Szemzõ Zsófia: Valami hiányzik
megnyitja Csatlós Judit, 2011. szeptember 29-én, 18 órától
a kiállítás megtekinthetõ október 27-ig 

„Összemérhető-e az egyik ember problémája egy másikéval? Felállítható-e egy olyan rendszer, amelyik megmutatja azt, hogy melyik emberi probléma nagyobb vagy súlyosabb mint egy másik? Alapvetően emberi tulajdonság-e, hogy folyton hiányt szenvedünk valamiben, hiszen a nyugati ember is úgy érzékeli, hogy állandóan hiányt szenved, és a valódi nyomorban élők szintén? Lehet-e relativizálni az emberek problémáit, vagy mindenki a maga baját érzi a legnehezebbnek?”

 

A közgazdaság, a szociológia és a pszichológia megszületésüktől kezdve eredménytelenül próbál válaszokat adni az itt felvetett kérdésekre. Módszereik elkerülhetetlenül a vizsgált jelenségek lehatárolására, mérhetővé tételére törekednek, még ha olyan kérdésekről van is szó, amelyek megítélése teljesen szubjektív. Szemző Zsófia ebbe a térbe lép be munkájával, és egy sajátos szempont szerint tárja fel a kortárs életvilágot, amikor a mindennapi tapasztalat egyetlen momentumát, a hiányérzetet teszi vizsgálat tárgyává, és kijátssza a tudomány erre vonatkozó kísérleteit a művészet eszközeivel.

 

Mi hiányzik neked? – kérdezi Szemző Zsófia barátait, ismerőseit, majd a pillanatnyi kívánságok, hétköznapi vágyak és életre szóló álmok lajstromát elkészíti. Leválasztja a válaszokról az élettörténeteket, a kulturális és szociális tényezőket, hogy puszta tényként összehasonlíthatóvá, mérhetővé tegye a kapott adatokat, és egy fiktív periódusos rendszerbe helyezze azokat. Mengyelejev táblázata a pozitivista tudomány és hit megtestesülése, melyet  az is bizonyít, hogy alkotója a számára még nem ismert elemek helyét is pontosan kijelölte a meglévő ismeretek analizálásával. A „fajsúly” alapján elrendezett hiányok azonban oly mértékig relativizálódnak, hogy már csak a hiányérzet tényét rögzítik. Az emberi létet fenyegető hiányokat Abraham Maslow próbálta meg objektív, egymásra épülő stuktúrába rendezni. Az általa szükségleteknek nevezett fiziológiai, pszichés, szociális feltételek és az önmegvalósítás szintjei, azonban a kiállítótérben nyitott, bárki számára átrendezhető ábrává alakulnak, így az egyéni preferenciák lépnek a biológiai meghatározottságok helyébe.

 

A tudomány számtalan módszert dolgozott ki arra, hogy az egyén társadalmi, gazdasági körülményei, pszichés állapotai leírhatóak és összevethetőek legyenek. Szemző Zsófia mindezeket fenntartásokkal kezelve a vágyak és érzések nyomába indul, hogy feltérképezze az objektív körülmények szubjektív tapasztalatát.