A Magyar Közlekedési Klub Alapszabálya

Általános rendelkezések

A szervezet neve: Magyar Közlekedési Klub Egyesület
A szervezet neve
a) rövidítve: Magyar Közlekedési Klub, illetve MKK;
b) angolul: Hungarian Traffic Club, illetve HTC;
Az MKK székhelye: 1114 Budapest, Ulászló u. 15.
Az MKK emblémája: zöld színû stilizált fa, melynek törzse úttestként van ábrázolva, szaggatott vonallal a közepén.
Az MKK pártpolitikailag semleges szervezet: közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és támogatást nem fogad el tõlük, országgyûlési, megyei, helyi ill. fõvárosi és kerületi önkormányzatot képviselõjelöltet nem állít és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az MKK a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti kiemelkedõen közhasznú szervezet. Tevékenysége a környezetvédelem, amelynek során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 43/1990. (IX. 15.) kormányrendeletnek, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek megfelelõen olyan közfeladatot lát el, amelyrõl állami szervnek és helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c. 1. alpontjának az MKK alapszabályának 2.2.a. és c. célkitûzése felel meg; továbbá a törvény ugyanazon pontja 3. alpontjának az alapszabály 3.1.4. pontja; a törvény 4. alpontjának az alapszabály 2.2.g. célkitûzése és 3.1.1. valamint 3.1.2. pontja; a törvény 9. alpontjának az alapszabály 2.2.b., 2.2.e., 2.2.n. célkitûzése valamint a 3.1.10. és 3.1.11. pontja; a törvény 10. alpontjának az alapszabály 2.2.a. célkitûzése; végezetül a törvény 11. alpontjának az alapszabály 2.2.m. célkitûzése felel meg.
Az MKK tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Lélegzet címû, országos terjesztésû folyóiratban és az Interneten honlapján nyilvánosságra hozza.
Az MKK képviselõi az Elnökség tagjai és az országos titkár. Õk a felelõs személyek.

Az MKK céljai és feladatai

Az MKK célja a közlekedés ésszerûsítésének elõsegítése, hozzájárulás egy olyan közlekedéspolitika kidolgozásához és megvalósításához, amely
a) a lehetõ legkisebbre csökkenti a környezetre és a természetre gyakorolt káros hatásokat, az energiafogyasztást, a területfelhasználást, valamint a gazdasági és társadalmi költségeket;
b) megteremti a lehetõ legnagyobb biztonságot és az egészséges életmód feltételeit mind a közlekedõk, mind pedig a társadalom egésze részére,
c) biztosítja a lehetõ legkevesebb akadályba ütközõ mozgékonyságot és elérhetõséget, amely a fenntartható fejlõdéshez szükséges.
A fenti célok elérése érdekében az MKK feladata, hogy elõsegítse és támogassa
a) a gyalogos közlekedés számára - különös tekintettel a gyermekekre - biztonságos, egészséges és kellemes körülmények megteremtését;
b) közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentését olyan szintre, amely összhangban van a természet (beleértve az emberi szervezetet is) teherbíró-képességével;
c) a kerékpáros közlekedés széles körû elterjesztését;
d) a tömegközlekedés korszerûsítését, fejlesztését;
e) a vasúti közlekedés fejlesztését, a közúti közlekedéshez viszonyított részarányának növelését;
f) a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlõdéshez feltétlenül szükséges közúti gépjármûforgalom feltételeinek javítását;
g) az állampolgári részvétel lehetõségeinek bõvítését, a nyilvánosság, a közvetlen demokrácia megerõsítését, a tájékoztatás és tájékozódás szabadságának minél szélesebb körû megteremtését a közlekedéssel kapcsolatos döntéseknél;
h) ,,a szennyezõ fizessen!" alapelvnek a közlekedésben történõ érvényesítését;
i) a lehetõ leggazdaságosabb közlekedési megoldásokat;
j) a közlekedésbiztonság hathatós növelését;
k) a gépjármûforgalom csökkentéséhez vezetõ településpolitika kidolgozását és megvalósítását;
l) olyan mûszaki és egyéb jellegû fejlesztéseket (például a távközlés fejlesztése), amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyes tevékenységek a gépjármû-közlekedés kisebb igénybevételével hatékonyabban legyenek elvégezhetõk;
m) a mozgássérültek közlekedési gondjainak enyhítését;
n) a környezetbarát gépjármû-mûszaki megoldásokat.

Az MKK szolgáltatásai

Az MKK céljai megvalósítása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

A lakosság és a döntéshozó felvilágosítása, tudatformálása.
A környezet állapotával kapcsolatos adatok megszerzése és terjesztése.
Rendezvények, társadalmi megmozdulások szervezése
Tudományos kutatások és fejlesztések szervezése, támogatása.
Kormányzati és önkormányzati döntések meghozatalát elõsegítõ javaslatok kidolgozása.
Segítségnyújtás a jogalkotási folyamatban.
Kapcsolattartás különbözõ állami és önkormányzati szervekkel.
Kapcsolattartás nem kormányzati szervezetekkel, intézményekkel, különösen a hazai és külföldi környezetvédõ mozgalmakkal.
. Környezetvédelmi nevelés.
Környezeti tanácsadás.
A környezet védelmét segítõ gazdasági tevékenységek elõmozdítása.
Az alábbi kiadványok megjelentetése:
a) külön rovat a havonta megjelenõ "LÉLEGZET" címû folyóiratban,
b) szükség szerint körlevél a tagok, illetve az Elnökség részére,
c) tanulmányok, népszerûsítõ anyagok és egyéb kiadványok.

Az MKK közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

Az MKK tagsága

Az MKK tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, függetlenül nemzetiségétõl, vallásától, politikai álláspontjától, fajától és nemétõl, aki az MKK alapszabályát elfogadta és a tagdíjat befizette.
Az MKK rendes tagokból és tiszteletbeli tagokból áll.
Az MKK rendes tagja lehet, aki elfogadja az MKK Alapszabályát és fizeti a tagsági díjat.
Az MKK tiszteletbeli tagja lehet az a személyiség, aki közéleti tudományos, mûvészeti vagy más területen elismerést vívott ki, és az MKK Elnökségének ezirányú felkérését elfogadta.
A tagsági díjat az MKK Elnöksége állapítja meg.
A tagsági viszony lemondással, kizárással vagy elhalálozással szûnik meg.
A fél éves tagdíjhátralékkal rendelkezõk szavazati joga megszûnik. Az egy éves tagdíjhátralékkal rendelkezõket az Elnökség kizárhatja.
Az MKK tagjai igénybe vehetik a szervezet szolgáltatásait, és érdemi tájékoztatást kapnak mûködésérõl.
Kizárható az a tag, aki
a) nem tesz eleget az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek, illetve
b) a közügyektõl való eltiltás hatálya alatt áll, vagy magatartásával árt az MKK-nak.

A Közgyûlés

Az MKK legfõbb szerve a Közgyûlés.
A Közgyûlést az Elnöknek legalább évente egyszer össze kell hívnia. Ezenkívül az Elnök köteles összehívni a Közgyûlést az Elnökség döntése alapján, vagy ha ezt a tagok legalább 20 %-a kéri.
Az Elnök köteles a Közgyûlés helyét, idejét és elõzetes napirendi pontjait az MKK tagságával legalább két héttel elõre írásban közölni.
A Közgyûlés határozatképes, ha a rendes tagok legalább fele jelen van.
Ha a Közgyûlés nem határozatképes, a 30 napon belül összehívott ismételt Közgyûlés az elõzõ napirendi pontokban a megjelent, szavazásra jogosult tagok számától függetlenül határozatképes.
A Közgyûlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.
A Közgyûlés ülései nyilvánosak.
A Közgyûlés határozatait a jelenlevõ tagok legalább kétharmados egyetértésével hozza.
A szavazás általában nyílt, azonban titkos szavazást kell tartani, amennyiben a jelenlévõ tagok legalább egyharmada azt kéri.
A Közgyûlés kizárólagos hatásköre
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) az elõzõ évi tevékenységrõl és költségvetésrõl szóló beszámoló elfogadása,
c) a következõ évi munkaterv és tervezett költségvetés elfogadása,
d) az Elnökség tagjainak megválasztása legfeljebb négy évre,
e) a Felügyelõ Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
f) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat elfogadása,
g) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
h) a más társadalmi szervezetekkel való egyesülés, s úgyszintén a feloszlás kimondása.

Az Elnökség

Az MKK tagjai maguk közül legfeljebb 11 fõs Elnökséget választanak.
Az Elnökség felügyeli az MKK alapszabály szerinti mûködését és képviseli az MKK-t.
Az Elnökség köteles érdemben foglalkozni bármely tag javaslatával. Fellebbezés esetén a Közgyûlés dönt.
Az Elnökség hatásköre
a) határozathozatal mindazon jelentõs ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe,
b) az országos titkár és a gazdasági vezetõ kinevezése, beszámoltatása és felmentése,
c) az MKK elnökének és alelnökeinek megválasztása,
d) döntés a tagdíj mértékérõl,
e) az MKK Szervezeti és Mûködési Szabályzatának jóváhagyás és módosítása,
f) a hazai és külföldi rendezvények, tanulmányutak tervének jóváhagyása.
g) felkérés az MKK Tanácsadó Testületében történõ részvételre.
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség üléseit legalább negyedévente tartja.
Az Elnökséget az országos titkár hívja össze az Elnökkel történt elõzetes egyeztetés után. A meghívást legalább egy héttel az ülés elõtt írásban kell eljuttatni az Elnökség tagjainak.
Határozatait az Elnökség a jelenlevõ elnökségi tagok legalább kétharmados egyetértésével hozza. Vitás ügyekben név szerinti nyilvános szavazást kell tartani, melynek során az ülés levezetõje számlálja a szavazatokat.
Az MKK Tanácsadó Testülete az Elnökség mellett mûködõ szerv, amely a társadalmi életben jelentõs eredményeket elért, köztiszteletnek örvendõ személyekbõl áll, akik tevékenységükkel fokozott mértékben tudják elõsegíteni az MKK céljainak megvalósítását.
Az új Elnökség jelölõlistáját az MKK tagjai által javasolt összes jelöltbõl kell összeállítani.
A választás lebonyolítására az Elnökség javaslata alapján a Közgyûlés 3 fõs szavazatszámláló bizottságot választ.
A jelölõlistán szereplõ személyek közül titkos szavazással kell választani. Az új Elnökség az a legfeljebb 11 személy, akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlõség esetén az egyenlõ számú szavazatot kapott személyekre a szavazást meg kell ismételni.
Ha az Elnökség létszáma 11-nél kevesebb, az Elnökség újabb tagokat kooptálhat. A kooptált tagok száma nem lehet nagyobb a választottak felénél.

A Felügyelõ Bizottság

A Felügyelõ Bizottság három tagból áll, beleértve annak elnökét.
A Felügyelõ Bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.
A Felügyelõ Bizottság közvetlenül a Közgyûlésnek van alárendelve, mástól utasításokat nem fogadhat el.
Amennyibe a Felügyelõ Bizottság az alapszabállyal vagy a Szervezeti és Mûködési Szabályzattal ellentétes mûködést tapasztal, jogosult a Közgyûlést összehívni.
A Felügyelõ Bizottság
a) figyelemmel kíséri az MKK jogszabály és Alapszabály szerinti mûködését;
b) ellenõrzi az MKK pénzügyi gazdálkodását, különösen a költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerû és a mindenkori elõírásoknak megfelelõ felhasználását;
c) megvizsgálja az MKK zárszámadását, és véleményét közli a Közgyûléssel;
d) fegyelmi eljárást indítványozhat az MKK tagjai és alkalmazottai ellen.
A Felügyelõ Bizottság megállapítása és javaslata alapján az egyesület illetékes szerve köteles a megfelelõ intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenõrizni, és minderrõl a Felügyelõ Bizottságot értesíteni.
A Felügyelõ Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyûlésen és az MKK ülésein, az országos titkártól és helyetteseitõl, valamint a gazdasági vezetõtõl jelentést, az MKK egyéb alkalmazottaitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá betekinthetnek az MKK könyveibe és irataiba, és azokat megvizsgálhatják.
A Felügyelõ Bizottság tevékenységérõl jelentést tesz a Közgyûlésnek.
A Felügyelõ Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik.
A Felügyelõ Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az MKK mûködése során olyan jogszabálysértés vagy az érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;
b) az országos titkár vagy helyettesei felelõsségét megalapozó tény merül fel.
Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Felügyelõ Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított harminc, közgyûlés esetében nyolcvan napon belüli ülésre - össze kell hívni. Ha az összehívásról szóló értesítést húsz napon belül nem küldik el az illetékes szerv tagjainak, akkor a testület összehívására az Felügyelõ Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Titkárság

