VISSZA
A LISTÁHOZ
Háy
Ágnes site
Háy
Ágnes bio - Artportal
http://www.narancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=4397
ENGLISH
Háy Ágnes később a Ligetben
HALÁLTÁNC
/ DANCE MACABRE
KÉPEK
/ IMAGES
...Mikor azonban kinyitottam az
első nagyobb borítékot és - akár egy kártyapaklit - szétterítettem az első
paksaméta rajzot, olyan érzésem támadt, mint aki alól hirtelen kirántották
a meghitt padlózatot. Atzán persze magamhoz tértem, ott a fehér helyiség
antiszeptikus falai közt, s bejött a művészeti műveltségem is, körülbelül
így: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, s megint Mozart, a kései
G-moll szimfónia lejtésével, illetve bizonyos kripták, bizonyos szerzetesrendek
csontjaival valahol Szicíliában, meg hasonlók.
Kecses, mondhatni játszi könnyedséggel
összeválogatott gyűjtemény volt ez, mindenféle újságfotókból, hírdetési
képekből, utazási irodák prospektusaiból. Ági csak igen keveset adott hozzá
ezekhez az ábrázolásokhoz, és mindig ugyanazt: egy vidám, a képen látható
dolgokkal cinkos egyetértéssel összekacsintó csontvázat. Egy táncos lábú,
sápadt tudjuk már mit, egy halálmukit, egy zörgő és kaján, kicsit neveletlen
és kicsit túl fehér izé-alakzatot. Többnyire mosollyal a nem száján és
graciőz karmozdulatokkal a nem kezével. Egy Chaplint, ahogy megengedhetetlen
mértékben levetkőzött és zörgővé kopott.
"...a minden történéssel szemben tanúsított
nagy méltányosság révén..." (Rainer Maria Rilke)
*
But when I opened the first large
envelope and spread out the first sheaf of drawings, like a deck of cards,
I felt as it the cosy flooring had been snatched out from under me. Then
I of course regained consciousness, there, within the the antiseptic walls
of the white room, and my artistic education also kickedin, like this:
Zrinyi and Frangepan in the Bécsújhely dungeon, and again Mozart, with
the slope of the late symphony in G minor, and certain crypts, with the
bones of certain monastic orders somewhere in Sicily, and such things.
It was a graceful, swimmingly arranged
collection of all kinds of newspaper photos, advertising pictures, travel
agency brochures. Ági added only a little kinds to these representations,
and always the same: high-stepper, pale we-already-know-what, a death-bloke,
a clattering and malicious, a bit naughty and a bit-too-white whatchmacallit-figure.
Most of the time with a smile on his not-face and graceful gestures with
his not-arms. A Chaplin, who, by an inadmissible degree, had got undressed
and thin until he started clattering.
"...by means of the great impartiality
shown towards all that happens..." (Rainer Maria Rilke)
(Géza Perneczky: Deadly - Beszélő, 02.11.1991.)