a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és
kereskedelmi megoldások (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához,
b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások
költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére,
c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,
d) az KAC kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez
szükséges költségek fedezésére,
e) a környezeti károkozás megelőzését, felderítését és elhárítását szolgáló környezet- és természetvédelmi hatósági munka
feltételeinek javítására.
14.6. A környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések közé:
a) a levegőtisztaság védelmét,
b) a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását, ártalmatlanítását és a környezetkímélő, hulladékszegény
technológiák és termékek bevezetését,
c) a zaj- és rezgésvédelmet,
d) a védett természeti értékek megőrzését, védett természeti területek természetvédelmi hasznosítását,
e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,
f) a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését,
g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását,
h) a környezetbarát fogyasztói szokások elősegítését, valamint a környezetbarát termékek alkalmazását,
i) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezést,
j) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítését
szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok
megvalósítását szolgálják.
14.7. A 14.5. pont c) alpontja szerinti feladatok:
a) a környezetvédelmi mérő és ellenőrző hálózatok, illetve információs rendszer fejlesztésének,
b) az országos jelentőségű természeti területek, illetve a biológiai sokféleség megóvásának,
c) a környezetvédelem kutatási-fejlesztési, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatainak,
d) a környezetvédelmi intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér
megerősítésének, környezetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányai elkészíttetésének,
e) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemlélete alakításának;
f) országos, illetve regionális jelentőségű, a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet-
és természetvédelmi egyezményekkel összefüggő ágazati feladatoknak, programoknak
elősegítése.
14.8. A KAC felhasználásának tervezése során
a) 14.5. pont b) alpontjában meghatározott feladatok teljesítésére a KAC bírságbevételek nélkül számított bevételeinek
legfeljebb 5%-a szolgálhat,
b) 14.5. pont d) alpontjában megjelölt költségek fedezetére a bevételek beszedésével és ellenőrzésével összefüggésben a
KAC bevételeinek legfeljebb 3%-a, a kezelés, működtetés és a felhasználás ellenőrzésének feladataira a KAC
bevételeinek legfeljebb 3,5%-a irányozható elő,
c) a 14.5. pont c) alpontja szerinti kiadásokra előirányzott összeg nem haladhatja meg a KAC tervezett bevételeinek
30%-át,
d) a 14.5. pont e) alpontja szerinti feladatokra a KAC éves bevételének legfeljebb 10%-a tervezhető.
14.9. A KAC terhére indokolt esetben az éves kiadási előirányzat 40%-át meghaladó összegű éven túli kötelezettség is
vállalható.
14.10. A 14.5. pont a) és c) alpontja szerinti támogatásokra a miniszter a Környezetvédelmi Minisztérium (a
továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és Internet honlapján a tárgyévi költségvetési törvény elfogadását követő
60 napon belül - az érintett minisztériumok, a társadalmi szervezetek ajánlásainak ismeretében - pályázati felhívást tesz
közzé.
14.11. A 14.5. pont a) és c) alpontja szerinti pályázatok elbírálására a miniszter bizottságot hoz létre, amelynek tagjai az
adott témákban érintett minisztériumok képviselői, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanács által jelölt szakértők.
14.12. A támogatás odaítélésére, annak mértékéről és feltételeiről - a jogszabályok által meghatározott kereteken belül -
a bizottság tesz javaslatot. A javaslatot a miniszter csak indoklással utasíthatja el vagy változtathatja meg.
14.13. A pályázatok elbírálásáról a bizottságnak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőt bárki megtekintheti. Az
emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen:
a) a támogatással elérni kívánt célt,
b) az értékelhető pályázatok rövid összefoglalását,
c) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,
d) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,
e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
f) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.
14.14. A bizottság határozathozatalában nem vehet részt olyan a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.
685. § b) pont] a bizottság határozata alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) a pályázó tisztségviselője vagy a pályázóval munkaviszonyban van, vagy
c) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
14.15. A döntésről és annak indoklásáról a minisztérium értesíti a pályázót és az érdekelteket, továbbá a döntést a
pályázó, a támogatott feladat, valamint a támogatási összeg megnevezésével a minisztérium hivatalos lapjában, Internet
honlapján és két országos napilapban közzé teszi.
14.16. A szerződésben foglalt környezetvédelmi követelmények teljesülésének, valamint a támogatás rendeltetésszerű
felhasználásának ellenőrzéséről a miniszter gondoskodik.
14.17. A KAC terhére a 14.5. pont a) alpontjában foglalt támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény rendelkezése értelmében magánszemély
kaphat. Közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki részesülhet (a továbbiakban együtt:
kedvezményezett).
14.18. Ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem vagy csak részben teljesíti, úgy a támogatást
a miniszter részben vagy egészében visszavonhatja. A támogatás visszavonásáról valamennyi érdekeltet tájékoztatni kell.
14.19. A támogatás visszavonása esetén a már igénybevett összeget követelésként kell kezelni, és a támogatás
visszavonásának időpontjától számított késedelmi kamattal együtt a kedvezményezett köteles visszafizetni.
14.20. A 14.5. pont b) alpontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi. Az
engedélyezésről és annak indoklásáról az engedélyezéstől számított 3 hónapon belül tájékoztatást tesz közzé a
Minisztérium hivatalos lapjában.
14.21. A KAC-ból történő finanszírozás esetén előnyben kell részesíteni azokat a feladatokat, amelyek
a) közvetlenül mérséklik a lakosság egészségének a környezet állapota miatti károsodását;
b) több környezetvédelmi szakterület fejlesztését szolgálják;
c) megvalósítása egyéb, környezetvédelmi célokat is szolgáló alapokkal, előirányzatokkal összhangban történik;
c) hatóság által kötelezően előírt környezetvédelmi feladat végrehajtását szolgálják;
d) a legnagyobb hatékonyságúak, adott ráfordítással a legnagyobb környezetállapot-javulást biztosítják;
e) megvalósításuk a meg nem újuló nyersanyagok és energiahordozók megtakarítását is eredményezi.
Indoklás:
A 10. számú melléklet környezetvédelmi alap célfeladatra vonatkozó rendelkezésének módosítását az teszi indokolttá,
hogy az 1999. évre a volt Központi Környezetvédelmi Alap felhasználásának alapvető szabályait törvényi szinten célszerű
megállapítani. Ennek az elvnek megfelelően az átmeneti szabályok a költségvetési törvény 10. mellékletében
helyezkednének el azzal, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a végrehajtás részletes szabályait a környezetvédelmi
miniszter rendeletben állapítja meg. |