Az MKK ügyintézõi, szervezõi és adminisztrációs feladatai ellátására Titkárságot mûködtet.
A Titkárságot az országos titkár irányítja.
A Titkárság mûködése az MKK Szervezeti és Mûködési Szabályzata szerint történik.
A Titkárság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.
A Titkárság gondoskodik
a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Közgyûlés, az MKK ülése és a Szakértõi Testület döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható;
b) az a) pontban felsorolt döntéseknek az érintettekkel való közlésérõl, illetve nyilvánosságra hozásáról;
c) az MKK mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés biztosításáról;
d) az MKK mûködésének, szolgáltatási igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról;
e) a tagok felvételérõl;
f) a tagok kizárásának adminisztrációjáról.

Gazdálkodás

A gazdálkodás közvetlen irányításáért az országos titkár és a gazdasági vezetõ külön-külön és együttesen is felel.
Az MKK közhasznú társaságot hozhat létre a céljai elérésére szükséges anyagi fedezet biztosítására.
Az MKK a céljai megvalósításáért végzett munkáért térítést fizethet.
Az MKK vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Az MKK a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
Az MKK az államháztartás alrendszereitõl - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
A 9.6. pontban foglaltak szerint igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az MKK által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetõk.
Az MKK a felelõs személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az MKK váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az MKK
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel;
c) váltót nem bocsáthat ki.
Az MKK-nak a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az MKK bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetésébõl származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel.
Az MKK költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
Az MKK nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
Az MKK köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét;
f) az MKK vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az MKK éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Összeférhetetlenség

Az MKK vezetõ szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személye, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek az MKK cél szerinti juttatásai keretében a bárki általmegkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagoknak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.
Nem lehet a Magyar Közlekedési Klub vezetõ tisztségviselõje (elnöke, országos titkára, vagy ezek helyettese) olyan személy, amely korábban más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje volt e tisztsége megszûnését követõ legalább két évig, amennyiben a korábbi szervezet az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Nem lehet a felügyelõ bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) az MKK vezetõ képviselõje; b) az MKK-val más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) az MKK-val az MKK célja szerinti juttatásból részesül, ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat és az MKK által a tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti cél szerinti juttatást; d) valamint az e pontban eddig említettek hozzátartozója.
A Magyar Közlekedési Klub vezetõ tisztségviselõi, illetveaz ennek jelölt személyekkötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Garanciális iratkezelési, nyilvántartási és beszámolási szabályok

Az MKK vezetõ szerveinek (közgyûlés és Elnökség ülése) döntéseirõl olyan nyilvántartást kell készíteni, amelybõl a vezetõ szerv döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
Az MKK országos titkára felelõs a vezetõ szervek döntéseinek az érintettekkel való közléséért. Ez egyes személyeket érintõ döntések esetén ajánlott postai küldeményben, az MKK összes tagját vagy a tagok nagyobb csoportját érintõ döntések esetén szóban, jegyzõkönyvben, körlevélben vagy egyéb alkalmas módon történhet. Amennyiben az adott döntés természete megkívánja, az országos titkár a döntést országos napilapban nyilvánosságra hozza.
Az MKK mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, különös tekintettel a közhasznúsági jelentésre, bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. Az egyesület mûködésével, szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos egyes lényeges információknak, valamint az MKK beszámolóinak nyilvánosságra hozataláról az országos titkár esetenként dönt.

A módosított Alapszabályt a Közgyûlés Budapesten, 1998. május 15-én elfogadta.