„Összemérhető-e az egyik ember
problémája egy másikéval?
Felállítható-e egy olyan rendszer,
amelyik megmutatja azt, hogy melyik emberi probléma
nagyobb vagy súlyosabb mint egy másik?
Alapvetően emberi tulajdonság-e, hogy folyton
hiányt szenvedünk valamiben, hiszen a nyugati
ember is úgy érzékeli, hogy
állandóan hiányt szenved, és a
valódi nyomorban élők szintén? Lehet-e
relativizálni az emberek problémáit, vagy
mindenki a maga baját érzi a legnehezebbnek?”
A
közgazdaság, a szociológia és a
pszichológia megszületésüktől kezdve
eredménytelenül próbál
válaszokat adni az itt felvetett
kérdésekre. Módszereik
elkerülhetetlenül a vizsgált
jelenségek lehatárolására,
mérhetővé tételére
törekednek, még ha olyan kérdésekről
van is szó, amelyek megítélése
teljesen szubjektív. Szemző Zsófia ebbe a
térbe lép be munkájával, és
egy sajátos szempont szerint tárja fel a
kortárs életvilágot, amikor a mindennapi
tapasztalat egyetlen momentumát, a
hiányérzetet teszi vizsgálat
tárgyává, és kijátssza a
tudomány erre vonatkozó
kísérleteit a művészet eszközeivel.
Mi hiányzik neked? – kérdezi Szemző
Zsófia barátait, ismerőseit, majd a pillanatnyi
kívánságok, hétköznapi
vágyak és életre szóló
álmok lajstromát elkészíti. Leválasztja
a válaszokról az
élettörténeteket, a kulturális
és szociális tényezőket, hogy puszta
tényként
összehasonlíthatóvá,
mérhetővé tegye a kapott adatokat, és egy
fiktív periódusos rendszerbe helyezze azokat. Mengyelejev táblázata
a pozitivista tudomány és hit
megtestesülése, melyet az is
bizonyít, hogy alkotója a
számára még nem ismert elemek
helyét is pontosan kijelölte a meglévő
ismeretek analizálásával. A
„fajsúly” alapján elrendezett hiányok
azonban oly mértékig
relativizálódnak, hogy már csak a
hiányérzet tényét
rögzítik. Az emberi létet fenyegető
hiányokat Abraham Maslow próbálta meg
objektív, egymásra épülő
stuktúrába rendezni. Az általa
szükségleteknek nevezett fiziológiai,
pszichés, szociális feltételek
és az önmegvalósítás
szintjei, azonban a
kiállítótérben nyitott,
bárki számára átrendezhető
ábrává alakulnak, így az
egyéni preferenciák lépnek a
biológiai meghatározottságok
helyébe.
A tudomány
számtalan módszert dolgozott ki arra, hogy az
egyén társadalmi, gazdasági
körülményei, pszichés állapotai
leírhatóak és összevethetőek
legyenek. Szemző Zsófia mindezeket
fenntartásokkal kezelve a vágyak és
érzések nyomába indul, hogy
feltérképezze az objektív
körülmények szubjektív
tapasztalatát.