A kiállítást megnyitotta Tatai Erzsébet művészettörténész, 2018. november 15-én 18:00 órától
A kiállítás megtekinthető december 13-ig a Liget Galériában
A kiállítás a megnyitót követően csak e-mailben történő előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható.
E-mail: ligal@c3.hu
Sipos Eszter és Horváth Csaba Árpád: A **** Gyár/3. fejezet / The **** Factory/Chapter 3
Hogyan lehet a háború egyszerre elavult és csúcstechnológiai tevékenység? A média hírei a fegyverkezés tekintetében egészen más képet sugallanak, mint amit számokban mérhetünk, ugyanis „a 20. század második felében Föld nagy részén a háború ritkább lett, mint valaha. Míg a mezőgazdasági társadalmak idején az erőszak az összes haláleset mintegy tizenöt százalékát okozta, a 20. században már csak az öt százalékát, a 21. század elejére pedig csupán a globális halálozás körülbelül egy százalékáért volt felelős. 2012-ben világszerte nagyjából 56 millió ember halt meg ebből (…) 120 000 vesztette életet háborúban és 500 000 bűncselekmény következtében (…) ezzel szemben másfél millióan haltak meg cukorbetegségben.”*
Korunk háborúi használják a csúcstechnológia legfrissebb vívmányait, mégis kis túlzással archaikus, már-már barbár tevékenységként tekintünk rájuk, amelyek ennek ellenére elég nagy szeletet szakítanak ki a globális gazdasági termelésből. (Annak is főleg a fekete és szürke zónájából.) Kiállításunk filmes, installációs és festészeti elemei egyaránt reagálnak erre a kettősségre, a galériatérben keverednek a különböző forrásokból származó hiteles dokumentumok és az azokra tett könnyedebb, játékos reflexiók is; így illeszkedik az archív tisztább, retrospektív nézőpont a jelen érzelmektől telített szubjektív pozíciójához.
A Liget Galéria terében megjelenő képek, videó és szoborelemek sajátos, olykor duplikált elrendezésben láthatóak. A célunk, hogy a valóság (vagy amit annak hiszünk) és a fikció (vagy amit annak hiszünk) új és értelmezhető rendszerré álljon össze, olyanná, amely - a kiindulási témánk kapcsán - új kérdéseket indít el a nézőben.
Rengeteget tanultunk a XX-XXI. századi irodalomtól, példaképp a Sebald-i tényregényekből, ahol a dokumentum átszűrődve az elbeszélő szubjektumán teljesen új minőséget és új összefüggéseket hoz létre, olyan formációt, amely képes eddig megvilágítatlan kérdéseket előtérbe állítani igazról és hamisról, objektívről és szubjektívről. A mediális diskurzusban posztinternet, valamint a politikai közbeszédben post-truth korszakként definiált időszakban ez a megközelítés különösen érdekessé vált számunkra.
* Yuval Noah Harari: Homo Deus – A holnap rövid története, Animus Kiadó, 2017., 22. p
A kiállítás megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta
